Ez a nap is jól kezdődik...

Kicsit mindjárt dobott a hangulatomon, hogy a nemrég német nyelven megvett Forbidden Sirent betoltam a masinába, és meglepetten tapasztaltam, hogy még annyira se német, mint én a távoli sváb rokonságom okán. A doboz német, ez igaz, de ezzel vége, maga a játék már a hódítók nyelvén szólt hozzám. MÁK.

Teljesen ide nem kapcsolódó tény, hogy tegnap barátnőmnél "átikszbokszoztuk" a délutánt, mert épp egyikünknek se volt jobb dolga. Életemben először fogtam x360 kontrollert, de sajnos máris nagyon hiányzik, ráadásul egyáltalán nem is ment rosszul a játék. Kezdek elkonzolosodni...

Lecsekkoltuk a Tekken 6-ot, a Fable 2-t, illetve a két nextgen (most már kurrensgen) Prince of Persiát egy gyönyörű képet adó bazi tévén. Az ugrabugrálós, nem lehet meghalni mert a lány elkap és visszatesz a legközelebbi platformra típusú PoP egész tetszett, mert tisztára ugyanaz, mint az Okami (cell shaded graphics + a téma is), az elegánsan csöves herci meg tulajdonképpen Dante, legalábbis beszédstílusában. Sok köze szvsz nincs a PoP-hoz az egésznek, de bájos, ahogy a lánykával majmóca módjára ugrabugrálnak egymás mellett a platformokon és segítik egymást.

A régi trilógiára hajazó, vízfagyasztós The Forgotten Sandst már jóval tovább toltuk (bár én inkább csak néztem), és olyannyira tetszett, hogy itthon kapásból föl is pakoltam újra az eddig mindig félbehagyott Two Thronest. : )

Bár úgy 10 játéknál több nem érdekel róla komolyabban, de azért lehet, hogy egyszer még fogok venni egy x360-at, csak lenne egy jó monitorom, amire ráköthetném...