Franciaország, te drága

A nyár lezárásaként vasárnap hajnalban kocsiba pattantunk, hogy szerény 1300 km-es utazást követően a francia riviéra egyik szállodájában kössünk ki. A túrát két részre bontottuk, első nap Velencéig, majd második nap Nizza környékéig mentünk. Szokásunkhoz hűen nem volt semmi foglalva, vagy előre tervezve, mindig a környéken kerestünk szállást, innen mentünk mindenfelé.

Velencét sokan ismerik, ide talán egyszerűbb és mindennapibb eljutni. Mi is a szokásos terek-paloták tengely helyett bevetettük magunkat a forgatagba, hagytuk, hogy az embertömeg vigyen magával. Természetesen így is a csatornák és gondolák alkották a legfőbb látványosságot, de érdekes volt bepillantani a kis utcákba. Megjegyzem, a dolog látványosabb lett volna hétköznap, vasárnap a helyiek teljesen elrejtőznek (kis városkákban a boltok sincsenek nyitva!), csak a temérdek árussal találkozhat az ember. Talán Velencénél is érdekesebb volt, hogy a szlovén-olasz határtól autópálya helyett közútakon mentünk, keresztülvágva nagyon sok kicsi városkán. Igazi mediterrán hangulat volt, szinte már filmszerű élmény.

Másnap átvágtunk az olasz csizma tetején (érdekes dolog, hegyektől és tengerparttól indultunk, csak hogy több órás vezetés után az ország túlfelén megint hegyeket és tengerpartot találjunk), megismertük az olasz alföld látványtalan világát, majd Genovatól újra nekiindultunk a hegyeknek, hogy aztán 50-60 alagúttal később átlépjük a határt. Autópálya ide vagy oda, ez a rész gyönyörű és külön öröm vezetni a háromsávos, kényelmes autópályákon, cikázva a kamionok közt, ki-be ugrálni az alagútakba.

Szállodakeresés, majd környék megismerése volt az aznapi program. Sophia-Antipolisban környékén találtunk szállást, egy gyönyörű nemzeti parkban, kanyargós utakkal. A következő napokban pedig jöttek a látnivalók felfedezése. Csak felsorolás szinten, Monaco, Nizza, Cannes, és a francia alpok. Nem sok láblógatásra volt idő - nem is ezért mentünk - de néhány nap alatt rengeteg érdekességet láttunk.

És költöttünk. Sejthető volt, hogy nyugatabbra nem annyira olcsó az élet, de amit a turistákkal végeznek az kérem az államosított rablás. Parkolás 30-50 euro, az alapvető élelmiszerek dupla árban, belépők tripla árban... rémisztő. Cserébe persze kapunk szolgáltatást is. Nekem pl meglepő volt, hogy az egyik parkolóházban külön felhívták a figyelmem, hogy hagyjam az autóban a slusszkulcsot - majd mire visszaértünk, átálltak egy kedvezőbb helyre. Hol merné ezt megtenni az ember?

Kicsit fárasztó, de élményekkel teli néhány nap volt ez, természetesen fényképeztünk folyamatosan, ezekből itt is találtok néhány képet. Majd később, átválogatás után felkerülnek Picasara is.

Oh, és tegnap rémisztő élmény volt a "megszokott" ~30 fokból a hazai fagyközeli hőmérsékletbe megérkezni... :)