Mendemondák keringenek olyan emberekről, kik végigjátszották a Driver első epizódját. Ne higgyetek nekik, nincsenek ilyen emberek. Legendák ők csupán, kitalációk, a múlt ködébe veszejtett megkopott emlékek. És legendák keringenek olyan emberekről is, kik a második eljövetelt vitték el a stáblistáig. Ők már valós személyek, megénekelt hősök, kik vért és verejtéket áldozva magukból, létük egy szeletét fektették fel arra a gépjárművet mintázó kőoltárra, minek talpazatába a Driver 2 nevet vésték. Én is egy ilyen ember vagyok.
Egy hete már (egész pontosan másfél éve), hogy túlvagyok a Driver 2 végigjátszásán.
Igen, nem írtam el, a ps1-es Driver 2-ről van szó.
Hát igen, minden a Driverrel kezdődött. Ő volt az első gémem olyan 9 évvel ezelőtt. És az egyetlen, amit nem bírtam végigvinni. A drága fejlesztők az utolsó küldetéssel kicsit elrúgták a pöttyöst.
Illetve nem is, ez enyhe kifezezés. Kiszúrták késsel, majd ledarálták mákdarálón. És te, aki még labdázni szerettél volna, te aki vért és verejtéket izzadva elvitted a gémet az utolsó küldetésig, ott álltál küszködve a sírással vegyes haraggal, és néztél a nagy manga szemeiddel, benne a kitörni szándékozó érzelmeidet kifejező mangapöttyökkel, és csak azt kérdezed, tekintetedet a Driver feliratú cd-re irányítva: MIÉRT??!!
Miért nem tudlak végigvinni??
- Mert megmérettettél, és könnyűnek találtattál! - válaszolja a cd.
-Dehát.. százszor megpóbáltalak megcsinálni...- mondod, és itt elsírod magad.
-Na mi van, eltört a mécses KISLÁNY? MUHAHA!
sátáni kacaj a Driver cd torkából
És ekkor újra nekiállsz, és újra megpróbálod leszállítani a tetves elnököt a tetves gengszterek uralta utcákon keresztül. De nem sikerül.
Pipa - mondja a cd, majd kinyílik a lemeztálca, kinyúl a Driver korong két pici karja, elkapja a fejed és húzni kezdi azt önnön bréje irányába.
Ne tiltakozz! - mondja a lemez - Látom én, hogy szívni akarsz! Ha nem akarnál, nem velem töltenéd az idődet!
És tényleg, igaza van a Driver feliratú korongnak. A hardcore gémer néha szívni akar. Én is, illetve néha, amikor már úgy érzem, hogy a mai gémek nem igazán nyújtanak kihívást. Nem azt mondom, hogy jobbak, vagy rosszabbak (neadjisten kevésbé szórakoztatóak), de pl a Driver 2 uccsó küldetéséhez képest - amivel talán csak a Jak 2 vetekedhetne - kismiska mind.
Néha érezni akarom, hogy még férfi vagyok, és nem egy elpuhult, ellustult, eltunyult papucsállatka. Kell az érzés, hogy még vagyok valaki, hogy meg tudom csinálni, hogy szétvet az adrenalin.
A Driver 2-nek úgy álltam neki - miután ilyeneket olvastam mindenütt, hogy: "Ne játszatok Driver 2-őt! SOHA!!" - hogy nem tudom majd megcsinálni.
Megcsináltam, és valóban szétvetett az adrenalin. A végső küldetésben ott dobogott a szívem a torkomban mikor a kb 50. restart után elértem a sérült koptert.
Még élek! Látod, te tetves Driver 2! Élek! Most nem találtattam könnyűnek mi, te fattyú! Hahahaha!
Mert hagytam magam... - mondja erre a cd. Persze csak blöfföl, nehezen ismeri be a vereséget.