Blacklight Tango Down beszámoló

Megvallom őszintén én vártam a játékot. Szeretem az FPS-eket a magam kis casual módján. Nem szoktam száz órákat multizni egyikkel sem, de valamiért a Blacklightot örömmel fogadtam, annak ellenére, hogy multi only. Bevallom nem tudom most hovátenni az anyagot. A fejlesztéssel nincsen gond, jó munkát végezett a Zombie Studios, kivéve a kereső rendszer és az online módokon belüli összepárosítást. Viszont a hangulata nagyon megnyerő. A fegyverekkel amit össze-vissza lehet variálni az nagyon ott van. Nálam ahol erős a fegyverfejlesztés részleg az tuti vétel általában, hiszen élek halok a végtelen upgradelésért. Most viszont így két nap játék után nem találom benne azt a ritmust ami a kezdetekben még megvolt. Van egy single-nek nevezhető Black Ops mód, de nem nagy szám, viszont lehet élvezni ha nem gáz, hogy az első halálnál mission failed.

A sötét közeljövő utcai háborúja hangulat abszolút megvan és nem kell a szomszédba menni ha egy iszonyatosan pörgős FPS-re vágyom, mert itt van Tangos móka. Nekem viszont nem tetszik, hogy nincsenek benne botok legalább a privát meccsben. Mivel a rankedba nem lehet vinni a haverok, hogy együtt fejlődjön velük az ember és egy jót játszon, így arra marad a Black Ops vagy a privát meccs. Az utóbbihoz viszont kéne, hogy legyen 6-8 ember aki ott van és nyomja ez eddig nem nagyon történt meg. A grafika arcade-hoz képest nagyon jó és fegyver dizájn is már-már szépnek mondható. Mivel ezt most nem tesztnek szánom csak egy beszámolónak, így most nem pontozok inkább csak dilemmázok még pedig azon, hogy megérte-e megvenni? Ez most a nagy kérdés. Ha lenne benne egy kicsit több egyszemélyes lehetőség akkor most rávágnám, hogy persze, de így nem megy. Jó multi, de valahogy így 4-5 óra után már nem érzem azt az újdonsült rajongást. Mondom ezt annak ellenére, hogy szerintem ebben a játékban vannak a Bad Company 1 után a legjobb multiplayer mappok. Mindenesetre a dillemma marad...