Transformers - War For Cybertron Teszt

Azt hiszem nem vagyok egyedül azon életbeli tapasztalatommal miszerint a kocsivá, repülővé vagy éppen tankká alakuló robotok gyerekkorom erős részét alkották. A 90-es évek elején még kisgyerekként minden hétvégén azzal fárasztottam jó apámat, hogy ki kell kölcsönözni a videó tékából (igen létezett olyan is, nem csak a korongos szép csillogós filmek DVD néven) a Transformers filmet. A szinkront betéve tudtam, szóról szóra. Nem nehéz kitalálni, hogy rajongója vagy valamilyen felszínes formában ezeknek a lényeknek.

Anno a 80-as években hihetetlenül sikeres játékok, képregények és persze az elengedhetetlen rajzfilmek hihetetlen sikeressé tették az autobotok és az álcák végsőkig tartó harcát. Ezt sikert az új képregények és új sorozatok sem tudták felülmúlni. Egyszerűen hiába voltak érdekesek a lényeget nem tartalmazták. Aztán 2007 és 2009 szinte mindent megváltoztatott. A frenchise újraéledt a filmvásznon, de ezúttal élőszereplőkkel. Ekkora kezdtem el behozni a lemaradásomat ami rajzfilmeket és képregényeket illeti. No, de elég a történelmi leckéből, mert anekdotázni oldalakon át tudnék.

Játékok tekintetében sosem csalódtam. Anno a ps2-re volt egy Transformers Tataki (japán only) és egy Transformers Armada. Az utóbbi igazi minőségi anyagnak számított. Free roam, fejlesztések, hihetetlen környezet és ellenfelek. Tetszett annak ellenére, hogy fingom nem volt Optimus mellett ki az a másik két autobot akikkel lehetett lenni. A filmes játékok közül az első nagyon tetszett valamiért, a másodikért pedig szintén oda voltam, vagyok. Nem lehet megunni ezeket a robotokat, persze objektív szemmel nézve egyik sem állja meg olyan jól a helyét a játékok modern piacán mint a War For Cybertron. Egy viszont biztos, Optimust bármilyen formában bárki felismeri aki a 80-as vagy 90-es évek alatt jelen volt a világban. Vegyük például zaz barátomat akinek fingja nem volt ki az Optimus, de mint kamionos csávó még is tudta mi merre.

A War For Cybertron egyedi történettel rendelkezik. A kételkedő rajongónak elmondom, hogy canon azaz a történet hivatalosan is része a Transformers történelemnek. A robotok polgárháborúját meséli el. Megatron a gonoszok vezére miként is lázadt fel Kibertron népe ellen, Optimus, hogy lett fővezér és miképpen került hozzá a Mátrix. Azok számára akik tudják miről beszélek egy nagyon élvezetes nosztalgikus élményt fog adni, azok számára akik nem azoknak meg egy jó történetet ad egy robotos lövöldözéshez. Megtudhatjuk, hogy olyan klasszikus karakterek mint Starscream (Üstökös) vagy Bumblebee (Űrdongó) hogyan kerültek bele ebbe a háborúba miként váltak ikonikus karakterekké az évek során. A sztori egyszerűen jól lett megírva. Külön élmény, hogy Peter Cullen 65 évesen is immáron több mint 20 éve Optimus hangjaként jelen van. Az ő hangja nélkül talán nem is lenne olyan jó a cucc. A többi hang is hiteles. Számomra az is egy kellemes meglepetés, hogy Barricade hangját Steve Blum (Wolverine a játékokban és a rajzfilmekben) kölcsönzi, Ironhide (Acélfej) vokális személyiségét Keith Szarabajka formálja meg (aki nem ismeri annak mindegy, de az egyik legjobb Ironhide hang amit valaha halottam), de Nolan North az Uncharted Nate Drake-je is jelen van mint Brawl. A továbbiakban érdekes még, hogy Soundwave hangja ugyanaz a fiatalember aki Sagat remekül sikerült szinkronját adja a Street Fighter 4-ben. A Generation 1 Transformers óta nem volt ilyen jó Megatron jobb kezének a hangja. Érdemes figyelni ezek után értelemszerűen a párbeszédekre, mert nagyon jók lettek. Nem csak a mozik közbeni gondolok, hanem a harcok alatti konverzációkra is. Nem azt mondom sok minden derül ki ezekből, de az interakció a karakterek között talán mindenkinek odacsal egy fránya mosolyt az arcára, ha nem akkor úgy kell neki no.

A grafika jól megszokott Unreal Engine. Ennek hallatára évekkel ezelőtt még felkaptuk volna a fejünket, ma már inkább csak olyan „már megint az, oh”. Meg kell mondjam szépen dolgozik a motor. Megvannak a megszokott unreal színek, fakó környezet és a kissé szürke háttér. Ez néhol picit zavaró lehet, de csak azon rajongóknak akiket zavar, hogy Starscream-en a piros nem olyan mint kéne lennie, de ettől eltekintve vizuális semmi baj nincsen vele. Szép éles grafika és világ tárul elénk, ez viszont néha-néha a framerate kárára megy és olykor kissé akadozik a kép alig észrevehetően, de nagyobb harcoknál megtörténhet. Vsync hiba nem jelentkezik a játék alatt, tehát simán, szépen fut. A környezet interaktív, tehát folyamatosan változik a harc közbeni robbanásoktól és egyebektől. Ezzel csak egy probléma van, hogy nem mi idézzük elő hanem a script. Annak ellenére, hogy minden szép és jó sajnos a játék scriptrendszerrel dolgozik nagyon erősen és így nem biztos, hogy kitart 2 végigjátszásnál többet az átlag játékosoknál. Ez persze nem vonatkozik az igen pörgős multiplayer játékmódról. A történetet lehet vinni coop-ban illetve van egy Escalation nevű horda mód is, de a pörgős multival egyik sem szállhat harcba. Míg single egy nagyon kellemes és kihívásokkal teli harcot kínál több játszható karakterrel (minden küldetés elején ki lehet választani 1-et a 3-ból, coop esetén nem lehet jelen két ugyanolyan karakter) addig multi egy szinte megunhatatlan élményt ad a műfaj kedvelőinek. Nonstop akció, személyre szabható robotokkal. A megszokott unreal típusú játékmódok kaptak helyet a játékban. Team Deathmatch, Capture The Flag és hasonlók. Nem találtam olyan módot ami unalmas lett volna. Ez főleg köszönhető a halál utáni szinte azonnali respawn rendszernek. Tehát ha megöl minket az ügyeletes multi király sem kell anyázni mert szinte azonnal vissza is térünk a csatatérre. A különböző osztályok mind rendelkeznek egyedi képességekkel és egyéb tulajdonságokkal, valamint mindegyik egyedi robot választékkal. A scout pl. Sidwswipe-al és Bumblebee-vel, hogy az autobot oldalt említsem. Az álca oldalon Megatron mint soldier is válaszható, tehát mindenki ott van aki csak lehet. Felsorolni hosszú lenne. De lentebb aki majd a teljes játszható karakter listát megtekinti az láthatja, hogy van bőven lehetőség. Ami zavaró, hogy Escaltion módban csak az az ember kap pontot aki megöli az ellenfelet. Hiába lőjük mit 6 órán az oppozíciót ha a végzetes lövést egy arra tévedt társunk adja le mi lószart sem kapunk. Ez iszonyatosan bosszantó tud lenni, mivel az ölésért szerzett pontokból tudunk töltényt, fegyvert és életerőt venni a hullámok alatt vagy között. Mentségükre szóljon, hogy lehet egymásnak vásárolni, na de akkor is.

A harc. Ezen játék esetében a fő mozgató erő, mondjuk az is rohadtúl igaz, hogy minden akciójátéknál, de ezt most hagyjuk. A fegyverek között van gépfegyver, gépágyú, auto shotgun, sima shotgun, gránát és rakétavető, kis sniper meg a nagy testvére, energia puska és egyéb nyalánkságok. A felsoroltak mind a robotmódban használható fegyverek. Szépségük, hogy nem csak ott egy fegyver nesze, hanem amint felvesszük hozzánk alakul. Optimus kezében hozzá méltóan néz ki a gépfegyver, míg mondjuk Megatronnál egy szürke ágyú jelzi, hogy a karja nem viccel. Mondhatnám úgyis, hogy minden fegyver hozzáalakul az adott robothoz és ez iszonyatosan egyedi. A lekapható turretek is mind színben és formában hozzánk alkalmazkodnak amint leszedjük őket. Nagyon korrekt kis dolog ez. Jármű üzemmódban minden más. Ekkor ugyanis megváltozik a fegyverzetünk és az adott karakter egyedi fegyverzetét használjuk, Optimus rakétákat lő míg mondjuk Megatron egy baromi nagy tanká változik és energia lövedékekkel küldik az ellent. Tetszik, hogy adtak az átalakulás animációjára ami azért nagyon fontos lássuk be. Az említett arzenál mellett van mindenkinek egy egyedi közelharci fegyvere amivel akkorát oda lehet sózni, hogy a kép beleremeg, érezni az ütés erejét. Itt szeretném megemlíteni, hogy a fegyverek erejét nagyon lehet érezni. Nem mindegy mivel lövünk mire és hogyan, de minden esetben látható különbségek vannak tűzerőben. Ezen felül minden karakter rendelkezik két képességgel. Az egyik magától újratöltődik a másikhoz melózni kell. Általában a melósabb a jobb is. Nem akarom lelőni a poént milyenek vannak, de egyet elhihettetek nincs szar képesség. Nem véletlenül lettek kiosztva az adott karakternek vagy multiban az adott osztálynak a jó féle szaftos képességek. Használhatóak, csak tudni kell mikor kell használja, mert azoknak az időknek vége amikor össze vissza elnyomtuk és de boldogok voltunk. Nem árt figyelni arra sem, hogy a játék nem fossa ki magából a lőszert. Az akció hevében ezt hajlamos az ember elfelejteni aztán csak lő mindenre ami mozog anélkül, hogy célozna is. Ez hiba ami végzetes lehet. A harc közbeni animáció szinte tökéletesre sikeredett. Időbe telt mire meg tudtam figyelni rendesen mert valahogy az első 20 órában nem erre fektettem hangsúlyt, de azért csak sikerült. Részletes és sajátos mozgása van minden gépnek ami csak megjelenik a játékban és ettől lesz olyan hangulata az egyes alakváltóknak, hogy könnycseppet is csalhat egy-egy fanatikus szemébe.

Ahogy ígértem elérkeztük ahhoz ponthoz ahol megosztom mindenkivel a játszható karakterek listáját. Aki erre maga szeretne rájönni az ugorjon egy picit.

Autobotok

Optimus Prime

Bumblebee

Ratchet

Ironhide

Sideswipe

Jetfire

Silverbolt

Arcee

Air Raid

Warpath

Álcák

Megatron

Starscream

Soundwave

Thundercracker

Skywarp

Breakdown

Brawl

Barricade

Slipstream

Összességében a Transformers War For Cybertron megállja a helyét. Mint alakváltós anyag és mint egy shooter is. A laikusok is nagyon jól fognak vele szórakozni, a rajongók meg le kell, hogy hidaljanak, ha nem akkor valami törvényt kéne arra hozni, hogy el lehessen ítélni őket. Objektíven nézve egy erős 8 pontos anyag, de ha mint rajongó tekintek rá akkor olyan 10 pont, hogy még pörög is. Ezúton szeretnék továbbá köszönetet mondani Ghz-nak aki nekem ajándékozta az előrendelési kódját ingyen és bérmentve, hogy játszhassak a nagy kedvencemmel.