Tonight is the night

Ami azonnal feltűnt, hogy egy teljesen új alapkoncepcióval állunk szemben. Dexter apuka lett, így a munka és az igazi munka mellett már a kis Harrison-ra is figyelnie kell, ami talán a legnehezebb feladat mindközül. Az egész játékidőt végigkísérte az álmossággal való küzdelem, például nagyon jópofa volt, mikor az epizód elején Dexter nem tudta leütni a szúnyogot és a zenei aláfestés is érzékeltette, hogy itt valaki bizony nincs 100%-os formában. Az első jelenet azonban pofátlanul kiszámítható volt, aki nem mondta meg két percre előre, hogy az öregember lesz a vadász, az nem is néz filmeket. Mindenesetre így változik a szokásos menetrend, hiszen eddig mindig várnunk kellett, hogy fény derüljön a gyilkos személyazonosságára, itt viszont rögtön megtudtuk, ki után fog folyni a nyomozás. Talán még az ő munkásságába is mélyebben belenézhetünk.

Kellemes meglepetés volt Special Agent Lundry feltűnése. A széria egyik legjobb karakteréről van szó, így érthetően mosolyt csalt az arcomra Dexter döbbent arckifejezése, mikor a visszavonult nyomozó feltűnt a tetthelyen. Viszont a magas színészi játék nem volt átlagos az 50 perc során. Michael C. Hall persze most is hihetően alakított, de főleg az őrsön dolgozó szereplők tűntek élettelennek. Senkire sem jutott elegendő idő, így csak az apró morzsákat pedig nem szeretem. A végére hagytam a riportercsajt, aki majd biztos keveri a forró kását rendesen, nem hinném, hogy ennyi szöveget kapott volna csak azért, hogy pár részben feltűnjön. Esetleg ő lesz a következő áldozat? De most találgatásokba nem megyek bele, várom a következő részt.