A szépségkirálynősködésről

Most nem csak a Velvet arca címről van szó, hanem sok más véletlenszerű versenyről is.

Annak idején én is részt vettem egy nagyobb volumenű szépségverseny megszervezésében. Ez a ......xxx........ Hungary 2006 versenye volt (akit érdekel melyik, majd kiguglizza), ahol az indulók (és dobogósok) között szerepelt a Velvet arcát is megnyerő Köböl Anita, és az azóta már celebként emlegetett Magony Szilvia is. Benne volt az esemény egy csomó lapban, az RTL-en, a Fix.tv-n, interneten, szóval elég nívós médiatámogatottsággal bírt a verseny - a döntőt például Sebestyén Balázs konferálta -.

Elég sok dolog nyílvánvalóvá vált számomra a szépségversenyekkel és résztvevőikkel kapcsolatban azokban az időkben.

Most nem csak arra gondolok, ami a legtöbb ember számára sejthető információ, hogy a csajok egy része elég sekélyes értelmiséggel bír - egy másik része viszont meglepően értelmes és tanult! -.

A munkabírásukkal kapcsolatban nem tudnék mit hozzáfűzni, ahogy észrevettem, kétkezi vagy értékteremtő munkát nem nagyon végeznek a lányok. Legtöbbjük ügynökségről ügynökségre jár a felfedezettség reményében, százezreket elszórva portfóliókra.

Modellnek és szépségversenyek résztvevőjének lenni a szó legszorosabb értelmében véve egy életmód.

Formában kell tartani az alakodat, nem ehetsz össze-vissza azt amit szeretnél, és rengeteg kiadással járnak a különböző kozmetikumok -a szépészeti beavatkozásokról pedig inkább nem is ejtenék szót -.

A versenyről általában

A szépségverseny - ha jól van megszervezve - nem rossz bevételi forrás. Tehát nem véletlen az, hogy ennyiféle verseny létezik. A Miss turizmusnál pl. előírás a turizmus iránti elkötelezettség. Ez gyakorlatilag így néz ki:

Szervező kérdése a jelentkezőhöz: - Mit jelent számodra a turizmus? Miért jelentkeztél erre a versenyre?

Versenyző: - Hát.... Jártam már Romániában... Ja és tavaly voltunk Balatonnál is.

Ebből a két - fantáziaszülte de valós alapú - sorból nagyjából ki lehet következtetni, hogy a kijelölt címnek az égvilágon semmi, de semmi célja nincsen. Hasraütésszerűen ki van találva egy rang, és jelképesen fel van tüntetve, hogy a témához értés az előírás.

Tehát azok a lányok, akik életforma szerűen követik a napi versenykiírásokat, lehetőség szerint a legtöbb alkalmat megragadják, még akkor is, ha semmi közük nincsen a kitűzött témához. 2-3 napot foglalkoznak vele (pl átolvasnak egy-két turizmusról vagy szóló magazint, vagy gyorsan lemennek a Balcsira körülnézni, hogy megvan-e még, a Balaton szépe cím miatt).

Új példa, már régen böki a csőrömet. Mint cyber girl-nek, jogosan.

World Cyber Girls.

Tőlük most tényleg nagyon hánynom kell egy ideje.

Ugyanis azok a lányok akik oda jelentkeznek, maximum csak a rádióban hallották, hogy létezik egy olyan valami, amit videójátéknak (vagy sz.gépes játéknak) hívnak.

De no problem, kiugrási lehetőség, uccu neki vágjunk bele. És fut a sok hozzá nem értő p*csa a válogatásra meg a fotózásra, hátha valakik felfedezik őket.

Ezzel még semmi probléma nem is lenne, ha nekik ez tetszik, hát hajrá!

De a két szememmel követtem nyomom azt a fajta önpromót a lányok részéről, amitől egy jóérzésű embernek is felfordulna a gyomra, nemhogy nekem.

Tehát jelentkezés után életükben először felkattintanak egy játékos fórumra, beregisztrálnak, felnyomnak magukról 20 képet, bemásolnak a wikipédiából 20 sort egy játékról, hogy azért senki ne mondhassa róluk, hogy nem szakértők, és elkezdenek hangosan picsogni az oldalon, hogy lehetőleg mindenki felfigyeljen rájuk. Agyhalottra hülyítik a fórumos társaság hím tagjait, akik menten el is hiszik, hogy igazi szexi gamer girl-öket vetett feléjük a sors.

Ezt a lányok egészen addig művelik, amíg le nem zajlik a verseny.

A döntő után mindenki szétrebben, többé a játékos fórumok közelébe sem néznek. Ezt nagyszerűen szemlélteti a lányok regisztrációs ideje és utolsó belépésük időpontja, mely között összesen két hónap van, vagyis a verseny átfutása.

Semmi problémám a szépségversenyekkel, de ezt a formát konkrétan gusztustalannak tartom. Nyerni, nyerni, mindenáron nyerni, mindenáron a legszebbnek és legjobbnak lenni, hogy aztán bennünk gyönyörködjön az egész világ, és emellett az se számít, ha abszolút érdemtelenül kaptuk meg a díjat, mert közünk sem volt hozzá.

Ja, és mielőtt bárki meggyanúsítana: abszolút nem irigykedésből beszélek, csak érzelmekkel bővítve tártam elétek a tényeket.

Nem, én soha nem akarnék indulni szépségversenyen. Nem is lennék odavaló, de ha úgy adta volna a biológia, a mostani eszemmel akkorsem. Nem nem soha.

További kommentek itt tekinthetőek meg:

Chosy.blog.hu!