Lost 5x16-17

A dupla felállású finálé alapja nyilvánvaló volt. Jack és Sayid kísérletet tesznek a bomba felrobbantására, bíznak Faraday elméletében, miszerint a múlt megváltoztatható. Így elkerülhetik, hogy 2004. szeptember 22-én lezuhanjanak a Szigetre, és Jack-et idézve „annyi szenvedés várjon ránk”. Emellett egy nemesebb magyarázattal is szolgált a doki: megmenthetik azok életét, akik az Oceanic zuhanása óta életüket vesztették. Persze vannak, akik ezt nem nézik jó szemmel, élükön Kate-tel, akiknek eltökélt szándékuk, hogy megakadályozzák a robbantást. Mondjon bárki bármit, az első négy perc a best cold open ever. Mindnyájan tudjuk, mekkora jelentőséggel bír/bírt Jacob, az ultimate mystery man, akiről már első feltűnése óta legendák keringenek, aki az egyik legjobban várt momentum volt a Lost során. Csak figyeljük meg, hogyan is hozták ránk a készítők a libabőrt: a rejtett helyiségben való szövés, mely már előrevetíti a mitológiai töltetet, ami eddig mindig orgazmus közeli állapotba hozott; a hajó a tengeren, amely minden kétséget kizáróan a Black Rock; de nem, ez nem elég, a két férfi párbeszéde egyfajta erkölcsi játékot vetít előre: a feketepólós fickó szerint az emberek mindig ugyanazt csinálják: „They come. They fight. They destroy. They corrupt.”, ezzel ellentétben a fehérpólós szerint ez csak egy átmeneti állapot. Hogy kinek van igaza? Arra még várnunk kell egy évet, de innen származik az aktuális csapat Szigetre kerülése, amit a flasback-ekben szépen fel is építettek nekünk. Előtte azonban illik kitérni a mitikus négyujjú szoborra, amely nálam már kicsapta a biztosítékot. Még jobban láthattuk, a feje pedig véleményem szerint egy vízilóra hasonlít. Az egyiptomi mitológiában a megfelelő istenség Taurt, aki az asszonyok, terhes anyák és gyermekek gyámolítója. Két lábon álló víziló alakban ábrázolták, amint védőerővel rendelkező mágikus hurokra támaszkodik. Egész Egyiptomban tisztelték.

Kate az első visszatekerésben barátjával egy uzsonnás dobozt akar ellopni (érdemes megfigyelni, hogy a fiú Kate repülőjével játszik), természetesen lebuknak. Aztán feltűnik Jacob és kifizeti a dobozt, majd megérinti Kate orrát (Jacob érintésének a későbbiekben még nagy jelentősége lesz/lehet). A következő „célpont” a szülei temetésén részt vevő James Ford, aka Sawyer, aka LaFleur. Az első három évad során, a karakter jellemének fejlődésében nagy szerepet játszó levél ekkor íródik meg, és mily meglepő, a tollat éppen Jacob nyújtja át neki (ha megfigyeljük, a toll átnyújtásakor a két ember keze összeér). A Sayid-féle flashback már sokkal komorabb jelenet, hiszen Jarrah a Jacob-bal való beszélgetés alatt veszíti el feleségét (akit nem mellesleg Widmore egyik embere ütött el). Ha jól figyelünk, láthatjuk, hogy a gyilkosság utáni képkockán Jacob megérinti a megrémült Sayid vállát. Az eddig igencsak rejtélyes Ilana is feltűnik egy korábbi jelenetben, mikor is egy kórházi ágyban fekszik bekötött fejjel. Jacob most sem hiányzik, de mint ismerős üdvözli a nőt, és kér tőle segítséget (nos, itt nem láthatjuk konkrétan, hogy Jacob megérinti-e a nőt, de egy pillanatra látni lehet a fejének egy olyan mozdulását, amely arra utal, hogy a kezével előrenyúl). Tehát most már biztos, hogy a „szobor árnyéka csapat” Jacob oldalán áll, tehát nem lehetnek az otherek ellenségei. A nagydarab fickó Miles-nak és Frank-nek sem felejtette el megemlíteni, hogy ők a jófiúk, amelyet alátámaszt, hogy Jacob az openben fehér felső viselt. Jin és Sun sem maradt ki a jóból, őket esküvőjük napján látogatta meg a mystery man (az érintés itt sem marad el, talán az áldásnak kiemelt jelentősége is van?). Itt jegyzi meg a pár, hogy Jacob kiválóan beszél koreaiul, korábban az angol mellett pedig oroszul is megszólalt (ha valami istenség, akkor talán Bábel tornyához is köze lehet? Bár ez nem ide tartozik és elég jelentéktelen megállapítás.). Jack jelenete a már jól ismert életmentő műtétet mutatja be testközelből. Az automatába szorult csokoládé kiváló alkalom volt Jacob számára, hogy az átadása alatt megérintse Jack kezét. Juliet visszaemlékezése kakukktojás, hiszen itt nem tűnik fel Jacob, és ez vezethet a karakter halálhoz (amiről nem lehetünk biztosak). A jelenet inkább Juliet jellemfejlődésére utal, hiszen akkor, ott tanulta meg, hogy ha két ember szereti is egymást, nem feltétlenül kell együtt lenniük. Ez a felismerés nagy jelentőséggel bír, hiszen ez vezet az ominózus epizód végi jelenethez. A legérdekesebb azonban Hugo jelenete, hiszen itt három fontos momentum is bekövetkezik. Először is az érintés, amelyre akkor kerül sor, mikor Jacob tájékoztatja Hurley-t az Ajira járatáról. Másodszor megtudjuk, miért is ment vissza Hurley a Szigetre. Végre valaki tudatta vele, hogy nem őrült, nem csoda, hogy hallgatott rá. Másrészt a gitár valószínűleg Charlie-é, amely az eredeti repülés lemásolását segíthette. Harmadszor Jacob Hugo képességét, miszerint halottakkal beszél, áldásnak nevezi. Tudjuk, hogy Jacob elméletileg meghal az epizód végén, talán Hugo lesz a kulcs a vele való kommunikációban.

” Do you have any idea how badly i wanna kill you?

Persze eközben folynak az események 1977-ben és a jelenben is. Vegyük először a dharmas korszakot. Itt nagy sajnálatomra több hibába és értelmetlen eseménybe ütköztem. Valahogy ugyan el kellett jutni odáig, hogy Kate, Juliet, és Sawyer visszamegy a Szigetre, de ezt így magyarázták meg? James lemond mindenről és mindenkiről, aki a Szigeten van, és csak egy normális életet szeretne, erre Juliet benyögi, hogy márpedig visszamennek? Végül is nincs ezzel semmi baj, de a Sziget történelmének egyik, ha nem a legfontosabb momentuma egy féltékenységi robbanás miatt következik be? És ez a szerelmi négyszög végigköveti a másfél órát, szépen felosztva. Az írók ezután az olcsóbb megoldás felé fordultak. Természetesen a bomba kivitelére gondolok. Egész héten azon gondolkoztam, hogyan lehetne megoldani a problémát: Smokey segít nekik, vagy egy ehhez hasonló wtf. Pofára estem azonban, hiszen Sayid ezermester szétszedte és megbütykölte a szerkezetet. Nem vagyok atomfizikus, sem robbantási szakértő (még :D), de ebbe bele lehet kötni tudományos szempontból (nem is igazán ebbe, hanem a ledobást követő eseményekbe, bár erre is szolgálok esetleges magyarázattal). Azért térjünk ki erre a bombásdira a valós tényekre hagyatkozva (a Wikipedia szerint):

A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommagátalakulásból származik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: az atombomba esetén maghasadás következtében, a hidrogénbomba esetén magfúzió következtében az atommag kötési energiája szabadul fel. Rendkívül nagy pusztító ereje van: egyetlen ilyen fegyver képes elpusztítani egy várost (vagy egy szigetet). Mivel a hasadáson és a fúzión alapuló bombák közös jellemzője, hogy az atommag (latinul és angolul nucleus = mag) átalakítása révén szabadítanak fel energiát, a legpontosabb közös elnevezés e robbanóanyagok különféle formáira a „nukleáris fegyver”.

Az atom magból és elektronhéjból áll. Az a reakció kémiai reakció, melyben több atom vesz részt, és csak az elektronburkok rendeződnek át. Ha a reakció következtében új atommag (és atom fajta) jön létre, akkor nukleáris reakcióról van szó. E cikk szempontjából a nukleáris reakció két típusát említjük: a magfúziót és a maghasadást. A magfúzió következtében két kisebb atommagból egy nehezebb jön létre, a maghasadáskor egy nehezebb atommagból két könnyebb. A nukleononkénti kötési energia a periódusos rendszerben nő a hidrogéntől a vasig haladva, és attól kezdve csökken. Ezért egy magfúzió esetén, ha a végtermék könnyebb a vasnál, akkor energia szabadul fel (a legtöbb energia a hélium szintézisénél szabadul fel, és csökken a vasig). Ha a magfúzió végterméke nehezebb a vasnál, akkor a reakció endoterm. Ez a természetben szupernóva robbanásakor megy végbe. Fordított a helyzet maghasadáskor, mikor energia szabadul fel nehéz elemek (235U) maghasadásakor.

A radioaktív elemek maghasadása lehet természetes, vagy gerjesztett. A természetes maghasadás ritmusát a felezési idő határozza meg, és ez elég lassú. Az 235U esetében maghasadás következtében keletkeznek neutronok is, melyek ha másik 235U magba ütköznek, ezt hasadásra gerjesztik, a gerjesztett hasadásból keletkezik három neutron és így beindulhat egy láncreakció. Mivel az atommag nagyon kicsi az atomhoz viszonyítva, a neutron az elektronhéjon áthaladhat anélkül, hogy magot találna. Ha elég nagy mennyiségű 235U van egyben, akkor valószínű, hogy a neutron egy magba ütközik és beindul a láncreakció. Az a mennyiségű anyag, melyben beindul a láncreakció, az a kritikus tömeg és az 235U esetében ötvenkét kilogramm (khm, nem hinném, hogy Jack csak úgy futkározott volna a hátán 52 kg-mal). Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a megfelelő mennyiségű töltetet (ami több, mint a kritikus tömeg) két vagy több részre osztják (egy résznek a tömege kisebb, mint a kritikus tömeg) és az adott pillanatban, klasszikus robbantással egy darabba préselik. Hogy pusztító erejét kifejtse, a burok elég kemény kell legyen, hogy a láncreakció előrehaladjon és nagy mennyiségű energia szabaduljon fel. Ha túl hamar hasad a burok, a töltet szétszóródik, megszűnik a kritikus tömeg és a láncreakció leáll. Az atomerőművekben nagyjából ugyanez megy végbe, a keletkezett három neutronból csak egynek engedjük, hogy láncreakcióban részt vegyen, a többit elnyeletjük (induláskor valamivel több mint egy, leálláskor kevesebb mint egy).

”- Are you done with faraday's journal? - Take it.”

Magfúzió esetén két könnyű atommagot kell ütköztetni, hogy ezek egyesüljenek. Az atommagok azonos, pozitív töltése erős taszítóerőt fejt ki, ennek legyőzésére a magokat nagy sebességgel kell ütköztetni. Ezért nagy hőmérsékletre van szükség, hogy a magoknak elég energiája legyen a taszító erő legyőzéséhez, ugyanakkor óriási nyomásra, mivel nem minden ütközés vezet magfúzióhoz.

A hidrogénbombák, vagy fúziós bombák az atommagok egyesülésén, fúzióján alapulnak, amikor könnyebb atommagok, mint például hidrogén vagy hélium állnak össze nehezebb elemekké nagy energia felszabadulása mellett. A hidrogénbomba elnevezést az alapanyaga miatt kapta, hívják még termonukleáris fegyvernek is, mivel a fúziós reakcióknál a láncreakció beindulásához rendkívül magas hőmérséklet kell. A hidrogénbombák tömegének nincsen felső korlátja, mivel csak akkor robban, amikor megfelelően magas a hőmérséklet. A hidrogénbomba szerkezete: A hidrogénbombáról sok vázlatos ismertetés jelent meg, így számos lexikon és kézikönyv is - állítása szerint - összefoglalja a H-bomba működési elvét. Ezekből az ismertetésekből általában igen lényeges elemek hiányoznak.

Az a vázlat, amely szerint a hidrogénfúziót elindító - mintegy gyutacsként szolgáló - hasadási bombát hidrogéntöltet veszi körül, teljesen téves.

Ennek az elrendezésnek a működésképtelensége egyszerű számítás alapján is belátható. Az atommagfúziós reakció sebességét (az időegységenként végbemenő fúziós reakciók számát) a következő összefüggés adja meg:

ahol Nd, illetve Nt jelöli a reakcióban részt vevő atommagok esetünkben deutérium és trícium atommagok sűrűségét, atom/cm3 egységben mérve, az sv mennyiség pedig a reakció s valószínűsége (az ún. hatáskeresztmetszet) és a részecskék sebességéből képezett szorzat átlagértéke. Az $V mennyiség erősen függ a hőmérséklettől (1. ábra), ezért, bár a magfúzió már 10-20 millió °C hőmérsékleten is végbemegy, a jelentős energiaterme­léshez ennél nagyobb, 50 millió °C körüli hőfok szükséges.

Az (1 ) összefüggés alapján kiszámítható, hogy normál sűrűségen nem indul meg fúzió, hanem csak akkor, ha előzőleg a fúziós anyagot erősen összepréseljük. Ebből nyilvánvaló, hogy a hasadási bombát burkoló fúziós köpeny a robbanás hatására egyszerűen szétrepülne, mielőtt a fúzió megindulhatna.

A hidrogénbomba megvalósításának kulcsa az a megoldás, amit a szakirodalom Teller-Ulam-tükör, vagy Teller-Ulam elrendezés néven ismer.

Ha a gyutacsként szolgáló hasadási bombát egy nehézfém (wolfram, urán stb.) anyagú forgási, ellipszoid alakú tükör egyik fókuszpontjába helyezzük, akkor a robbanás pillanatában keletkező hőmérsékleti sugárzást a tükör a másik fókuszba gyűjti össze. Mivel 10 000 °C hőmérséklet megfelel kb. 1 eV energiának, a robbanás néhányszor tízmillió fokos hőmérsékle­tén néhányszor tíz keV energiájú sugárzás, azaz röntgensugárzás keletkezik. Ezt a röntgensugárzást a tükör addig képes koncentrálni, amíg anyaga a sugárnyomás hatására szét nem repül. (A sugárzás nyomása több millió atmoszféra is lehet.) Valamivel a sugárzás után érik el a tükröt a robbanás neutronjai, majd a lökéshullám, ezek befejezik a rombolást. A tükör atomjai azonban - tehetetlenségüknél fogva - képesek ellenállni a sugárnyomásnak annyi ideig, amennyi elég a fúziós reakció megindulásához, illetve lefolyásához.

A H-bomba tervezésénél nyilvánvaló cél, hogy minél nagyobb hányad elhasználódjon a fúziós töltetből, azaz a H-bomba kiégési szintje nagy legyen. Ehhez szükséges, hogy a tükör "összetartási ideje" elég nagy legyen, valamint a fúziós töltetre is érvényes egy összetartási idő. Ez - mint a hasadási bombáról szóló cikkben már szerepelt,

ahol vs a közegre érvényes hangsebesség, r pedig egy jellemző méret, például gömbnél a gömb sugara, hengernél pedig a henger sugara.

A H-bomba működésének a feltételét lényegében az (1 ) és (2) összefüggés alapján lehet meghatározni. Ezektől függ, hogy a fúzió létrejön-e, illetve az anyag jelentős hányadára ki fog-e terjedni.

Az a tény közismert, hogy a "hidrogén" mindig nehézhidrogént (deutériumot vagy tríciumot) jelent a bomba esetében, azonban deutérium-trícium keverékből nem lehetne gyakorlatilag használható (harctéren bevethető) bombát készíteni. A D- és T-gáz csak akkor érheti el a megkívánt sűrűséget, ha cseppfolyós halmazállapotban van. A folyékony nitrogénnel és folyé­kony héliummal működő cseppfolyósító berendezések eleve lehetetlenné tennék a szállítható bomba megalkotását.

A trícium radioaktivitása is rendkívüli módon megnehezítené a bomba kezelését. Kb. 0,1 mg trícium aktivitása 1 Ci (3,7•1010 Bq): így egy bombában több millió curie trícium lenne.

A megoldás: a "száraz hidrogénbomba" megalkotása, ugyanúgy, mint a robbanás fókuszálásának a megoldása, Teller Ede, továbbá - tőle függetlenül - Dmitrij Szaharov nevéhez fűződik. Ha a fúziós töltetet litium-deuteridből (LiD) készítik, akkor a hasadási gyutacs neutronsugárzása hatására a lítium tríciummá alakul. A keletkező trícium a deutériummal reakcióba lépve neutront termel, így a lítium-trícium átalakulás igen gyorsan és jó hatásfokkal végbemehet a következő egyenlet szerint:

A keletkező trícium reakcióba lép a deutériummal: itt bocsánatot kérek, hiszen hiányzik az előbb említett egyenlet, de azt hiszem, ez nem is lényeges. Mindezek alapján azonban elég bonyodalmas megoldani, hogy Jack csak a központi maggal robbanást idézzen elő.

A nukleáris fegyver robbanását kísérő radioaktív sugárzás nem csak a robbanáskor érzékelhető, hanem évtizedekkel utána is. Az azonnali (prompt) sugárzás az első egy percben jelentkezik, és a bombában lejátszódó magreakciók eredménye. A későbbi (visszamaradt) sugárzás viszont a robbanás során keletkezett radioaktív izotópok bomlásának eredménye.

A bomba energiájának 5%-a jelentkezik neutron- és gamma-sugárzás formájában. Tehát az 50 kilotonnás fegyverektől kezdve a prompt sugárzás elhanyagolható a hősugárzáshoz és a légnyomáshoz képest.

A radioaktív kihullás a visszamaradt sugárzás egyik formája. A fissziós bombák robbanása során közepesen nehéz (100-as atomtömeg) bomlási termékek keletkeznek (akár 300 különböző atommag), amik nagyrészt radioaktívak. Ezek között vannak olyan elemek, amelyek felezési ideje több hónap vagy év, tehát hosszú időre veszélyt jelentenek. Másrészt a fissziós bomba nem használja el az összes hasadóképes anyagot, ami így szétszóródik a többi bomlási termékkel együtt. Ezek az elemek azonban nagy felezési idővel rendelkeznek (U-235 és Pu-239) és alfa emitterek, így nem jelentenek nagy veszélyt.

Az erős neutronsugárzás felaktiválhatja az elemeket a bomba közvetlen közelében, amik ennek következtében radioaktívak lesznek. Egy földfelszíni robbanás esetében ezek a földben található nátrium, magnézium, alumínium és szilícium, amik béta- és gamma-sugárzással bomlanak tovább. Ez nem jelent nagy veszélyt, mert általában könnyen elhatárolható kisebb területekről van szó. A földfelszín egy része azonban el fog párologni, és idővel kis részecskékké kondenzálódik. Ezek a részecskék általában egy napon belül visszajutnak a földre, viszont a szelek által nagyobb területen szétszóródnak. Eső vagy hó fölgyorsíthatja a lecsapódási folyamatot, csökkentve az érintett terület nagyságát.

Egy légköri robbanáskor azonban a radioaktív elemek nagyon kis részecskékké alakulnak (0,1-20 mikrométer). Ezek a sztratoszférába kerülve hónapok, sőt évek után is veszélyt jelenthetnek.

Mivel a bomba a föld alatt robbant, magyarázatot nyerhetünk arra, hogy a hatch közelében miért viselt Kelvin és Desmond is védőruhát. Tehát ez a sugárzás idővel minimálisra (veszélytelenre csökkenhet). És akkor azt is tudjuk, miért maradtak meg az emberek. Persze a bomba robbanása még így is komoly károkat okozhatott, de gondoljunk bele: ilyen erős mágneses tér nem is létezik. Ezzel a Lost írói simán bemagyarázhatják, hogy szerintük ez így lenne. Mivel ez a jelenség nem léphet fel, azt mondanak, amit akarnak. Elképzelhető, hogy a mágneses tér csökkentette a robbanás intenzitását. Talán, de ebbe nem kívánok jobban belemenni.

”So we die.”

Egy későbbi jelenet során Richard elismeri Jack-nek, hogy ő semmi különlegeset nem látott a gyerek John-ban, de Jack egyszerűen annyit válaszol, hogy nem szabad leírnia Lock-ot. Isteni játék, hogy Jack, aki korábban nem késlekedett meghúzni a pisztoly ravaszát, amelyet Lock fejéhez nyomott, pont ő veszi védelmébe. Pálfordulása immáron John-pótló hit embere szerepbe sodorta, szinte véglegesen, és a finálé végén azt is megtudtuk, miért volt szükség eme irányban történő fejlődésére. Egészen érdekes a Sziget alagútrendszere. Itt közlekedik Smokey (szerintem a bombát máshogy egyszerűen nem vihették le), most pedig így jutnak el Dharmaville-ig. Azért látszott, hogy bár Richard misztikuma mostanra kicsire zsugorodott, még most is tartogat meglepetéseket, hiszen még Eloise sem tudott a dharma épületbe vezető útról, amelyet egy fal takart el. Eloise kivonásának ötlete nem volt rossz, nem lehetett ott a bomba felrobbanásánál. Erre később kitérek. Sayid ötlete, miszerint vegyüljenek el a tömegben, szintén frappáns volt, de a lelövése utáni akciójelenet már nem volt meggyőző. Jack, aki alapvetően nem nagyon lövöldözik, most Rambo módjára kezd tüzelni. Ez végig meg is marad, a fúrásnál is leszed vagy öt embert, kérdem én, ez reális? Persze, maga a sorozat hihetetlen dolgok felé vezet, de az csak hit kérdése. Ezzel szemben egy képzetlen ember ennyire kioktatja az őröket? Viszont Vincent, Rose, és Bernard felbukkanása gyönyörű ajándék volt. A tüzes nyilak akciója óta ezen rágódott a fél világ, most megkaptuk a választ. Az idős házaspár pedig megmondta a tutit: még most, 1977-ben is csak a bajt keresik, összetűzésbe keverednek egymással, nemhogy örülnének, hogy együtt lehetnek. Persze fura, hogy három évig senki sem talált rájuk, amit erősít, hogy a Sziget még szektorokra is fel volt osztva. Jó, mondjuk, hogy egy elhanyagolt területen éltek. Ez után következett számomra a mélypont. A Sawyer banda feltűnik, és ott kerül sor úgymond méltánytalan indokokra. Megértem én, hogy szép dolog a szerelem, de Jack-nek sem azzal kellett volna előállnia, hogy Kate elvesztése miatt robbantaná fel a bombát. Esetleg, ha megemlíti, hogy így életeket menthetnek meg (azért valljuk be, rejtett álmunk volt a Jack vs. Sawyer küzdelem :D). Ezután ismét Juliet a perdöntő, csakúgy, mint a tengeralattjáróban, és ismét az érzelmei irányítják. Ez nem tetszett nekem, de már mondtam. A fúrónál lejátszódó jelenet egyben cool és vicces. Jack ismét Rambo, aztán megjön a felmentő sereg, mint a mesékben. Engem az is meglepett, hogy Radzinsky beszart. Nem olyan figurának ismertem meg, aki Phil miatt képes lenne beadni a derekát. Mivel nem néztem, hogy állok a filmmel, azt hittem, Jack ledobja a bombát és akkor Lost. HAHA, egy nagy fenét! És komolyan, gondoljunk bele, mekkora elemi ereje volt ennek. Sayid, aki öt évadon keresztül az egyik főszereplője a sorozatnak, golyó ütötte sebbel, félholtan hever a földön, a dharma van-nak dűlve. Ki tudja, hogy túléli-e? De egyszerűen nem érdekelt. Annyira felpörögtek az események, hogy Jarrah állapota mellékes volt, említésre alig méltó dolog. Azért gondolom nem halt meg, több okból is. Jacob megérintette. Ez persze lehet amiatt, hogy visszajöhessen a Szigetre, de szerintem ez egyfajta pajzs is számára. Így megmagyarázhatnánk, Jin hogyan élte túl a hajó felrobbanását. Másrészt nem volt zene. Pedig egy major karakter halálakor kap zenét és premier plánt. Csak úgy mellesleg. Visszatérve a fúróra: megtudtuk, miért volt a videókon műkeze (?) Chang-nek, Phil csúnya véget ért. Az igazi dráma azonban Juliet esése volt, ezt azonban a végére tartogatom.

A másik idővonal, a jelen sem hagyott minket unatkozni. Itt ugye párhuzamosan zajlott Lock és Ilana csapatának a vonulása. Előbbihez kötődik még egy flashback, amit direkt ide tartogattam. Jacob egy könyvet olvas, aminek címe „Everything that rises must converge”. Ez fordításom szerint annyit tesz: „Mindent, ami feltámad/felemelkedik, össze kell tartani.” Ezután John esik le mögötte a fűre. Nem vagyok biztos ebben, de mintha John halott lenne, és Jacob érintésére (!) éledne fel. Majd ennek lesz egy vonatkozása az utolsó momentumokban. És talán Jacob bénította le John-t, hogy így fejlődhessen jelleme, és a Szigetre való lezuhanáskor így lehessen a hit embere. Talán előre kiszemelte őt, mint a nagy sakkjátszmában a királynőt? Ezen a szálon a legfontosabb Ben „lekicsinyítése” és a „Lock-WTF” névre keresztelt ominózus. Gyorsan Ben. A második évad óta, amióta megjelent, egy betonbiztos major szigetvédőjének hittük. Most, az ötödik évadban derült ki, hogy ő bizony csak egy figura, pontosabban egy paraszt, és talán nem is szándékkal került a dolgok folyásába, csupán alternatívaként használták. „What about you?” 35 éven keresztül vakon végrehajtotta Jacob parancsait, nem kérdezett, a Szigetet védte, azt tette, amit kell. Jutalma? Semmibe vették, lánya meghalt, száműzték. Nem csoda, hogy végül belemártotta a kést Jacob-ba. Pedig milyen megrendülten nézett, mikor Lock közölte vele, hogy neki kell majd őt megölnie. A másik pedig az előbb említett „Lock-WTF”, de azt hagyom a végére, Juliet jelenete mellé.

Ilana csapata volt a legunalmasabb, ha választani kellene, de azért ott is dobogott a szív. Először is. Mi az, hogy Frank talán egy jelölt. Mire? Csapattagnak, talán vezetőnek? Erről fogalmam sincs, de nem is volt időm találgatni, annyira lekötöttek az események. Egész szépen elbeszélgetett a többiekkel. A hamu érdekes. Anno John rúgta azt el, ezzel pedig kiszabadította azt, aki a házban volt. Nem csoda, hogy Ilana úgy megijedt. És itt jöhet a BUMM. Nem Jacob volt a házban, hanem a Nemezis (a fekete ruhás fickó a cold openből). Az addig biztosan őrzött Nemezis kiszabadult, éppen Lock által, aki a hit embere, Jacob kiválasztottja. Lost-os húzás, semmi kétség. A régi tábornál aztán jöttek a szép emlékek. A bölcső, Charlie gyűrűje, a hatch ajtaja… A rész végén a szálak egybefutottak. Richard tudta, mi fekszik a szobor árnyékában. „Ille qui nos omnes servabit”  „Ki megment/megvéd minket.” Mindez, a sok utalás Jacob jó mivoltára utal. Ez zseniális, csakúgy, mint Miles észrevétele. Talán maga a robbanás az incidens? Talán mindent hagyni kéne úgy, ahogy van? Én azt vártam, hogy itt mindenki a fejére csap, de nem. És ez egy kicsit fájt.

”How about you?”

Na akkor a két szál vége. Mindkettő átlagon felüli, sokkhatással bírt. Mint kiderült, Lock halott, és valahogyan a Nemezis vette fel az alakját. Így megtalálta a kiskaput, és megölette Jacob-ot. Tegyük hozzá, hogy elméletileg természetfeletti lényekről beszélünk. Koránt sem biztos, hogy Jacob halott, talán egy új testre van szüksége. De ha halott is, mit számít az? Tudjuk, hogy ezután még csak növekedik a jelentősége. Vegyük például a Komédiás vagy Eru szerepét. Ugye. A „Lock-WTF” azonban már sok volt. Egyszerűen nem tudtam megemészteni. Lock tényleg halott? És ahogy sokan ledöbbentek, a halálból tényleg nincs visszaút? De mintha Jacob a flashback-ben felélesztette volna Lock-ot. És Lock sem kapott szép zenét. Nekem akkor kezdett furcsa lenni, mikor kijelentette, hogy az Ajira utasainak pusztulnia kell. Ez nem vall rá. Jacob megölésénél pedig már nyilvánvaló volt. Én reménykedem benne, hogy ezzel Lock-nak nincs vége, mert ha igen, nemcsak a kedvenc karakterem távozna, és szégyenítenék meg az emlékét, de ő lenne minden idők legtragikusabb karaktere. That's it. Jacob „halála” is megrázó volt. Mint mondtam, ultimate mystery megaspecial godlike, és PUFF. Tehát az volt az a rész, ahol nekem már sok volt. Ez és Lock sorsa egyszerűen nem fért a fejembe. És nem volt vége! De maradjunk itt egy picit. Lock, vagyis Nemezis rendelkezett Lock emlékével, pedig csak a testét vette fel, talán a lelke is ott van, csak a Nemezisé elnyomja? Talán egy nagy, belső harc fogja eldönteni, hogy Lock avagy Nemezis a nyerő? Tartom magam hozzá, hogy mostantól Lock a major special (hol van már szegény Desmond? Szégyellem, de fel sem tűnt a hiánya.). Emlékszünk még? Az első vadban megmutatta Walt-nak a backgammon-t. Fekete és fehér korongok küzdelme. Claire álma? Lock fekete és fehér szemmel. Ez nem lesz véletlen. Nem hinném. Nem akarom. Nem ajánlom. Mi lesz a sorozat értelme? A jó és a rossz harca? Képletesen, hiszen egymást nem győzhetik le, egyik sem létezik a másik nélkül. Igazukat akarják védeni? Jacobé: van szabad akarat, és a személy maga szabja meg sorsát. Nemezis: a sors rögzített és szent, az ember eredendően gonosz. Erre megy ki a játék? Ezért jött a Black Rock (azért mondtam, hogy ott lesz a fináléban. ;) )? Ezért vannak itt a többiek? Az egész egy játék? Hiszen az Isteni színjáték sem volt más.

Juliet jelenete pedig a dráma magasfoka. Bár érthetetlen, hogyan élte túl a zuhanást, hogyan történhetett meg, hogy az a sok fém nem zúzta agyon. Talán a mágneses tér lassította, nem tudom, de ekkor már nem volt lényeges. Mitchel színészi alakítása lehengerlő, ahogyan sírva, félig holtan ütögeti a bombát. Tökéletes jelenet a halálhoz. Még zene is volt. És őt nem érintette meg Jacob. Fájó, de szerintem Juliet meghalt, bár szerintem Charlie-val versenyezhet a leghősibb halál címért. És ennyit mindenképp megérdemel. A végén bevillanó Lost logó pedig hátborzongató. Mi is történhetett? Robbant a bomba? Teleportáltak? De tényleg, nagyon találó volt, nagy változásokat ígér.

” Come on, you son of a bitch!”

Kérdem én, mi lesz jövőre? Természetesen még vannak válaszok bőven, amiket meg kell válaszolni. Fel sem sorolom őket. Abban biztos vagyok, hogy az írók tudják, mit tesznek, nem fognak nullázni, nem fognak a hülyeség irányába elmozdulni. Engem sikerült meggyőzni. Soha, soha az életben nem volt még ilyen filmes élményem, mint a Lost. Pedig megnéztem már nem egy sorozatot és filmet. Tudom, vannak, akik szerint kusza és érthetetlen, de nem ez adja a varázsát? Az összefüggések, a rejtély? Aki majd egyben ledarálja, annak jó lesz. De akkor? Kimarad a várakozás, és a teóriák gyártásának izgalmából. Megnézi majd ezt az epizódot és jön is a következő. Nem kell kilenc hónapot várnia! Lehet nem kínzó, de összességében rossz. Na, egy kicsit hosszabb és komolyabb lett az írás, mint az eddigiek. Le vagyok nyűgözve. Találgatok, de csak magamban. Sokkolva vagyok. A részt pontoznom kell, eddig is megtettem: 10/10. Sokan nem elégedettek, de rájuk sem hederítek. Nem kaptak utalást a jövőre? És ez baj? Az évad is megkapja a maximális pontszámot, de ez csak formalitás, ez nem mérhető, ez a világ csodája. MLMJ?

Nézettség, ezek után? :

Lost (ABC, 22.00) - 5.7/10 (4.4, #2)

Lost (ABC, 21.00) - 5.7/9 (4.3, #3)

Szállította a második és harmadik helyet, sorozatok közt az első kettőt. A finálé hozott pár extra nézőt, de ez nem szép eredmény. Hiába van ott a TOP5-ben, ez többet érdemel. Jövőre ne engedjék az Idol közelébe, könyörgöm, ne. De ahogy olvastam, az írók tesznek a casual nézők fejére. Egyetértek. A Lost különleges.