Kedd Esti Mese :P

A varázsló bosszúja

A cideville-i poltergeist esete a francia államegyház és egy egyszerű paraszt közti bírósági üggyé fajult.

A hivatali vizsgálat számos furcsa történésnek nem tudta okát adni.

1851 februárjában Cideville papja megrótta egy súlyosan beteg öregember családtagjait, amiért egy kuruzsló és varázsló hírében álló juhászhoz fordultak segítségért.

A pap a juhász primitív módszereit gúnyolta, de nem tudta, hogy a házban rejtőzködik.

Amikor a pap elment, a dühödt varázsló bosszút esküdött.

Később más ügyben letartóztatták, s ekkor - szintén varázserővel megáldott - juhásztársát, Thorelt bízta meg, hogy vegyen elégtételt sérelmeiért.

Nem sokkal később a pap két tanítványa, a 12 éves Gustave Lemonnier és a 14 éves Clément Bunel a plébániára ment, hogy részt vegyen az esti imán. Hirtelen azonban heves vihar kerekedett, s az épület minden részéből erős kopogó hangok hallatszottak.

Néhány perc múlva a zaj elcsendesült, kivéve a dolgozószobát, amelynek falán ezután is tovább folytak a kopogtatások.

A zajongás napokon át tartott, s a hangokat a falu túlsó végén, 1,5 km-rel odébb is hallani lehetett.

Aztán a hangzavarhoz más jelenségek is társultak: a bútorok önálló életre keltek; a kupacba hordott szén szétszóródott.

A pap imakönyve ide-oda repdesett a levegőben, majd lassan aláereszkedett.

A plébánia összes ablaküvege betört.

A falubeliek kérdéseket tettek fel, s a válasz kopogás formájában meg is érkezett - rendszerint egy kopogás volt az "igen", kettő pedig a "nem".

Így derült ki, hogy a paplakban egy Robert nevű démon és négy másik szellem vert tanyát.

Ha barátságosan közelítettek hozzá, Robert hajlandó volt olvasni a jelenlévők gondolataiban, sőt, jövőbeli eseményeket is megjósolt.

E furcsa történéseknek több ezer tanőja volt...

A pap Thorelt vádolta a zavarkeltéssel, mire a falusiak arra buzdították a juhászt, hogy becsületsértésért állíttassa a papot bíróság elé.

A kihallgatáson 42 tanú jelent meg. Sokan zavarba jöttek, amikor a történtekről kellett beszélniük, de Thorel ügyvédje biztatta őket, remélve, hogy ettől az egész eset nevetségessé válik.

Taktikája azonban nem ért célt.

A bíróság nagyon is komolyan vette az eseményeket. Ráadásul sokan tanúsították, hogy Thorel nyilvánosan bizonygatta: minden az ő varázslatának a műve - a zajok, a táncoló bútorok, a betört ablaküvegek.

A bíró kimondta, hogy mivel Thorel magára vállalta a felelősségeket a történtekért, a pap elleni keresetét elutasítják, s így állni kell a perköltséget.

Az események okának felderítése már nem tartozott a bíróságra.

S amikor a két fiú nem járt többé a plébániára, a felfordulásnak is vége szakadt...