Animegirls / Eri Sawachika

Az idáig nyomonkövetett animéim közül két típust tudtam megkülönböztetni. Az egyik ahol egy film magában is teljes értékű sztori olyan komoly, hogy nincs különösebben idő vagy gondolat a szereplőket elemezni egyfajta: igen, szívesen megismernék egy ilyen embert a hétköznapokban. Lehet, hogy rosszul fogalmazok... annak ellenére, hogy egy Ghost in the Shell megnézése után azt mondom, hogy: "Ejha, ez aztán teljesen jó sztori, jelenetek, igazi karakterek (a kulcsszó kedves olvasó, a kulcsszó!)", DE (itt jön az ellentmondás figyelem!) nem tudnám elképzelni mint barátot, ismerőst egy akármilyen helyzetben. Van a hős, van a kijelölt útvonala, végigmegy (persze izgulunk érte, szó se róla!), de nem tudok jól kiborulni utána. Sőt eleve a komoly sorozatok is ebbe a kategóriába esnek nálam. Persze a japó alkotók tudják ezt és majd minden sorozatba belecsempészik a komikumot, de mégis... A másik oldalon ott vannak a komédiák amelyekbe pedig idővel (már ugye eleve szerencsés, hogy sokáig tartanak) belekerülnek a komoly dolgok. Amennyire felszabadító egy letargikus sorozat közben egy-egy poén, annyira letaglózó amikor komolyra váltanak egy komédiában. A szomorú vagy harcolós sorozatokban is van izgalom, de ott a veszély állandóan fent áll, a főgonosz kivételével nem is igazán lehet a főhősöket kényelmetlen helyzetbe hozni, viszont amikor egy komédiában bevágnak egy komoly részt az ember nem tudja mire számítson! Kezdetnek ennyi, jöjjön a lényeg!

Más. Kezdjük a gyerekkorommmal (akarsz beszélni róla???). Inkább ne 8) Szóval már gyerekkoromban elég defektes voltam (ami csak most realizálódik igazán) és felépítettem magamnak bizonyos elképzeléseket a jövőmet illetően. Most hagyjuk a felesleges részeket, a lényeg, hogy kialakult valamiféle eszményi nőképem (ami persze nem létezik... amennyiben mégis a jelentkezőket erre a címre várom >> playmore.mail@gmail.com) amitől nem tudok elszakadni. Ez más problémákra is utal, de ez most mindegy (nem, nem az anyámhoz hasonló).

Ezután csöppentem az anime világába. Tök jól elvoltam egy darabig, amikor is elkezdtem nézni ezeket az ún. love comedy sorozatokat. Már az Azumanga Daioh és az Excel Saga megnézésekor sejthettem volna bizonyos dolgokat, de azok annyira blődségek voltak, hogy könnyen lesiklottam a szereplők fetishizálása felett (a Covboy Bebop is gyanús volt, de Faye-ért úgyis mindenki rajong szóval ugorjunk). Gyanakodtam azért, hogy valami gond lesz és egy nyári FMA marathon után szakítottam az animékkel majd egy évre. Ekkor tűnt fel Rolne barátom aki addig unszolt, hogy végignéztem a School Rumblet. Eleinte nem sejtettem semmit. Volt a nagyjából 5 otaku fetishtípus lány (kawaii, cool, tomboy, princess, shy) és ráadásul a kawaii volt a főszereplő (Yakumo azért ütött). Szóval eljött a 6. rész (Eri nevezetes bevásárló akciója) és amikor jött az esernyős rész (fentebb látható), hát egyszerűen szólva ha animekarakter lettem volna felspriccel a vér az orromból a plafonig XD

Ezután egyre inkább figyeltem a hölgyre és a szemét sorozatkészítők még rá is játszottak! Egyre több love-hate akciót dobtak be a főhőssel (fújj Tenma, fújj) és teljesen levettek a lábamról. Amikor egyszer-egyszer leszedtem némi PC-s hentai játékot akkor is mindig az "angry princess" karakterekre klikkeltem a választó képernyőn 8D No mindegy ez most nem lényeg...

Szóval az az érdekes, hogy annak ellenére, hogy tudom, hogy nem élő szereplő és nincsenek álmatlan éjszakáim mint néhány idiótának a 4chan.org-on, akik Osakával álmodnak, mégis egyfajta pervez vágyakozást érzek egy hasonló lány után, úgy is mondhatnám Ő a "nőideálom". Hmm...ez vajon már a vég? Hol végződik az anime és hol kezdődik a valóság? Akkor egy kicsit Eriről (hátha az esetleges női olvasók akarnak küzdeni a kegyeimért):

1. Gazdag úrilány (igazi princess) aki kioszt mindenkit és lealáz bárkit

2. Ártatlan kislány, amikor olyan helyzetbe kerül amiből gazdagsága révén kimaradt

Ez aztán nem semmi kombináció. Lehet, hogy japánba kellett volna születnem? Mondjuk nem tudom elképzelni milyen lenne live action-ben ez a School Rumble, lehet, hogy jobban is járok. Igazából addig marad meg az emberben az illúzió amíg távolról figyeli csodálata tárgyát.

Végezetül egy közvéleméynkutatásra invitálnám a nagyérdeműt (már ha érdekelt valakit ez idáig), nektek melyik lánytípus jön be az öt közül?

1. kawaii-baka (aranyos-buta)

2. angry princess (harcias hercegnő)

3. tomboy (fiús-hangos) - nagy mellek alap!

4. silent-cool (csendes-kúúl 8) )

5. clever-shy (okos-félénk)

Ne is akarjátok megtudni erre, hogy kerül sor a School Rumble-ben 8)