Apránként kezdek hozzászokni a gondolathoz, hogy az életem felgyorsul, színesebbé, kalandosabbá és érdekesebbé válik. Eddigi nyaraim eseménytelenek voltak, és általában úgy néztek ki, hogy reggel 11-kor felkelek, gép bepöccint, eszem valamit, aztán délutánig játék. Kutya etetés, aztán éjszaka is játék… augusztus végére pedig rádöbbentem, milyen szar nyaram volt. Hát az idei abszolute nem ilyen volt. Úgy érzem, hogy idén, a korábbiakkal ellentétben ÉLTEM (!), és tartalommal telt meg ez a három hónap. Vegyük szépen sorra, mi is történt. (hosszú bejegyzés következik)
Mielőtt elmentünk volna Hévízre, június 12-i bejegyzésemben összefoglaltam mindazt, ami addig történt. A bejegyzés végén szerepelt a következő mondat: "Végül elgondolkodtam, hogy vajon mit tartogat a jövő? Számomra mindenképp munkát, tanulást, életmódváltást (Norbi módszerrel, amiért Bercinek hálás vagyok, hogy megmutatta nekem). Új szerelmet, új játékokat, új élményeket." Ebből kipipálható a munka, a tanulás már kevésbé (sőt kvázi egyáltalán nem tanultam :D), és az életmódváltás is pipálható, hiszen a nyár alatt minden különösebb fáradtság nélkül tudtam tartani a súlyomat (88kg) és ez mindenképp eredmény a számomra. (szeptemberi 110kg-ról jöttem le idáig, szóval... büszke vagyok magamra :P :D). A következő pár dolog már izgalmasabbnak hangzik, de ne rohanjunk ennyire előre.
Miután hazaérkeztünk Hévízről, ahol hajdani életemet, szerelmemet és fáradalmaimat feledtem illetve pihentem ki, Gaben, Béci, Ádám, Berci barátaimmal elmentünk biliárdozni, hogy megalapozzuk a hangulatot az előttünk álló nyárnak. Készült is fotó, melyet úgy döntöttünk, hogy TeamFortress2 módra el is kereszteljük magunkat kedvenc szereplőinknek. Íme a kép:
Jó buli volt, folyt a sör, gurultak a golyók, és röpködtek a poénok. Nagyon jót hülyéskedtünk.
Későbbiekben eljutottunk a Palatinus strandra is, ahol fergetegeset csúszdáztunk Gaben és Sanyi kollégákkal. (és akkor is én győztem a versenyben; egy családapa volt a mérőműszer a parton) Majd aztán következett a Római strand is, ahol kisgyerekek röpködtek a levegőben, ahogy a lezárt tetejű csúszdában ordítottunk különféle ökörségeket. Nagyon jó kis bulik voltak ezek, és remélem minél több ilyenben lesz majd részünk. Gabennal töltött idő minden perce tele volt jó röhögéssel, beszélgetéssel és folyó ökörködéssel (amit persze alapos mennyiségű sör és egyéb szeszesital is segített). Órákat játszottunk GRID-el, ForzaMotorsport2-vel, RainbowSixVegas2-vel és még megannyi játékkal. Versengtünk egymással, vállvetve, vagy hol egymást gyepálva harcoltunk, és úgy érzem az ő nevében is beszélhetek, nagyon jól éreztük magunkat. Azt hiszem nagyon jó barátra leltem személyében, és ez a barátság nagyon sokáig fog tartani (ha rajtam múlik biztosan).
Amióta meg úgy döntöttem, hogy veszek egy 3 hónapos LIVE-ot, elkezdtek sorakozni a polcomon a jobbnál jobb címek. ForzaMotorsport2, VivaPinata, BurnoutParadise, GRID, RainbowSixVegas2, GearsOfWar, PGR4, GTA4. Csomó kiváló cím, és a májusban beszerzett Xbox360 minden cseppjét élvezem, és nagyon szeretem ezt a gépet. Nem bántam meg a vételét. Ajánlom mindenkinek sok szeretettel, aki konzol vásárlásán töri a fejét, nem fogja megbánni.
Egyetlen dologról nem ejtettem még szót, de úgy érzem, hogy a nyaram ezen része érdemli a legtöbb sort. Június vége és július elején már folytattam egy hosszas email-ezést egy nagyon szép és nem utolsó sorban nagyon okos lánnyal. Számomra az volt a legmegdöbbentőbb az egész levelezésünkben, hogy úgy írtunk egymásnak, mintha ezer éve ismernénk egymást. Július eleji első randit a Planetáriumban ejtettünk meg (én akkor arra gondoltam, hogy Plantárium, ami ugye az én olvasatomban: plant-növény; fordítással növényházat jelent... máig fetrengős röhögésben törünk ki ezen). Arra a napra a koronát egy csendes teaházban tettük fel. Aztán ahogyan egy későbbi bejegyzésemben írtam, elment Horvátországba egy hétre a szüleivel. Akkor még egy pirosledes Xbox360-is jobb lett volna, ha ő itthon maradt volna velem. Ekkor vásároltam neki, most már elárulhatom, gyöngyöket és gumi damilt, amiből aztán egy karkötőt fűztem. Valamint a vásárláshoz hozzátartozik, hogy magamat is megajándékoztam pár játékkal és Xbox kiegészítő aprósággal. Mikor hazajött, pár mozi (Mamma Mia, Kung Fu Panda, Wall-E; lehet, hogy a sorrend nem pontos, de azt hiszem, ezt megbocsájtja nekem) után már a Margit szigeten és a Jánoshegyi libegőn töltöttünk együtt sok kellemes órát, amik persze perceknek tűnnek. Hiszen a sors annyira kibabrált az érzékszerveinkkel, ugyanis ha az ember jól érzi magát, akkor minden óra egyetlen percnek tűnik. Kicsit fájdalmas tapasztalat az élettől.
Aztán augusztusban ellátogattam otthonába, ahol egy nagyon kellemes hétvégét töltöttünk el kettesben. Első nála töltött vacsorán megállapítottam, hogy nagyon finoman főz, és még pudinggal is el lettem kápráztatva. Hiába na... a férfi szívéhez a száján át vezet az út… Én meg a korábbi kilóimat elnézve igencsak jó evő hírében állok… :D Aztán kifeküdtünk a kertbe, ahonnan a csillagos eget kémleltük. Romantikus alkat lévén nagyon tetszett a dolog, és sokáig még kinn maradtunk volna, ha nem jönnek közbe az idióta szúnyogok. A nap többi részére nem emlékszem. ;)
Augusztus 20-án a Budai Várban ellátogattunk a Mesterségek Ünnepére, majd eljött hozzánk Budaörsre, ahol bemutattam a szüleimnek, és kölcsönösen el voltak ragadtatva egymástól. Nézegettük a gyerekkori fotókat, meg beszélgettünk a régi dolgokról és a jövőről. A nap végén a közeli hegy tetejéről szemléltük az éjszaka fényeit, és a tűzijátékot, és éreztem azt, amit nagyon régóta vágytam. Szinte a kezdetektől fogva tökéletes volt minden. Említettem, hogy olyanok vagyunk egymásnak, mintha kiegészítői lennénk a másiknak, mint egy kettétört medál két fele. Hihetetlen sok közös van bennünk, és mind a ketten rajongunk a másikért. Szóval ebben a pillanatban azt hiszem Dreampage kolléga is elismeri, hogy nem lihegtem túl a dolgot. Megtaláltam benne mindazt, amire az egész életemben vágytam. Ő nekem az igazi, a szerelmem!
Mondandóm végére érve összefoglalásként, így nyár végén, mit is mondhatnék. Talán azt, hogy végre nem otthon poshadtam, mint egy krumpli? Talán azt, hogy a barátaimmal, sokkal mélyebbé tettük a közöttünk lévő köteléket? Talán azt, hogy életem egy új, gyönyörű fejezete kezdődött el? Vagy talán azt, hogy ez életem legszebb nyara volt? Igen. Azt hiszem ez a legmegfelelőbb: "Életem legszebb nyara volt."
Köszönöm mindenkinek, aki segített ilyenné tenni.
Maradok Tisztelettel: RedBoyforCE