Xuan Yuan Sword 7 (軒轅劍柒)

A GuJian 3 határozottan meghozta a kedvem még több kínai fantasy rpg-hez és további darabok után kutatva ennek a játéknak a neve jött elő legtöbbször. Ez egy a 90-es években indult sorozat legújabb darabja, és az első, ami valós idejű akció rpg, eltérően a korábbi részek körökre osztott játékmenetétől.

A műfaj ezúttal Wuxia, aminek jellemzője, hogy a főszereplő egy harcművész, aki nem szolgál urat, alacsony származású, legfontosabb számára a becsület és az egyéni igazság, a történetek során pedig gyakran a gonosztetteken való bosszúállás, vagy igazságtétel a célja. Ez a leírás teljesen passzol ehhez a játékhoz is. Ebben a műfajban változó mértékű fantasy elem lehet jelen, esetünkben a készítők koncepcióban a Nioh-hoz hasonló világot építettek fel – a háttér stabilan történelmi, főhősünk, ha nem is részt vesz, de szemtanúja történelmi eseményeknek, találkozik történelmi személyekkel, de emellett ott van a háttérben a fantasy vonal, szörnyekkel, fizikát meghazudtoló harcművészetekkel, lelkekkel hajtott gépekkel, és természetesen az emberiséget fenyegető ősi gonosszal. A játék a Han dinasztia uralmát megszakító Wang Mang trónbitorlása idején játszódik és fontos szerepet játszik benne a Mohizmus, ami egy klasszikus kínai filozófiai irányzat. Nem mondom, jól esett, hogy korábbi olvasmányaim itt kapóra jöttek, és egyből tudtam miről van szó, bár voltak részletek és néhány történelmi személy, amiknek utána kellett néznem. Akit érdekel a játék, annak érdemes lehet utánaolvasni kicsit a Mohizmusnak és a Kunyang-i csatának mielőtt belevág. Vagy utána, ha netán el akarja kerülni a kétezer éves spoilereket is.

A történet ebbe a történelmi és fantasy háttérbe illeszkedik. Főhősünk Taishi Zhao apja birtokába jut egy varázstekercs, ami miatt az uralkodó célkeresztjébe kerül a család. A fiatal Zhao-nak emiatt menekülnie kell szülővárosából a húgával és a rábízott tekerccsel. Sok évvel később vadászként él a hegyekben, betegeskedő húgáról gondoskodva, amikor egy katonai osztag vezetője felkéri, hogy vezesse át embereit a hegyi ösvényeken. Az expedíciónak azonban váratlan következményei vannak, és hősünknek ismét útra kell kelnie, hogy megmentse testvérét. A történet lassan indul be, de viszi előre a játékot, végig érdekes marad, a kis csapatunk karakterei pedig szerintem nagyon jól lettek megírva, van köztük kémia, a párbeszédek pedig jók és sokszor felettébb szórakoztatók lettek. Nagyon megkedveltem őket a kaland végére. A történetmesélés elsősorban átvezetőkkel és párbeszédekkel történik, amikből rengeteg van. Nekem nincs problémám ezzel a stílussal, csak érdemes tudni mielőtt belevágunk.

A játék képi világára nem lehet panasz. A környezet, a fények, a tájak, a karaktermodellek mind nagyon szépek lettek. Öröm járkálni és nézelődni a területeken. Olyannyira, hogy itt egyből fel is hozom negatívumként, hogy a játékban nincs fotómód. Nagyon jó lett volna képeket készíteni, de sajnos még csak a hud-öt sem lehet eltüntetni. Az másik dolog, ami lerontja az összképet, az arcmimika, ami a legtöbb esetben felettébb merev és élettelen, és kilóg a sorból ahhoz képest mennyire jól néz ki amúgy a játék.

A játék teljesen lineáris és nem nagyon lehet benne eltévedni. A pályák szerkezete sok esetben elég egyszerű, sokszor érezni úgy, hogy folyosókon haladunk előre. Látványosak és sokszor jól álcázottak, de mégis csak folyosók. Bár az útvonal ki van jelölve nekünk, azért érdemes nyitott szemmel járni, mert mindenhol vannak elrejtett zugok, vagy kis mellékágak ahol lehet loot-ot találni. A falvakat ahol megfordulunk szintén érdemes bejárni alaposan és jó rpg-s tradíciónak megfelelően lenyúlni az npc-k házaiból is mindent, ami mozdítható. Bár a helyszínek egy összefüggő világot alkotnak, és van fast travel rendszer is, a már bejárt helyekre visszatérni csak a melléküldetések miatt érdemes. Ilyen esetekben feltűnik, hogy kicsit lassúcska a karakterünk mozgása, ezért nem bántam volna egy sprint funkciót. Így is lehet gyorsan haladni a dodge ritmikus nyomkodásával, de lehetett volna kényelmesebb megoldás.

A másik lényeges elem a játékmenetben természetesen a harc, ami szerintem nagyon jól sikerült. Stamina alapú rendszer van, a védekezésre van dodge, block és parry, a támadásra pedig gyors és erős támadás. Ez utóbbi többféle is lehet attól függően, hogy éppen milyen harcművészeti képességünk aktív. Ezeket a karakterünk fejlesztése során kapjuk. Vannak még speciális képességek, amik cooldown-on vannak. Ilyenek társaink képességei is, akik ezen kívül nem sokat adnak a harchoz, mivel nem nagyon tudjuk az AI-jukat befolyásolni és az ellenségek amúgy is többnyire ránk fókuszálnak. Összességében nem túl mély a harcrendszer, de számomra felettébb élvezetes volt, köszönhetően az animációknak és a hangeffekteknek. Egyszerűen szórakoztató volt az ellenségeket csépelni. Ezekből nincs sokféle, de elég különbözőek, szóval nincs rá panaszom, bár elég lassan adagolja a játék őket (kb. az első két órában csak farkasokat kell kaszabolni). Az alap ellenségeken kívül természetesen vannak boss-ok is, és ebből a szempontból nincs a játéknak szégyenkeznivalója. A főellenségek látványosak, kellő kihívást nyújtanak, dizájnjuk megállja a helyét nevesebb játékok mezőnyében is.

Az rpg rendszer szintén nincs túlbonyolítva, utunk során találunk nyersanyagokat (a legtöbb loot ilyen), amivel fejleszthetjük fegyvereinket és készíthetünk ruhákat és egyéb hordható tárgyakat, amik különböző bónuszokat adhatnak. Nincs olyan mély rendszer, hogy build-ekről lehessen beszélni, de ha mondjuk, bejön egy harcművészeti képesség, akkor rá lehet játszani annak az erősségeire.

Van természetesen egy minijáték is, Zhoulu chess néven, ami tulajdonképpen egy felturbózott malomjáték amit bizonyos npc-kkel lehet játszani. Szerintem jópofa, bár van néhány ellenfél akik ellen játszani felér egy bossharccal. A zenék még megérdemlik, hogy megemlítsem őket, nagyon kellemesek lettek. Néhány helyszín háttérzenéje garantáltan megmarad az ember fejében.

Talán nem üti meg a nagy költségvetésű AAA játékok szintjét, de hibáival együtt is az élmény számomra egyértelműen pozitív volt. Egy nagy kaland, szerethető társakkal, emlékezetes ellenségekkel, gyönyörű helyszíneken.

Referenciának berakom ide is a kínai rpg-k történetéről szóló cikket:

https://felipepepe.medium.com/before-genshin-impact-a-brief-history-of-chinese-rpgs-bc962fc29908