gondol.ír.küld.vár.

Körülöttem a legtöbben szívesebben lövik fejbe az alvilág főnökét, vagy kaszabolják halomra IQ0-val a körülöttüklévőket, minthogy egy kevésbé brutális módon, egy ugrik&tapos kombóval pecsételje meg egy kétlábon járó teknős sorsát. Talán Velem van a baj? Én helyezkedtem rosszul? nemtudom.. Egy biztos: Nincs móka. NIncs kacagás - csak vér-veríték! Ösztönből élünk, rutinból ölünk. Amibe nem fröcsög a vér, vagy a találatot ért kar nem válik meg gazdájától, arra csak ezt hallom: "azegyszar!". Tömör és velős indok.. A helyzet más korosztályoakt tekintve változatlan. "7-8 éves csemetéink" reggeli Tom&Jerry nézése helyett inkább az öltönyös bérgyilkos szerepét választják. Reggeli helyett két zsíros küldetés több energiát biztosít, mint egy nagy tál teljeskiörlésű kakós gabonapehely, amely csokissá varázsolja a tejet. Napközi után egyszemélyes hadseregként írja újra a történelmet és kissebb szerencsével akár még az esti fogmosás előtt átveszi a városfeletti hatalmat. Apuka enged, a tiltás elmarad, a szigor pedig minimális. Egy elkészített mateklecke után tiszta lelkiismerettel randalírozhatunk ViceCity veszedelmes utcáin. Szülő és gyermeke egyaránt nyugodtan hajtja álomra fejét. Elvégre mibjunk lehet? fegyver van, gond nincs - és ez csak játék..