A szerelem kezdetén azt hiszem 8 éves lehettem. Nagyanyáméknál voltam a szomszédba, vacsoráztunk, és aznap engem is bevontak a kártyajátékba. Igaz, a snapszer(66-aki így ismeri) nem egy hazárdjáték, de most én innen tekintem a szerencsejátékos múltam. Azonnal megtetszett a dolog, rengeteget játszottam. Mikor kicsit nagyobb lettem, nagyapám megmutatta az ultit, és akkor megvilágosodtam, hogy milyen jó, hogy pénzre is lehet kártyázni:) Aztán jött egy elég nagy szünet, és 15 évesen megismertem a póker nevű csodát. Nem sokkal utána, természetesen a texas holdemet sajátítottam el, ami ugye elég népszerű manapság, rengeteg verseny, rengeteg játékosa küzd a chipekért, és a rengeteg pénzért :P Azóta is szoktam játszani, és mióta már megvan a 6 éve várt internetem, neten is tudok pókerezni. Én kurvára élvezem az internetes pókert is, nekem egyszerűen flash ha nyerek, flash ha sorra eldobálják a lapokat, a vad emelés hatására, egyszerűen élvezem az egész játékot. Azt hiszem miután 18 leszek, követelek magamnak egy bankkártyát, 1-2 ezer forinttal és elkezdek vele játszani:)
Azt hiszem nekem ez az egyik perverzióm. Igazából nevetek azokon, akik gyerekes hülyeségnek tartják(a legtöbb ócsároló nem is ismeri a játékot), nem az, logikus gondolkodásra nevel, jó időtöltés, és jó érzés ha te vagy éppen a nyerő :).
Ti hogy álltok a szerencsejátékkal?(Bár a póker esetében nem is teljesen helyes ez a megfogalmazás...)