Bár a világ egyik legnagyobb és legrégibb (az első zelda játék 1986. február 21-én jelent meg Japánban) sorozatáról van szó, sokan nem ismerhetik azt, vagy csak fútólag értesülhettek róla. Nekik szeretném egy kicsit tüzetesebben leírni, mi is a Zelda, és mi teszi azzá, ami - a világ egyik legjobb játéksorozatává.
A The Legend of Zelda a Nintendo egyik kulcsfontosságú franchise-a. Megjelenése óta több, mint 47 millió példányszámban keltek el a hercegnő és megmentője kalandját elmesélő játékok. A Zelda sorozat Shigeru Miyamoto nevéhez fűződik, ahogy több más Nintendo sorozat is.
Régen a világot három istennő tartotta figyelem alatt: Din, Farore és Nayru. Miután megalkották Hyrule földjét, elhelyezték erőik esszenciáját, az arany Triforce-ot a Szent Birodalomban, amely egy Hyrule-lal párhuzamos világ. A Triforce az istennők rendkívüli erejét birtokolja, azonban (az istennőktől eltérően) nem tesz különbséget jó és gonosz között - vakon „szolgálja” mesterét, bármit is kívánjon az. Az arany ereklye három háromszögből épül fel, felül az Erő, a bal oldalon a Bölcsesség és a jobb oldalon a Bátorság foglalnak helyet (érdekesség: a Bátorság háromszöge (Triforce of Courage) csak a második Zelda játékkal került a többi közé, az első játékban még csak az Erő és Bölcsesség háromszögei szerepeltek), melyeket a játékokban külön-külön egy-egy személy birtokol. A Ganont, mint főellenséget felvonultató játékok esetében a következő a felállás:
Triforce of Power - Ganon
Triforce of Courage - Link
Triforce of Wisdom - Zelda
A játékok főhőse egy szinte mindig zöld ruhában járó elf-fiú, Link. Kezdetben általában szülővárosában dolgozik szülei földjén, de „elhívatása” után viszontagságos és veszélyes kalandok sorozatán vészeli át magát, míg eléri útja célját - megmenti a hercegnőt, Zeldát. Ezek a kalandok (és megoldásaik) mára a sorozat védjegyeivé nőtték ki magukat. A következő motívumok szinte kivétel nélkül felfedezhetők a játékokban: erdő/föld, tűz, víz, fény, árnyék. Legtöbbször a Zelda játékokban „templomoknak” nevezett dungeon-ök tulajdonságait jellemzik (például vannak erdei templomok, vagy olyanok, amelyek egy vulkán belsejében vagy egy tó fenekén épültek), de néhány fegyverre is rányomják a bélyegüket (pl. Tűznyíl, Fénnyíl).
Ha már fegyverek: a The Legend of Zelda-ban olyan eszközeink vannak a feladataink megoldására, mint talán sehol máshol. A fantasy játékokból elmaradhatatlan kardok, pajzsok, íjak itt is visszaköszönnek, de arzenálunk olyan dolgokkal egészül ki, mint a bomba, a varázserővel bíró hangszerek (pl. Ocarina of Time), vagy a „Hookshot”. Utóbbi egy komplex szerkezet, mely egy horogból és egy hosszú, kilőhető láncból áll. A láncot kilőve a horog megakad az arra alkalmas anyagokban, majd a láncot visszahúzva Link a kiszemelt helyre „repül”. Ez az eszköz sok Zelda rajongó kedvence, de a fejlesztők körében is kiemelt szeretetnek örvend. Használatáról lejjebb láthattok egy videót.
A fegyverek és a templomok mellett a harmadik dolog, ami a Zeldát Zeldává teszi, a főellenségek. Olyan bossfight-okat pakolnak minden egyes játékba, hogy az néha már állejtős. Az ötletek, hogy például egy jégbe fagyasztott ellenséget szöges buzogánnyal verjünk szét, vagy egy sötét démonra az épületbe beszűrődő fényt célszerű tükrözni, egyszerűek, de nagyszerűek, és jól passzolnak a Zelda fantasyvilágába. Nézzünk meg néhány ilyen főellenség-videót!
Ganondorf (Ocarina of Time):
Helmaroc King (The Wind Waker):
Morpheel (Twilight Princess)
Armogohma (Twilight Princess):
Ennyi lenne a kis Zelda ismertetőm, remélem, volt, akinek segített. Aki meg ismeri ezt a fantasztikus játéksorozatot, annak nincs mit mondanom.