Ez a bejegyzés nekem is hasznos hiszen (sajnos) én is leszek öreg és én sem fogok emlékezni gyermekkorom összes csodás pillanatára melyek közül néhányat most megosztok veletek. Követtem el hibákat, én már tanultam belőle, most rajtatok a sor. (Ez az utolsó mondat filmbeillő volt nem?)
Első képregényeim a Garfield 1999-es és 2000-es évjáratának néhány száma (azóta beszereztem sokkal régebbieket is) volt melyeket egymás után olvasgattam rengetegszer mígnem egy napona hely újságárusnál megpillantottam egy számot amit mondanom sem kell azonnal megvettem elolvastam és beleszerettem... Havonta jött az új Garfield és én mindig megvettem de most ugorjunk oda amikor már nagyon sok számom volt és szembesülnöm kellett azzal, hogy ismétlik a poénokat csak átalakítva pl: megváltozik a háttérszín, szinonímaszavak és így tovább. De én kitartottam és vettem a számokat és bíztam a Paws kiadóban, hogy visszatér a humorérzékük vagy valami...nem így történt. Mégtöbb számom lett de kevesebb poénom ezért abba kellett hagynom a Garfield vásárlását :( . Lehet, hogy azóta megjelentek új poénok de nem...nem fogok visszaszokni. Viszlát Garfield!