Avatar Élmény

Az év egyik legjobban várt filmje, az Avatar végre bedübörgött a mozikba, és úgy látszik, tarol is.

Cameronról köztudott, hogy megalomán rendező, aki bár ritkán készít filmeket, de azokra évek, évtizedek múltán is emlékszünk. Elég csak annyit mondani, hogy Terminator, Aliens, Terminator 2 vagy éppen a Titanic (bár ez utóbbit én magam nem szeretem) mind mind olyan címek, amiket készítésük után 20-25 évvel is emlegetünk, és mai szemmel is nézhetőek.

Igen, Cameron sosem a történetvezetésre helyezte igazán a hangsúlyt, hanem a látványra. Ilyen szempontból az Avatar ízig-vérig Cameron film. Mert azért valljuk be, a történet ebben sem olyan egetrengető. ráadásul mégcsak nem is eredeti. Sablonos, paneles. Rengeteg filmben láthattunk már hasonló történetet a természetet a pénzért, vagy bármi egyébért pusztító emberről, és az ezellen fellázadó őslakosokról/természetről. Mintahogy olyat is láttunk már, hogy egyeseknek nem tetszik az emberi fajból sem ez a fajta kizsákmányolás, és segít az idegeneknek. Aztán olyat is láttunk már, hogy egymásba szeret a két kúltúra képviselője. Magyarán a film történet szempontjából nem sok eredetit tartalmaz.

Már az idegen nép, a természetimádó Na'Vi-k sem valami eredetiek. számtalan írásból, regényből, szerepjátékból és számítógépes játéjból vannak összeollózva. Tolkientől kezdve egészen a World of Warcraftig (bár ez utóbbit inkább az erdőkön, a látványon érhetjük igazán tetten). Szóval Cameron ismét nem a történetre helyezte a fő hangsúlyt, a tőle megszokott módon.

Viszont van valami, amibe a filmel kapcsolatban nem lehet belekötni, az a látványvilág, mert az elképesztő. Én magam 3d-ben láttam a filmet (az IMAX még később lesz) és valami elképesztő, amit sikerült összehozniuk. Nem csak maga a látványvilág az, amit szavakkal nehéz visszaadni, de maga 3d-s hatás is elképesztő. Ami elképesztő, az a színvilág. Az erdő színse, a lények, a többi elképesztő. Ilyet még valóban nem lehetett moziban látni, és azt hiszem, egy ideig nem is lesz ehez hasonló. Ez bizony kiemelkedik a mai filmek tengeréből, és az biztos, hogy évek múlva is emlékszünk majd rá, ha már maga a történet feledésbe is merül. Itt emelném ki, hogy a Na'Vi-k erdeje, otthona, de maga a nép is, annak látványa, designja bizony sokszor emlékeztetett a World of Warcraft Night elf erdejeire, népére. De hát ez nem gond persze, mert egyszerűen lélegzetelállító a látvány, a szépsége az erdőnek, az egész bolygónak. Ami külön tetszett, az a hatalmas gézbolygó fent az égen, amit bár a Jupiter és a Neptunusz összemixekléséből készítettek, de fantasztikusan nézett ki. De lehetne sorolni a létvényosságokat, az apró repkedő kis fehér medúzaszerű lényektől a hatalmas szakadékokon át a léptek helyén zölden felvillanó talajon át napestig. Lenyűgöző az egész, főleg 3d-ben, ahol él az egész, szinte megszólal.

A színészekről sokmindent nem tudok elmondani, mert ez megint csak nem az a film, ahol a hatalmas színészi játék dominál.

Az egész film gyönyörű, bele lehet szeretni ebbe a népbe, ebbe a bolygóba, abba, ahogy élnek, ahogy éreznek, ahogy együtt lélegeznek a természettel, és bizony el lehet gondolkodni rajta, hogy helyes úton jár e az emberiség azzal, amit és ahogy művel a saját bolygójával. Persze Cameron ezen mondanivalója nem eredeti, de sokkal hatásosabban és szebben éri el, mint mondjuk az Amikor Megállt a föld vagy mi is volt a címe.

Összességében én 5 csillagot adok filmre. Ha magát a történetet nézem, akkor semmiképpen sem adnék rá 4 csillagnál többet, de ez a film nem csak arról szól. Sőt. A látványvilág a történettel együtt bizony már 5 csillagot ér nekem. Mert bizony ha egy filmet szájtátva bámulok, annyira lenyűgöz (mindegy miért, történet vagy épp a látvány miatt), mint ez, akkor nem tudok 5 csillagnál kevesebbet adni rá. Csodálatosan szép film.