Lassan heti rendszerességgel csurgatom a pénzt a Steamen keresztül a Valve zsebébe, de ezt a legkevésbé sem bánom, mint ahogy azt sem bántam még meg soha, ha valamely játékukat megvettem.
Valahol mókás, hogy a logikai stílusban az egyik legkiemelkedőbb alkotás az elmúlt időszakból nem egy klasszikus puzzle játék volt, hanem egy fps, a Portal. Maximálisan tiszteletben tartva a Valve dolgozók zsenialitását, azért jegyezzük meg: a Portal nem az ő játékuk, hanem egy Nuclear Monkey Software nevű apró kis cégé, amit Narbacular Drop néven adtak ki 2005-ben (az indie fejlesztők már akkor sem tudtak értelmes nevet adni a játékaiknak :)). Sosem hallottál róla? Más se nagyon. A Valve azonban igen, hiszen a megjelenés után azonnal megkereste és beolvasztotta őket, ennek a fúziónak lett a gyönyörű szerelemgyermeke a Portal.
Amikor megjelent, bevallom, azt gondoltam, hogy 2010-re minimum a negyedik részénél és a huszadik klónnál fogunk járni, azonban ez a mai napig nem történt meg. Ez is csak erősíti az egyediség érzetét, ez a játék egyszeri és megismételhetetlen. Ami nekem külön örömöt okoz a teljes történetben, hogy megmutatja, ha egy kreatív csapat jókor, jó helyen van és a szerencse is mellé szegődik, a határ a csillagos ég.
Örökké emlékezetes pillanat: Szinte minden feladvány. Ez az a játék, amihez tilos végigjátszást használni, akkora örömöt okoz, ha magunktól jövünk rá mindenre, és a nehézség pont jól van belőve ahhoz, hogy kis agymunkával sikerrel járjunk.
Mélypont: A mai napig nem tudom eldönteni, hogy érdemes volt- e történetet adni ennek a játéknak, vagy pedig butaság. Nincsenek igazán negatív érzéseim ezzel kapcsolatban, csupán bizonytalan vagyok. BTW, hol az Episode 3? ;)