Az Ubisoft-tól szokatlan módon alig egy év elteltével megjelent a fantasztikus Assassin's Creed 2 folytatása, a Brotherhood. Mi játékosok természetesen kicsit aggódtunk, hogy ebből egy méretes lehúzás lesz Call of Duty módra, szinte nulla új tartalommal. Nos, félelmünk hiábavaló volt, de ezt már egy ideje tudjuk, hiszen folyamatosan érkeztek a jobbnál jobb információk a játékról. De mint mindig, a puding próbája az evés ugyebár, így muszáj volt a pohár fenekére nézni, mielőtt biztonsággal elmondanák, milyen is lett a koktél.
Egy valamit szögezzünk le: a játék tartalmilag és minőségileg nem lesz akkora ugrás, mint amekkora a második rész volt az elsőhöz képest. Inkább arról van szó, hogy az Ubisoft fogta azon dolgok többségét, ami az AC2-ben sikeres volt, és még tovább csiszolták őket. Ennek hatására valóban úgy tűnhet, hogy ez egy egyszerű kiegészítő, új sztorival, teljes áron kínálva. Pedig nem az!
Tény, hogy a sztorit és a játékmechanikát tekintve nem történt nagy változás, de erre nem is volt szükség, hisz az AC2 remekül muzsikált ezen a téren, így pedig a már meglévő elemeket csak tovább kellett fejleszteni, és emellett tartalmilag kellő újítást kellett nyújtani a szigorú rajongóknak. Jelentem, mindkettő sikerült.
A sztori percre pontosan a második rész után veszi fel a fonalat, de ennél többet nem is szeretnék lelőni, hisz ismételten egy fantasztikus, végletekig kidolgozott történettel van dolgunk ( ami mára az Assassin's Creed végjegyévé vált ). Annyit mindenképpen elárulhatok, hogy Ezio ellenfele ezúttal nem Rodrigo, hanem a fia, Cesare Borgia lesz, de aki kicsit is követte a híreket a játékkal kapcsolatban, mára már nyilvánvaló. A másik újítás a helyszínt is érinti, hiszen a Brotherhood fő ( és egyetlen ) színtere Róma lesz. Ez pedig már alapból kitűnő táptalajt nyújt az új élvezeti elemek beiktatásának. Nincs is annál jobb, mint megmászni a Colosseumot, vagy meglátogatni a Pantheont. Jelentem: az Assassin's Creed élmény magasfoka az új epizód.
Nos, írhatnám még napestig az ilyen-olyan újításokat, amik a játékmenetet érintik, de ettől most eltekintek, hisz ezeket a dolgokat mind megtudhatjátok majd a nagyobb oldalak, újságok tesztjeiből. Így hát én csak a véleményemet írnám le pár sorban a játékról, elvégre erre szolgál ez a blog.
A Brotherhood fantasztikus játék lett! Tartalmazza a második rész minden eleganciáját és mesteri vonását, de emellett képes elrugaszkodni tőle, és kellő játékmenetbeli újítást tartalmaz ahhoz, hogy kijelentsem: számomra ez az eddigi legjobb Assassin's Creed! A sztori pedig ismét EPIC, bár még nem értem a végére, de már előre látom, hogy hamarosan meglesz életem második platinája. ( akartok fogadni, hogy melyik játékhoz fűződik az első? :D)
[ A multiplayerről majd egy külön blog formájában írok beszámolót, egyelőre még csak ismerkedem vele ]