Valahol találó is lenne az Örökséggel kapcsolatban és egyben tálalja is magát, hogy ezt a két szót összekössük, hiszen a legújabb látvány-mozi, nem csak a szemeket, de a füleket is teljes mértékben kielégíti. Már azoknál akik kicsit is fogékonyak az elektronikus úton megfogant zenékre. Némely helyeken hajlamosak úgy aposztrofálni az új filmet, hogy egy hosszan elnyújtott Daft Punk klipp. Hogy ezzel miért nem értek jó értelemben (ha van ilyen) teljesen egyet? A rövid élménybeszámolómat megtalálhatod egy kattintással beljebb.
A rövid válaszom: Mert a látvány és a hang-világ, külön külön is megállná a helyét, de együtt valami olyan érzést tudnak az ember "lelkében" elültetni, amire nagyon kevés film képes mostanság. Irigylem is azokat a kritikusokat, melyek éjt-nappallá téve nyálazzák a különböző értelmező kéziszótárakat, hogy meg tudják fogalmazni magabiztosan, a valójában megfoghatatlant, majd a végén odaírják az általuk kitöltött bizonyítványra, hogy 3-as alá.
Pedig tudják jól, hogy ez a diák már 1982-ben is kitűnőre érettségizett a virtuális világ szerelmeseinek a szívében, bár igaz akkor még elég kevesen voltak és a DOS, valamint a NortonCommander lelkes programozóin kívül valószínűleg nem sokan értették a filmben felvonultatott szakzsargont. (Személyes kedvencem a kis lebegő bitecske volt, ami mindenre "logikusan" csak igennel és nemmel tudott felelni :D)
A mostani alkotásban nem találkozhatunk ilyen leleményesen tálalt poénkodással, ám cserébe annál mélyebbre áshatunk a partíciókon felhúzott rácsvilág tengerében.
Miért is jó film (számomra már most kultikus lett) a TRON örökség?
....mert" Párisban járt az Ősz".