a buli kinövi magát ...
Már a második retro kütyünél felmerült, hogy ezt a mókát lehetne nagyobban űzni. Jártam pár kört a pesti kocsmákban, hátha találok valami megfelelő helyet ... de nem aratott osztatlan sikert az elképzelés ... Keviny kifejtette, hogy nem szívesen vinné le játékait egy romkocsmába vadidegenek közé ... ezzel csak egyetérteni tudtam, így a kérdés el is dőlt, a retro kütyü maradt nálunk zárt körű házibulinak.
Megmaradtunk az alapoknál: a játszóházak szabad foglalkozós házibulik. Mindenki azzal játszik, amivel csak akar, attól rúg be és annyira amennyire akart ... retro kütyük, gémer emlékcunamik, zsibongássá keveredő prüntyögés, vibráló CRT TV-k, mindenféle lokál multi, üdvrivalgás, kárörvendés, két pofára falt tortilla + salaszósz, non stop sör, pálinka a gallér mögé, és a miegymás ... nagy röhögések ... remek hangulat, jó társaság ...
Úgy tessék lássék módon a 4. bulin vezettünk be először hivatalos kompetísünt, koncepció szerint ismeretlen játékkal, hogy a hozott skill ne számítson. A buli során bárki bármikor megpróbálhatta beállítani a rekordot. Akié buli végén a rekord, azé a dicsőség, és a retro kütyü kompetísün trófea, ami egy fájóan szar retro játék, de alkoholos filccel belevésve a nyertes neve és eredménye, így őrizve meg a dicsőséget az utókornak.
Így ment le 5 buli nálunk. Közben szájról szájra és a facebook ismerősök között terjedve a retro kütyü híre, ezzel nagyjából megháromszorozódott az érdeklődők létszáma ... a 4. és az 5. retro kütyün már szó szerint egymás hegyén hátán voltunk, lásd mennyire.
Tovább már nem halogathattuk, muszáj volt továbblépni. Ebből a kényszerből született meg egy szép logikai csavarral az ihlet, hogy alapítsunk egy gémer kulturális egyesületet ... minél többet agyaltam ezen, annál jobb ötletnek tűnt.