Paks veszélyben
Végre itt a Titánember. Nagy képregényrajongó lévén, amióta Carville elhintette, hogy hamarosan az újságárusok polcaira kerül az első(?) magyar szuperhősös képregény (nem mintha amúgy dúskálnánk bennük), tűkön ülve vártam a megjelenését.
Mivel egész nap, reggel óta össze-vissza rohangáltam és fősuliztam, rohadtul lefáradtam, így nagyon röviden, nagyon tömören nyilatkoznék:
A rajzok felülmúlták minden elképzelésemet. Gyönyörűek, már-már megközelítik a hazánkban kapható Hihetetlen Pókember és Batman színvonalát! De komolyan, alig marad el tőle, le a kalappal Vadas Máté előtt.
A "fényképezés" is jó, a képkockák logikusan, érthetően követik egymást és a szöveg is a megfelelő időben van elhelyezve.
Nagyon izgi befejezés.
Végre egy magyar szuperhős és néhány jópofa hazai (meg képregényes) utalás.
Értem én, hogy sokba kerül a rajzoló, de az újság nagyon rövid ennyi pénzért.
Most komolyan elhiggyem, hogy azért nem ismerik fel Titán alteregóját, mert annyira paraszt a magyar? (Bezzeg Amerikában mindenki angyal...persze)
A párbeszédek és karakterjellemek eddig nem voltak túl kiemelkedőek.
Összességében elégedett voltam a bevezető számmal, bár volt itt-ott zavaró dolog, de az fix, hogy június 9-én benevezek a folytatásra.