A fenti kérdés a sokak által kultfilmnek tituált Üvegtigris első részében hangzott el a kedves vásárló által, minekutána a főszereplő elkezdte vadul szeletelni a zsömlét és készíteni az ételt, csak hogy később a vevő egyszerűen meggondolja magát: Ezt a poént a későbbi részekben is ellőtték, igaz, már kisebb hatásfokkal - a széria nem tudott úgy megújulni és ötleteket olyan szinten sikeresen behozni, mint tesztalanyunk, az Overcooked 2!
„Járt utat járatlanért el ne hagyj“ - szól a magyar szólás és a fejlesztők részben ezt tarthatták szem előtt. Az alapok maradtak változatlanok - egy konyhában fogunk többedmagunkkal sürögni-forogni és a finomabbnál finomabb (köhh) étkeket elkészíteni. Ezen kívül nagyjából minden meg lett változtatva az előnyére és olyan mechanikákat vezettek be, amiket sokan hiányoltak az első részből.
Kezdjük a legfontosabbal - végre van online multiplayer! Ez volt az egyetlen dolog, ami rettentőmód hiányzott az első részből - az első részt hála az égnek sikerült úgy kipróbálni, hogy volt nálam egy kisebb csoportosulás, de ezt sajnos később csak egyszer tudtuk megismételni és akkor már nem a játék volt a középpontban. Egyedül lévőknek kár is volt megvenni, mert játszani nem lehet vele egyedül - sőt, voltak olyan pályák, amikhez ketten is kevesen voltak. Ez a múlté, immáron minden játékmódban lehet mindenhogy játszani - Switchen próbáltam, így csak arról tudok nyilatkozni: ha jól láttam lehet local + online multit is kombinálni, de ezt még a játékkal töltött kevés idő miatt nem tudtam kipróbálni.
Az online funkció hozza magával az Emote-ok lehetőségét: tudunk választani 6 db emote közül, jelezve a többi chefnek. Mivel a Switchen a voice chat mint olyan, nem létezik, ezért random chefekkel ez az egyetlen módja egymásnak jelezni.
Ezen kívül tudunk végre dobni - ha tele a kezünk és a pálya is úgy követeli meg, el tudjuk nagyjából 4 „kocka“ távolságra dobni az adott nyersanyagot.
Ez egy érdekes megkötés, viszont ezzel is roppantmód megkönnyítik a szeletelendő / főzendő nyersanyagok kiszórását (Milyen jól is jött volna ez az első rész pizzás-szellemes pályáján…)
A pályák némelyike dinamikus - elkezdjük valahol a főzést és a végén teljesen máshol folytatjuk, más felszereléssel és más hozzávalókkal / kérésekkel.
Érdemes felkészülni mindenre, mert nagyon gyors reakciót kíván meg egy ilyen történés még a legösszeszokottabb csapatoktól is :) Ráadásul a Team17 weboldala szerint összesen 47 konyhát kreáltak, így a mennyiséggel sem lesz gond.
A játék sztorijáról még szó sem esett, szimplán azért, mert az elődhöz hasonlóan rendkívül blőd - ezúttal az élőhalott kenyerek (Unbread) ellen vonultatjuk fel a főzési tudásunkat :)
A zene is változott - immáron nem egy melankolikus gitárszóló fog szólni a főmenü alatt, illetve a gameplay alá is sokkal hallgathatóbb muzsikákat pakoltak a készítők végre. Biztos én gondolok bele túl sokat, de számomra az 1-3 vagy 1-4 pályán olyan volt, mintha a Mario Sunshine-ból csendülnének fel dallamok…
Végszóként annyit mondok, ha van egy olyan barátod/feleséged/társaságod akik szeretnek játszani, vagy esetleg most szeretnél valaki megismertetni a videójátékokkal, ez egy tökéletes választás. Könnyű, nem kell sok gomb hozzá és ketten is roppant szórakoztató tud lenni (amint mindenki tudja, mit kell csinálni). A szakácsok roppant cukik (főleg a macskás preorder, haláli ahogy a kis fogai kilátszanak és forgatja a szemeit ha nem tetszik neki valami), a pályák is, Kevin meg ismét hozza a formáját.
Sokan azt mondják, a csúcson kell abbahagyni, viszont én személy szerint nagyon remélem hogy ez a játék megél még vagy 10 részt :)