New Super Mario Bros. U DeluxeTeszt

A Wii U újításai és relatív sikertelensége nélkül lehetséges, hogy nem lett volna Switch koncepció, és nem lett volna az az óriási siker sem, ami a friss Nintendo konzolt kíséri. A kiotói cég számára pedig egy nagyon kedvező együttállást eredményez a Switch hardveres felépítése, ami gond nélkül viszi a nagyobb sikerre jogosult Wii U címeket. Ebben az áldott állapotban szinte adja magát a Switches újrakiadások sora, nem mellesleg Nintyék okosan tudják kitölteni az üres időablakokat ezekkel a frissített portokkal. Ilyen a New Super Mario Bros. U Deluxe is, amely a legméretesebb „New” Mario játékként kinyújtózik, majd méretes karjaival összefogja az eredeti NSMBU-t, mellészorítja Luigi extra kalandjait, ráadásul a naaagy ölelésben még az extra kihívási lehetőségeket is átmasszírozza kicsikét.

Lássuk hát, hogy öregedett a két NSMB játék! Röviden? Sehogy, mind a Máriós, mind a Luigis játék a mai napig pöpec platformer parádénak számítanak, és valahogy most, hordozható módban tűnik fel az embernek, hogy a készítők micsoda felfokozott kihívás szintet lőttek be a Wii U talán legnagyobb szabású Mario címéhez. Bizony, ez nem az a „tipikus kapd-fel-és-játssz-a-buszon” élmény, hanem annál több, mélyebb és masszívabb kihívás, amely a lefekvés előtti negyed órádban, de a csajod ölében fetrengve sem fog jól esni. A NSMBU és a még durvább Luigis kiegészítő bizony kiélezi majd az érzékszerveidet, és a szokásos DS-en és 3DS-en átélt New Super Mario Bros. élménytől erősebb, odafigyelősebb játékot kíván meg tőled. Ennek ellenére a program hordozhatóságára is odafigyeltek. Nem csak a váraknál van save, a pályák között is menthetünk (igaz, csak akkor, ha elhagyjuk a játékot), arról nem is beszélve, hogy a Switchet lehet altatni is. A hordozhatóságnak jót tesz, hogy kiválóan átlátható a hordozható 720p-s kijelzőn is a pálya, karakterünk feszesen irányítható mindenféle lag nélkül, ha pedig törik és szakad, akkor a gyengébbek kedvéért ott van a mindenféle meme-perverziótól mentes Toadette (Super Crown, juhé!) és Nabbit karaktere is, akik a könnyített játékmenetért felelősek.

Persze egy 4K-s nagy televízión is üt az élmény, már csak azért is, mert eddig maximum 720p-ben tudtuk ezeket a pályákat gyűrögetni - a jelenlegi Switch kiadás gondosan hozza dokkolt állapotban a 1080p/60FPS mutatókat. Technikai apróságként még a HD Rumble lehetőséget szokták emlegetni a játék technikai adatlapján, de megmondom őszintén, ha nem szólnak, észre sem veszem ennek a hatását az élmény egészét tekintve. A programban gond nélkül váltogatható az első kaland és a pörgősebb Luigi-kampány, ezzel szinte még az újra felhasznált elemeket tekintve is rekorder tartalmat kínál a csomag. Emellett ember legyen a talpán, aki a challenge feladványokat, a boost run és érmegyűjtős elborulásokat is ki akarja maxolni. Oké, azért néhány kihívás esetében bőven volt olyan érzésem, hogy ha durvára unatkoznék, akkor magamtól is ki tudnék hasonló „önszívató” feladványokat találni a pályákra. De azért jó néhány olyan móka is található az extra feladatok közül, amelyek tűpontosan mutatnak rá a design és a NSMB játékmenet királyi kidolgozottságára. Ezeket ráadásul az eredeti mellé csomagolt videók is kísérik szép számmal. (Összesen 200 videó vár arra, hogy az állunkat a padlóhoz csapkodja.) Az egyetlen komolyabb nyűgöm amúgy épp a videóknál jött elő. A Switch kiadásban streamelős formában jelennek meg ezek a segítő animációk a kijelzőn, és stabil otthoni wifivel is hajlamos volt a program lejátszás közben eldobálni a videók megjelenítését. Fogjuk rá arra, hogy a hivatalos megjelenés előtt próbálkoztam.

A csomag legnagyobb hátránya, hogy ha már tekerted Wii U-n az eredeti címeket, akkor nem biztos, hogy érdemes újból, teljes áron nekimenned a New Super Mario/Luigi Bros. U pályáknak. Mert bár a platformer tervezés magasiskoláját láthatjuk magunk előtt, spirituális élmény, gyermeki rácsodálkozás szemszögéből messze nem kapunk akkora katarzist, mint pl. egy Super Mario World újrajátszása esetében. Valahogy mindig is szárazabbnak tartottam ezeket a programokat a hőskor 2D-s Mario alapvetéseitől, emellett a New Super Mario Bros. formátum nagygépes generációk és handheld gépek korszakai óta követik nagyjából ugyanazt a felépítést. Amely szerkezetet véleményem szerint a Mario játékok sorában maximum mechanikai szempontból sorolhatunk a legjobbak közé. Persze ez is valami, nemde? Na nézzük inkább, hogy hová is gurult az a Super Crown...