Warhammer: ChaosbaneTeszt

Arcpirítóan sok órát toltam bele már a Diablo sorozatba az elmúlt évtizedekben. Tudom, hogy fura egy Warhammer játék ismertetőt így kezdeni, de egyszerűen nem lehet megúszni egy modern akció RPG-nél, vagy Hack ‘n Slash játéknál az összehasonlítást. Pláne úgy, hogy a Chaosbane nem a futurisztikusabb 40K vonalból hanem az eredeti Warhammer fantasy lore-ból építkezik. Sajnos szerény személyem sosem merült el túlzottan ebben az ágban én inkább a 40k vonalat preferáltam mindig is. Viszont a rajongók elvileg örülhetnek mivel a játék történései a híres 2301-es Chaos invázió után játszódnak, amikor is Magnus vezetésével sikeresen elűzik a Chaos erőit, és legyőzve a bajnokukat, megmentik a birodalmat. Természetesen ez az állapot nem tart sokáig, mivel hamarosan egy titokzatos varázsló vezetésével a Chaos megtámadja Magnust, megölnek mindenkit őt pedig egy jó kis varázskómában hagyják. Na itt csatlakozunk mi be a történetbe és lényegében azt kell kitalálnunk, hogy ki volt a varázsló és hogyan tudjuk megmenteni Magnust, és persze mindenki mást is.

4 karakter/kaszt közül választhatunk, akik sok újdonsággal nem fognak szolgálni a veteránoknak, mágus, törp, harcos és íjász. Akik pontosan úgy is játszatják magukat, mint amire a nevükből következtetni lehet. Nagy pozitívum, hogy relatíve sok a használható skill/képesség a játékban, amik mivel teljesen szabadon konfigurálhatóak, bárki hamar megtalálhatja a neki tetsző játékstílust. A világ felépítése sem tartogat túl sok meglepetést, a szokásos, egy nagy központtal rendelkező területeket fogjuk újra és újra körbejárni, miközben szedjük össze a különböző lootot. A 4 nagyobb szekció egy - egy gonosz Chaos isten köré épül, akiket természetesen majd a körök végén jól le is kell gyaknunk.

Ezek a szekciók bár vizuálisan különböznek egymástól, valahogy játékmenet ügyileg ugyanolyannak érződnek. A program vizuális részével is az volt a bajom, hogy egyszerűen olyan semmilyen és üres a legtöbb szekció. Egy Diablóban pontosan emlékszem minden részre, minden szakaszra, a zene az atmoszféra mindig gondoskodott arról, hogy emlékezetes maradjon a kaland. Ez sajnos itt nagyon nincs meg. Nem segít az élményen az sem, hogy maguk az ellenfelek is nagyon repetitívek és a harmadik szakaszra igazából már láttad mindet. A boss harcok ellenben nagyon jók. Van bennük taktikai kihívás és baromi jól néznek ki.

Maga a loot is egy kicsit felemás, mert az alapból jópofa, hogy szinte az elejétől fogva settekből állnak a felszerelések és nem csak az endgameben találkozunk ilyesmivel, viszont azért akadtak a rendszerrel problémáim. Nem tűnt túl konzisztensnek a különböző felszerelések stat és ritkasági mutatója. értem ez alatt azt, hogy elég gyakran fordult az elő, hogy egy alacsonyabb szintű tárgynak jobbak voltak az összesített statjai mint egy jóval ritkábbnak. Valamint a Dio-ban már relatíve korán eshetnek legendary, vagy ugye most már annál is ritkább cuccok, amiket később fel is tudsz húzni a karaktered szintjére. Itt ha a max szint alatt esik bármilyen brutál cucc, sajnos az kvázi kuka, az endgameben nem fogod tudni használni. Valamint egyébként a drop rate is inkább tűnik diablo 1.0-lának, azaz a jó cuccok pokoli ritkák.

Érdekes, de a Chaosbane-nek a dolgok elmagyarázása sem sikerült valami túl fényesen. Értem én, hogy a játékosok nem szeretik a szájbarágós tutorialokat (még meme-k is vannak arról, hogy minden játékos elnyomja őket) de azért alap dolgok bemutatására fordíthattak volna egy kicsit nagyobb figyelmet. Már az elejétől fogva kapod folyamatosan az úgy nevezett “fragmenteket” amikről fogalmad sincs, hogy mire jók egészen addig ameddig a játék felénél véletlenül észre nem veszed, hogy bizonyos felszerelésekbe belerakhatóak, hogy növeljék az értékeit. Ugye a Gem-ek megfelelői. A Paragorn szintet, azaz bocsánat az “Isten” skilleket is kicsit érdekes módon, a játék közepétől tették elérhetővé, amihez nem is kell maximum szint.

Az endgame tartalom is elég karcsú, bár legalább már megjelenéskor elérhető. Van new game+, ahol sok midnened megmarad, de indíthatsz egy új karaktert. A Riftek megfelelőjeként van Boss rush mód, ami meglepő módon pont azt tudja mint amit a neve sugall, időre leverni egy adott főellenfelet. A Guild árustól lehet venni térképeket, amikkel egy úgynevezett relic hunt-ot tudunk indítani, elviekben itt találhatóak a játék legjobb cuccai.

A Chaosbane egy tökéletes példája annak, hogy miért is annyira pokoli nehéz letaszítani a Pokol urát a trónjáról. Sokkal de sokkal nehezebb ez a műfaj, mint azt sokan gondolnák. Nagyon sok mindent kell jól csinálni, különben hamar elvérzik a koncepció. Ha legalább azt sikerült volna elérni, hogy ne fulladjon ennyire gyorsan unalomba maga a harc és egy kicsit sikerült volna érdekesebbé vagy legalább hangulatosabbá tenni a környezetet az sokat segített volna. Azért persze nem kell temetni a játékot, nem egy rossz cucc ez, sőt otthon a kanapén ülve akár 4-en tolva kimondottan szórakoztató tud lenni, egyszerűen csak túl magasan van az a bizonyos léc. Aki ettől függetlenül rajongója a Warhammer-nek és ennek a stílusnak nyugodtan tegyen vele egy próbát, valószínűleg túl nagyot nem fog csalódni.