Azt hiszem nem tévedek, ha az új Test Drive részt az utóbbi idők legjobban reklámozott játékának nevezem. Szinte naponta jelentek meg az új képek, videók, hetente legalább egy új márkát bemutattak, jöttek a demok és még sorolhatnám... Ezek után ugye a legnagyobb égés lett volna, ha egy középszerű, uncsi játékot dobnak a piacra, már csak azért is, mert a kiadó Atarinak ez az egyik utolsó szalmaszál, melybe kapaszkodhat. Szerencsére a reklámok igazak voltak, a Test Drive Unlimitedben megvan az a plusz, amitől az elkövetkezendő időkben mérvadó játékká válhat.
Ténykedéseink helyszíne Oahu lesz, a Hawaii-szigetek harmadik legnagyobb és egyben legnépesebb tagja. Még mielőtt bárki továbbsiklana, még egyszer: a TELJES szigetet megkapjuk, mind a másfél ezer négyzetkilóméternyi területével, és olyan nevezetességeivel, mint Honolulu, Pearl Harbor, vagy Waikiki. Minden egyes út és utca tökéletes pontossággal lett lemodellezve - állítják a készítők, mi pedig készségesen hiszünk nekik, hiszen 1. még nem jártunk ott (ezúton is várjuk a felajánlásokat a személyes kutatóútra - szigorúan tudományos célból ugyebár), 2. egyszerűen nem találunk olyan helyet, amely nem illene az összképbe. Karakterünk kiválasztása után megkapjuk jegyünket a szigetre, majd ki kell választanunk első lakásunk és autónk. Innentől kezdve ránk van bízva, hogy mit teszünk, nincs kikötött sztori, melynek folyamán ténykedünk.
A TDU egy online játék, ezt gyorsan szögezzük le. Természetesen arany Live hozzáférés nélkül is lehet vele játszani (erről később bővebben írok), igazi érdemeit akkor mutatja meg, mikor online módban vagyunk. A sziget megtelik játékosokkal, melyeket kihívhatunk versenyezni, klubokat alakíthatunk ki velük, vagy éppen messzire elkerülhetünk. Elég nagy ez a sziget ahhoz, hogy találjunk olyan helyet, ahol egyedül lehetünk.
A játék gerincét mégis az egyszemélyes versenyek alkotják, illetve ezek abszolválásával lehet mind elismertségben, mind anyagilag leggyorsabban előrejutni. Több, mint száz különböző verseny van, több fajta játékmódban. Van szimpla körverseny, vagy tesója, a P2P futamok, de indulhatunk az óra ellen, vihetünk stopposokat, csomagokat vagy cicababákat megadott helyekre, vagy éppen méregdrága kocsik leszállításában is segédkezhetünk. Egyes versenyekért pénzt kapunk, másokért kuponokat. Előbbiből magától értetődően újabb járműveket, házakat vehetünk, meglévő cuccainkat tuningolhatjuk - vagy éppen a rendőrségnek fizethetjük a büntetéseinket, utóbbi pedig a ruhavásárlásoknál lesz segítségünkre. Ahogy haladunk előre, optimálisan egyre több pénzünk, kocsink (vagy éppen motorunk) lesz, majd elkezdünk szinteket lépni, melyektől újabb versenyek nyílnak meg stb... Egyszerű, de mégis nagyszerű felépítés, a versenyek pedig rettentő változatosak, mind típusra, mind hosszúságra. Előbbire példa az olyan időre menő futam, ahol büntetést kapunk azért, ha lemegyünk az útról, vagy karambolozunk, utóbbira pedig a legjobb példa az a verseny, ahol meg kell kerülni a szigetet. Ez kérem összesen 200 km, az aranyéremhez való szintidő pedig kereken egy óra! Van, ahol meg van szabva, milyen kategóriájú vagy típusú kocsival versenyezhetünk így ösztönözve az egyre nagyobb gyűjtemény létrehozására. Ha viszont nincs elég pénzünk, akkor sincs gond, vannak kölcsönzők, ahol a bolti ár töredékéért miénk lehet egy-egy jármű egy időre.
TDT - Test Drive Történelem
A Test Drive története a hőskorba nyúlik vissza, az első rész 1987-ben jelent meg DOS, Atari ST és C64 rendszerekre, majd ’88-ben Amigára és Apple II-re. A játék instant siker volt, pedig mechanikája nagyon egyszerű volt - hegynek fölfelé kellett mennünk, miközben lavíroztunk a civil járművek közt és próbáltuk lerázni a rendőröket. A második részben már ellenfelünk is akadt, a barnás hegységet pedig több helyszín váltotta fel. Az 1990-ben megjelent harmadik rész már magával hozta a 256 színű 3D VGA grafikát és az irányíthatatlanságot. Külön öröm volt, hogy minél erősebb volt egy gép, annál gyorsabb volt a játék, így csúcs PC-k (értsd 386 vagy 486-os masinák) tulajdonosai külön “kihívást” kaptak. A sorozat valahol itt kezdett a középszerűség mély gödre felé csúszni, de azért a nevet felhasználták öt-hat másik részhez, illetve egy rakás spin-off játékhoz - a Test Drive Off-Road sorozathoz. Szomorú vége egy nagy névnek...
Ezek mellett van több tucat multiplayer verseny is, melyeken a szokásos player vagy ranked futamokat mehetünk, illetve mint említettem, bármely másik játékost kihívhatjuk egy baráti futamra. Ilyenkor a kihívó állítja be a cél helyet, majd mehet a verseny, akár pénzre is. Ha pedig ennyi nem elég, csinálhatunk saját futamokat, melyeket feltöltve másokat versenyeztethetünk. Megszerkesztjük az útvonalat, beállítjuk az apróságokat (milyen kategória versenyezhet, stb), teszünk egy próbakört, majd megadunk egy összeget, melyet a győztesnek fizetünk, illetve egy beugrót, melyet minden próbálkozónak ki kell csengetnie. Ezek a beugró összegek hozzáadódnak az alap felajánlásunkhoz, így minél többen próbálkoznak, annál nagyobb összeget kap a nyertes. Mi pedig szintén jól járunk, mivel a nyeremény tíz százalékát visszakapjuk, azaz egy jó pálya megszerkesztésével akár a felajánlott összeg többszörösét is visszakaphatjuk! Természetesen játékosként beszállhatunk a mások által készített versenyekbe, így mindig lesz kihívás a játékban. Ha pedig van egy klub, ahova felvettek a lehetőségek tovább bővülnek. Lehet klubon belüli meccseket rendezni, illetve természetesen interklub futamok is szervezhetők.
A játék alapvetően arcade felépítésű, de azért néhol jócskán átlavírozik a valóság mezsgyéjére. Bár autónk nem sérül (nem úgy a többi autó, repülnek a darabjaik mindenfelé), irányítása nem annyira egyszerű, mint egy Burnoutban. Minél erősebb egy kocsi, annál inkább oda kell figyelni, könnyen elkezd a saját útjára menni. Mindazonáltal kellemesen lehet szinte minden autót irányítani a kellő megszokás után. Nem úgy a motorokat, melyeket szinte lehetetlen az úton tartani. Gyorsak, szépek és tényleg öröm, hogy két keréken is kipróbálhatjuk magunkat, azonban szinte minden nagyobb kanyar előtt vagy teljesen le kell lassítanunk, vagy imádkozhatunk, hogy ne a korlát állítson meg. Vállalkozó kedvűeknek ajánlom, bár ha teljesen ki akarjuk pörgetni a játékot, akkor kénytelen leszünk megtanulni vezetni őket, néhány misszió ugyanis csak motorral abszolválható. Oh, igen, a számokat elfelejtettem említeni, több, mint 150 négy- és kettő kerekű járművet találunk a modern gépállatoktól a klasszikus autókon át a csúcs motorbiciklikig, melyeket később fejleszthetünk is (nem kell atomtuningra gondolni, néhány fejlesztési csomag vásárolható méregdrágán). Több ruha márka is vásárolható (Ben Sherman, vagy *ecko, csak hogy példákat említsek), illetve temérdek házat is be lehet szerezni, ha már nem tudjuk rémisztő mennyiségű pénzünk hova költeni. Bár ez utóbbi értelmetlen költekezésnek tűnik, mégsem az, ugyanis meg van szabva, hogy egy garázsban összesen hány járművet tarthatunk. Ha ezt kimaxoltuk, akkor hiába van meg a millió dollárunk egy McLaren F1-re, nem tudjuk megvenni. Ha valaki nem kedvel egy autómárkát, de egy verseny megköveteli, vagy éppen nincs pénze megvenni, fel kell keresni a kölcsönzők egyikét, ahol minden kategóriából és szinte minden gyártótól szemezgethetünk, méghozzá, ahogy említettem a bolti ár töredékéért. Egyébként már most két ingyenesen letölthető kocsi van kint a Marketplacen, az Atari pedig még jóval többet ígér.
A TDU grafikailag gyönyörűen beleillik a nextgen érába. Egy bő marék hajszálnyival csúnyább csak, mint a jelenlegi etalon (PGR3, Burnout, kinek mi tetszik), viszont figyelembe véve azt, hogy egy töltésre bebiflázza a teljes szigetet, ez elképesztően nagy teljesítmény. Az összes vezethető jármű művészi pontossággal lett lemodellezve az utolsó apró részletig. Mindegyikük belsejébe bepattanhatunk, ahol az összes műszer él, de akár még az ablakot is lenyithatjuk, ha úgy tartja kedvünk - ekkor egyébként erősödik a motorzúgás, eszes, mi? A prímet mégis maga a sziget viszi el. Gyönyörű tengerpartok, nagyvárosok, rémisztő sziklaszirtek vagy éppen mesés banánföldek váltogatják egymást, pici mellékutak keverednek a hatalmas több sávos autópályákkal. Mindez olyan látványosan és olyan minimális ködösítéssel, melyre szerintem még példa nem igazán volt. Nem is csoda, hogy az egyszeri játékosnál az idő nagy része nem a különböző versenyekkel fog eltelni, hanem azzal, hogy egyáltalán eljussunk oda, ahol indulnak. Persze sietősebb fajtának ott az instant teleport, de egy igazi sofőr nem tudja kihagyni azt a “kevés” utat, amit vezethet. Oh igen, tengeribeteg fajtának a motion blur minimálisra is visszavehető...
Az autók hangjai szintén tökéletesek, mindegyik egy picit más és természetesen a kamera helyzetétől függően változik a motor zúgása - ez ma már talán elvárható. Mivel bármerre mehetünk, ezért minden autót elláttak GPS rendszerrel, így elég csak egy célpontot belőni, a gép azonnal kiszámítja az optimális útvonalat, melyet természetesen haladásunktól függően újra és újra átkalibrálhat. E mellé pedig kapunk egy kedves női hangot, mely jelzi, hogy egyes kereszteződésekben merre kell fordulnunk. Okos és hangulatos megoldás.
Amivel nem voltam kibékülve az a zene. Nem is annyira a minőség, mint inkább a mennyiség zavart. Kapunk néhány rádióadót különböző stílusú zenékkel a vadmetáltól a klasszikusig, adónként viszont összesen ha 4-5 szám váltakozik. Ez szép mennyiség lenne, de ha azt vesszük, hogy egy embernek nem feltétlen jön be a Varázsfuvola, a funky és a techno is, illetve hogy akkor a maradék zenei stílusokból kell csemegéznie az órás futamokon, akkor elég szerény lesz a választék. De minek is van ugye USB a konzolunkon, ha nem azért, hogy belenyomjunk egy kedvencekkel teletöltött pendrivet/mp3 lejátszót, így természetesen a saját zenéket is hallgathatjuk.
Oahu
Oahu (illetve Oahu) a Hawaii szigetek harmadik legnagyobb tagja, illetve a legnépesebb sziget mind közül. A “Gyülekező Hely” kb 1500 négyzetkilóméter területű, a partvonala pedig 366 km. A szigetet két hatalmas vulkán, Waianae és Koolau alakítottak ki, kettejük között terül el az Oahu síkság. Ezt a szigetet látták meg először a HMS Resolutionról, Cook kapitány harmadik útján 1778 január 18-án, viszont európai láb csak 1779 február 28-án érintette, méghozzá Clerke kapitányé. A történelemkönyvekben is benne van a sziget, hiszen a második világháborúban a japán légierő itt támadta meg a Pearl Harborban állomásozó amerikai hadihajó flottát, elpusztítva vagy megrongálva 12 hajót, 188 repülőgépet és megölve 2403 embert. A közelmúltban pedig olyan sorozatokról lett híres a sziget, mint a Magnum P.I., vagy a Lost. Oahu viszont mindenek előtt Hawaii legfőbb turisztikai központja, évente közel ötmillió turistát vonz legfőképp az Egyesült Államokból és Japánból.
Az irányítás teljesen jó, ahogy az elvárható minden autó picit másképp viselkedik, általában a minél erősebb, annál több ügyesség szabály érvényesül. Bár nem egy Forza, mégis tökéletesen érezni, mennyivel nehezebb egy McLaren F1-et irányítani egy VW Golfnál. Vannak rendőrök is a játékban, méghozzá elég fura módon. Amennyiben online vagyunk és nem versenyben megyünk, akkor nem kezdenek el üldözni, van három rendőrjelvény, mely összesen hat szabálytalanságot szimbolizál (először villog, utána marad ott), ha mind a hat esélyt ellőttük akkor jön a bünti, kocsimolesztálás, táblabowling összege szorozva menőségi szintűnkkel. Ez rosszabb esetben (NAGYON profik és NAGYON gonoszak voltunk) igen szép summára rúghat, megtörtént már, hogy nem is bírtam mindent kifizetni. Ilyenkor jön a fegyház, melyben letejelendő összeg mértékétől függően több-kevesebb időt kell eltöltenünk. Ezt az időt tessék komolyan venni, visszaszámol a játék és addig semmit nem tudunk csinálni! Amint versenyben, vagy offline vagyunk az események máris érdekesebbek lesznek. Első karambol (táblakidöntést, gyorshajtást nem figyeli a törvény hű őre), rendőrbácsi ha közelünkben van, megpróbál megállítani. Második karambol? Diszpécser felhívja a zsaruk figyelmét, hogy piros Ferrariban hülyepisti épp matchboxot játszik. Itt még tudunk fordítani az álláson, mivel egy jelvény még viszonylag könnyen le tud nullára degradálódni. Viszont mivel itt már üldözőbe vesznek a rendőrök ÉS egy versenyt is meg kellene nyerni, ha az ember bestresszel akkor jön a következő kocc és onnantól már nincs megállás a lejtőn. Végül lehetünk olyan szinten üldözöttek, hogy a rendőrök komoly kordonokat állítanak elénk. Hangulatos nagyon, totál mint anno egy jobb Need for Speedben. Ha pedig a rendőrök nem okoznak elég fejfájást, ott vannak ellenfeleink. Más játékoktól eltérően itt nem feltétlen idális íven vonatozó robotok játszanak ellenünk, a gépi játékosok igenis tudnak hibázni. Legjobb példa erre egyik kedvenc futamom, a Tour of the Island. Szerény 180 km-es verseny ami a szigeten úgy visz körbe, hogy közben igen sok kis kacskaringós utat érint. Lamborgini hívőként kedves kis Murciálagommal kezdtem neki. Amire nem számítottam, hogy lesz egy McLaren F1 is a futamban, mely röhögve legyorsulja az én gyors, de lassan induló autómat. Az egyetlen előnyöm az volt, hogy a sofőrje szinte minden nagyobb kanyarba túlfékezte magát, inkább a biztonságra hajtott. A verseny tehát úgy zajlott (miután a többi autót biztos, 1,5-2km-es távolságba tudtuk), hogy a hosszú egyenesekben szép lassan beért, megelőzött, majd a technikás részeknél vért izzadva kellett pengeélen autózva az előnyét ledolgoznom és eléggé elmennem ahhoz, hogy a következő egyenes részen legyen egy kis egérutam. Esküszöm, élő játékosokkal is ritkán van olyan élményben részem, mint amilyenben akkor részesültem...
Mi marad a végére? Természetesen a hibák, legalábbis az a kevés. A motorok nehézkes irányításáról már megemlékeztem, igazából másba nem is tudok belekötni. Voltak olyan visszhangok, hogy járókelők jól jöttek volna, de ez nem Carmageddon, van élet így is elég, buta gyalogosok nélkül is. Szidták a karakter dizájnt is, de mennyit látjuk a sofőrt, kérdem én. Maximum néhány átvezetőben és ennyi. Az egyedüli, ami nekem is szemet szúrt az a sztori teljes hiánya. Nem mintha valami közepes történetet jobban értékeltem volna, de annyi verseny van, hogy mindenféle kötöttség segítsége nélkül az ember néha nagyon elveszettnek érzi magát. Illetve még egy dolog, sajna a szerverek nem mindig bírják a játékosok rohamát, nincs rosszabb, mikor egy futam közepén hal le az egész. Tapasztaltabb MMO játékosok bólogassanak velem, légyszi.
Mindezek azonban eltörpülnek a Test Drive pozitívumai mellett. Annyi felfedeznivaló, annyi élmény vár minden játékosra, amennyit elképzelni alig lehet. Gratulálok Eden, a Test Drive nevet sikerült visszarángatni a gödörből és újra a stílus trónjára, vagy legalábbis annak környékére ültetni.