WRC: FIA World Rally ChampionshipTeszt

Új WRC játék: hurrá! A Milestone fejleszti: csalódott moraj. Nagyjából így néztek ki a reakciók, amikor kiderült, hogy öt év után ismételten hivatalos játékot kap a rali-világbajnokság - az új jövevény komoly űrt tölt be, az olasz stúdió azonban egy adag középszerű versenyjátéknál többet nem igen tud felmutatni a generációban. Persze mindenki megérdemli a lehetőséget a bizonyításra, így ők is, és ha valamivel, akkor egy ilyen licensszel mindenképpen lehet nagyot alkotni, a WRC: FIA World Rally Championship azonban csupán arra jó, hogy rájöjjünk: csodák a videojátékok világában sincsenek. A Milestone ugyanis ismét mindössze annyit tudott bizonyítani, hogy nem egy tehetséges csapat, és majdnem minden pozitívum mellé jut egy negatívum is.

A dolog azért különösen szomorú, mert a licenszen alapuló versenyjátékok műfaja nem éppen az a stílus, ahol különösebb kreatív brillírozásra van szükség: kis túlzással már a tisztességes iparosmunkával is kiemelkedő-közeli terméket lehet összekalapálni. Nos, a WRC sajnos nem ilyen, úton-útfélen apróbb hibákba botlik a játékos: sokat tölt, az átlagosnál alig jobb grafika pop-up problémákkal küzd, a hangok gyengék, az itiner olykor pontatlan, navigátorunk pedig a veszélyesebb kanyaroknál nem egyszer későn int bennünket óvatosságra. A végső polírozás láthatóan el lett sietve, az ebből következő érdes tapintás pedig könnyedén kizökkenti a játékost, aki szeretné átadni magát a WRC-ben rejlő élvezeteknek.

Bizony, a WRC tud élvezetes is lenni - sőt, amikor minden jól működik, akkor határozottan az. Igaz, a vezetési modell első blikkre kissé elnagyoltnak tűnhet - a versenygépek kissé könnyebbnek érződnek a kelleténél -, de a megszokást követően van benne annyi potenciál, hogy többnyire kellemes játékórákat biztosítson, és még a különféle segítségekkel is tudunk valamelyest játszadozni. Szimulációra azért ne számítson senki: divatos félárkád próbálkozással állunk szemben. A nagy eséllyel aszfalthoz szokott ujjakra minden esetre ráfér némi melegítés: a WRC Academy menüpont erősen ajánlott az első ismerkedés alkalmával, hiszen ügyesen bemutatja nekünk a szakág apró trükkjeit és az alternatív burkolatokat.

A tartalom felépítését illetően egyébként abszolút korrekt munkát végzett a Milestone, ami azért nagy szó, mert legutóbbi játékaikról ez szinte egyáltalán nem volt elmondható: a játszadozás ezúttal szerencsére nem korlátozódik a magától értetődő tartalomra, vagyis jelen esetben a világbajnokságra. Persze aki megelégszik ennyivel, az megtalál mindent, amire szüksége lehet: itt van a hivatalos versenynaptár mind a tizenhárom állomása, országonként hat fiktív szakasszal, a WRC kategória mellett pedig a világbajnokságot kísérő kisebb osztályok, vagyis a PWRC, az SWRC és a JWRC is bekerült a játékba.

A hosszú távú szórakozásért a Road to the WRC felel: egy karrier módról van szó, ahol tíz darab, egyenként jellemzően hat megmérettetést tartalmazó lépcsőfokot megmászva juthatunk fel a csúcsra. Az első versenyek rövidek, és gyengébb gépeket is kapunk a fenekünk alá, a kihívás és a sebesség azonban értelemszerűen szintről-szintre növekszik. Érdekesség, hogy az egyes tornák nem feltétlenül követelik meg tőlünk az első helyet: mindenhol három objektívát tűznek ki elénk, és első sorban ezekre kell koncentrálnunk, a győzelem csak hab a tortán - meg persze több pénz. Utóbbit autókra és festésre költhetjük, és szponzorok által némi bónusz bevételre is szert tehetünk, ám a ropogós dollárok összességében egyáltalán nem játszanak komoly szerepet a karrierben. Nem is baj.

A karrier kapcsán egyetlen negatívumot lehet csupán felróni: egy idő után önismétlővé válik. Az első pár szinten a játék igyekszik a könnyebb ralikkal boldogítani bennünket, ami önmagában nem lenne baj, az országonkénti hat szakasz viszont már kevés egy efféle elgondolás mellé. Főleg úgy, hogy az a hat a fordított variánsok miatt csak három, és ezek között is akkora átfedésekkel dolgozik a játék, hogy mire eljutunk mondjuk Mexikó vad murvás szakaszaihoz, addigra szinte kívülről fogjuk fújni a francia szerpentineket és a poros bolgár utakat. De hogy kicsit dícsérjük is az egyes ralikat: egészen jól sikerült elkapni az egyes állomások jellegzetességeit.

Tökéletesnek azért nem mondanám a pályák megvalósítását: afelett még szemet lehetne hunyni, hogy a német szakaszokat olyan tereptárgyakkal pakolták tele, amelyeknek egyértelműen a játékosok szivatása a célja, a látási viszonyokkal kapcsolatos problémák azonban már jelentősebbek. Leginkább két ország kritikus: Spanyolországban a szürkületben autózva garantáltan ki fog folyni a szemed (vajon miért nincs fényszóró az autókon?), Japánban pedig a saras út és a környezet olvad össze gyakran egy fantasztikusan kivehetetlen masszává. Végeredményben nem egyszer önhibánkon kívül fogunk fának csapódni, ami a korábban említett itiner-problémákkal karöltve gyakran fog bennünket a Restart opció felé terelni - a csattanásokkal járó mechanikai sérülések képesek alaposan lefaragni a menetteljesítményt, ezt pedig ritkán éri meg bevállalni.

A fentiekből kiderül, hogy a WRC egyáltalán nem rossz játék. Sőt: talán a legjobb, amit a Milestone az elmúlt években csinált - az már más kérdés, hogy a végeredmény csak egy, az átlagosnál valamivel jobb próbálkozás lett. És pontosan ez itt a lényeg: ha ez a csapat is képes volt egy kellemes játékot kihozni a rali-világbajnokságból, akkor el lehet képzelni, hogy egy tehetségesebb fejlesztőgárda mire lehetne képes.

A WRC egy hatalmas tátongó lyukat tölt be a videojátékok palettáján, így ha már nagyon vágysz egy kis virtuális ralizásra, akkor mindenképpen megéri kipróbálni - reális elvárásokkal párosítva kellemes és tartalmas szórakozás lehet a sport szerelmesei számára.