The Council - a teljes évadTeszt

A legelső epizódot bemutató írásunkban az első benyomásainkról már olvashattatok a The Council kapcsán, amely különleges RPG-játékelemekkel, egy történelmi személyiségeket egyesítő titkos társasággal és hangulatos XVIII. századi miliővel igyekezett felhívni magára a figyelmet. A nyitórész után abszolút bizakodóak voltunk a Big Bad Wolf sajátos kalandjátéka kapcsán. Hogy mi lett végül az egészből az ötfelvonásos évad végére? Most ez is kiderül - spoilermentesen.

Ami mindenképpen a The Council erősségei közé tartozik, hogy a játékmenet mindvégig szórakoztató marad. Már maga a játékmenet szó létjogosultsága is dicséretre méltó egy narratív kalandjáték esetében, a legkülönfélébb szituációkban előjövő "mesterségek", illetve az ezekhez kapcsolódó erőforrásmenedzsment abszolút feldobja a beszélgetéseket. Sőt, magába a döntéshozatalba is egy állandó plusz réteget visz, hiszen folyamatosan szembetaláljuk magunkat azzal a dilemmával, hogy egy "ingyenes", de a reakciót tekintve jóval bizonytalanabb válaszra bökjünk, vagy inkább egy több Effort pontba (ez a fő erőforrásunk) kerülőre, ami több sikerrel kecsegtet. A The Council párbeszédeinek (különösen a kiemelt Confrontationöknek) ugyanis abszolút van tétje: ha túl sokat hibázunk, rossz választ adva vagy belefutva egy-egy karakter immunitásába, akkor komplett történetszálaktól eshetünk el a későbbiekben, hiszen a többi szereplő sorsát nagyban befolyásolják tetteink és mondandóink.

Ami nagyon tetszett a The Councilban, hogy szorgosan jutalmazza a felfedezést és a kutakodást. A végig állandó játéktér nem túl nagy, ugyanakkor időről-időre megnyílnak új szobák, amiket érdemes feltérképezni, hiszen nemcsak új tárgyakra lelhetünk (amik a legváratlanabb szituációkban jöhetnek jól), de a karakterek erősségeiről és gyengeségeiről is szerezhetünk információkat, amik kulcsfontosságúak lehetnek a beszélgetések során. (A naplónkkal szerencsére bármikor konzultálhatunk, így nem kell fejben tartani, hogy kivel szemben milyen megközelítést érdemes - vagy nem érdemes - alkalmazni.) Szintén dicséretre méltóak a fejtörők, melyek között egy-két igazán erőltetett darab volt csupán, a többségük valóban elgondolkodtató. Arról nem is beszélve, hogy ez általában a párbeszédeken belül is megjelenik: simán előfordulhat, hogy kellő háttérismeret híján nem tudjuk valamire a helyes választ (vagy pusztán már elfelejtettük), a négy-öt válaszlehetőségből azonban így is ki tudjuk következtetni a jó választást. Egy-egy fejezet végén ráadásul mindig láthatjuk, hogy mit csináltunk jól és rosszul, illetve milyen opcionális dolgokat hagytunk ki, így a maximalisták később vissza is térhetnek akár a korábbi epizódokhoz.

Az a nagy helyzet a The Council esetében, hogy játékként abszolút figyelemre méltó alkotás - pont azért, mert az említett elemekkel mer kilépni a megszokott narratív kalandjátékos mederből, ráadásul sikerrel teszi mindezt. Érdekes mód azonban pont a sztori kapcsán maradt bennem jókora hiányérzet, ami mégiscsak a legfontosabb eleme kéne hogy legyen a játéknak. A történet közepén meglépett "cápaugrás" egyeseknél már önmagában is kiverheti a biztosítékot, nekem azonban mégsem magával a fordulattal volt bajom, hanem az egész megvalósításával. Sajnos itt érződik leginkább, hogy egy erősen limitált költségvetésű játékról van szó. Az izgalom nagy része odavész azáltal, hogy a prezentáció határozottan bénácska: a The Council egész egyszerűen képtelen emlékezetes jeleneteket produkálni, hiába ugyanis a fordulatok, ha a játék nem képes ezeket kellően (szigorúan jó értelemben véve) hatásvadász módon elénk tárni. Pedig a vizuális dizájn kifejezetten jellegzetes, maga a rendezés, a párbeszédek és a színészi teljesítmény azonban jócskán hagy kívánnivalót maga után. Nem is beszélve a technikai problémákról, amik szintén alaposan levesznek az élményből, legyen szó kamera- vagy animációs hibákról vagy éppen az állandó zavaró tényezőként jelenlévő hosszú töltési időkről.

Az izgalmas alaphelyzet valami egészen váratlan felé fordul a The Council történetének előrehaladtával, az ebben rejlő potenciált azonban sajnos nem sikerült kellőképpen kiaknázni. Játékként kifejezetten jó ötletei vannak a Big Bad Wolf alkotásának, maga a cselekmény azonban ennél jóval minőségibb és hatásosabb tálalást érdemelt volna, ebben a minőségben ugyanis sajnos a sztorit és a karaktereket sem lehet kellőképpen komolyan venni. A műfaj kedvelőinek így is ajánlott, hiszen egy abszolút egyedi kalandjátékot kaptunk a The Councillal!

6 / 10

***The Council | Platform: PC, PS4 (tesztelt), One

Kiadó: Focus Home Interactive | Fejlesztő: Big Bad Wolf***