InnerspaceKapszula

Bár népszerű tendenciáról aligha beszélhetünk, a kis költségvetésű játékok között egy új koncepció kezdi felütni fejét, hiszen az AER és az Oure után az Innerspace is a végtelen szárnyalásra helyezi a hangsúlyt, azonban két másik társával ellentétben kettő igen komoly változtatást hoz az egyenletbe. Az első, hogy ezúttal már nem csak a tengerszint fölött, hanem alatta is közlekedhetünk. Történetünk szerint kicsiny tengeralattjáró rövid megbeszélés után ráveszi apró siklóperülőt (ezek lennénk mi), hogy ugyan segítsen már neki felfedezni a jobb napokat is látott bolygó titkát és múltját. Nem viccelek, az alapszituációhoz képest egy Thomas, a gőzmozdony a kanyarban sincs, ha megelevenedett járművekről van szó.

A másik érdekesség, hogy a játék abszolút kedvez az egocentrikus személyiségeknek, hiszen a teljes bolygó, és annak minden helyszíne, szó szerint körülöttünk forog. Ennek köszönhetően igencsak nehézkes lesz a navigáció, hiszen amit korábban még magunk előtt láttunk támpontként, az pillanatok alatt lehet alattunk vagy a hátunk mögött. Az egész játéktér olyan, mintha egy fényképezőgép halszem-objektíve torzítaná el körülöttünk a tereptárgyakat és minden mást is, emiatt pedig még akár órák után is szédülhetünk. Meg merném kockáztatni, hogy a játék igazából a vadászpilóták képzésének következő állomásaként született meg, semmilyen más okot nem tudok elképzelni, amiért hétköznapi embert ezzel tennének próbára.

A sajátos látványvilágú Innerpsace bár próbál a lehetőségeihez mérten ügyesen variálni, sajnos nem vádolhatjuk azzal, hogy különösen változatos lenne, már ami a helyszíneket illeti. Hiszen legtöbbjük valamilyen vízfelszínből kiemelkedő tereptárgy vagy építmény lesz. Ezzel együtt az egyes bejárható, vagy inkább -repülhető területek természetesen rendelkeznek különféle felvehető tárgyakkal, amik egy része az előrehaladáshoz szükséges, míg mások a bolygó történetének megismerésében segíthetnek, valamint bizonyos szintű fejlesztéshez szolgálnak alapanyagként.

Pozitívumként kell megemlékezni a zenékről, amik tökéletesen érik el, hogy egy-egy gyomorforgató és nyakatekert manőver után ne akarjuk a falba állítani a kontrollert. Minden további nélkül, a kicsit minimalista betétek tökéletesen passzolnak a játék egyébként letisztult dizájnjához. Szinkrontól nem kell tartanunk (szép is lenne, ha az öntudattal rendelkező gépek még folyékonyan beszélnének is), ez azonban nem jelent negatívumot, a játék sokkal inkább egy kódexszerű leírást tartalmaz az összes fontosabb pont megismertetésére.

Az Innerspace legnagyobb hátránya pont a sajátos nézőpontjából ered, emiatt még a repülős szimulátorokkal nagy rutinnal rendelkezők is találhatják magukat nehéz helyzetben. Ez pedig azért is különösen bosszantó, mert a játék van annyira érdekes és egyedi, hogy az ember rászánja a figyelmet, azonban a sokadik követhetetlen és átvezető után megtalálhatatlan nyom hamar elveszi bárki kedvét attól, hogy a végére érjen.

5/10

***Innerspace | Platform: PC, PS4 (tesztelt), One, Switch, Linux, Mac

Kiadó: Aspyr | Fejlesztő: PolyKnight Games

Megjelenés: 2018. január 16. | Ár: 20 EUR***