Két hete borzolta a kedélyeket az OnLive váratlan földbe állása: a sztrímelhető játékokat kínáló cég egy csendes pénteki napon az összes alkalmazottját kirúgta, tulajdonost váltott, és útilaput kötöttek az addigi vezérigazgató, Steve Perlman talpára is.
Mi történt? A The Verge volt és jelenlegi alkalmazottaktól begyűjtött információkra támaszkodva fest érdekes és megdöbbentő képet az OnLive működéséről. Öt pontban szemezgetünk a lényegből.
1. Az OnLive soha nem volt sikeres, a szolgáltatás rekordkihasználtsága 1600 fős (!) volt. A cég ennél sokkal többet várt, több ezer szerverük állt kihasználatlanul.
2. Talán nem is baj, hogy nem voltak maximálisan kihasználva a szerverek: az OnLive által használt technológia képtelen lett volna sok százezer játékos kiszolgálására - egy játékos egy sztrímelt játéka egy teljes gépet foglalt le.
3. A minimális érdeklődés miatt az OnLive nem hogy profitot nem termelt, de bevétele is alig volt. A működési költségek viszont magasak voltak, a cég havi 5 millió dollárt emésztett fel.
4. Steve Perlman nagyfőnök saját indulatai által vezérelve irányította a céget. Az OnLive a 2009-es GDC-n mutatkozott be - ugyanakkor, mikor a konkurense, a Gaikai is. David Perry Gaikai-főnök a konferencián átugrott ismerkedni az OnLive pavilonjába, Perlman már nem volt ennyire barátságos - a jelenlévők elmondása szerint üvöltözni kezdett vele.
5. Perlman nem csak a konkurensekkel bánt durván, hanem gyakorlatilag mindenki mással is. Amikor a 2010-es E3-on megtudta, hogy az EA játékdemókat kínál a Gaikai-on keresztül, azonnal (közvetlenül a szolgáltatás startja előtt) leszedette a kiadó játékait az OnLive-ról, és a rend kedvéért olyan üvöltözést csapott, hogy a kollégáinak be kellett zárniuk a terem ajtaját, és fel kellett erősíteniük a zenét, nehogy a folyóson várakozó újságírók meghalljanak valamit a nagyfőnök dühkitöréséből. A Ubisofttal hasonló okokból (demók a Gaikai-on) nem sikerült megállapodni, és ezért maradt el a The Witcher 2 (amúgy jó előre beharangozott) OnLive-os premierje is.