[33] Krisz576 (offline)

Segítőkész - Alapos - Mániákus

Ő egy 39 éves fiú és itt lakik: Budapest / Budapest

4832 napja regisztrált felhasználó, ez idő alatt 87880 kreditet gyűjtött

2019 October
11:38 LED vs OLED (2019) – MEGABLOG 2. rész / 4
(2. rész / 4) Sony ZD9 vs Pana FZ800 és további modellek

Részletes összevetés a két technológia kvázi legjobbjaival (filmekhez és játékokhoz), a Sony ZD9 (prémium FALD LED) és a Panasonic FZ800 (OLED) főszereplésével, megemlítve korunk legajánlottabb modelljeit is: pl. Sony XF90 (melyhez közel áll a még újabb XG95), Samsung Q90R és Q85R, valamint az új OLED-ek (LG, Pana, Sony és Philips).
2. rész (csak 4 részletben tudtam feltölteni)

Az 1. rész KATT TARTALMÁBÓL:
előszó, tesztelt modellek, más modellek, dizájn, OLED-ről és LED-ről, dizájn, kontraszt (+ feketék kezelése, fekete közeli árnyalatkezelés, blooming, shadow detail), mély fekete és blooming kapcsán, fényerő, SDR, HDR, helyi fényerő, csúcsfény és relatív fényesség

2. rész TARTALOM:
- kontrasztjavítás és tone mapping
- színek, színhűség, színtér
- jelfeldolgozás
- (1080p) SDR-ből (4K) HDR
- UHD filmek színtere
- Trónok harca 8. évad 3. epizód - A hosszú éjszaka (The Long Night) (HBO tömörített változat)
- mozgásábrázolás
- stutter
- ghosting és beégés
- a speciális Panasonic által tuningolt panelű high end Panasonic GZ2000 OLED



KONTRASZTJAVÍTÁS ÉS TONE MAPPING


Egyik kedvenc feature-öm komolyabb Sony LED-eken az XDR, vagyis az X-tended Dynamic Range. Ez a fantasztikus objektum alapú KONTRASZTFOKOZÓ az eddigi leghatékonyabb HDR szimuláló kontrasztjavító, rendszeresen szeretem használni SDR-nél és HDR-nél is. Nem általánosan fényesíti a filmet, sőt javarészt meghagyja kellemesen sötétnek, ha úgy lett masterelve, hanem csupán felismeri a fényes objektumokat, és még nagyobb hangsúlyt ad nekik. Emlékszem pl. a Walking Dead sötét jeleneteire, mikor a vakító zseblámpával mentek a börtön folyosókon.

Majdnem olyan hatást keltett, mint a tipikus HDR filmes vakító zseblámpák, pl. mikor A Csillagok között elején a titkos létesítményéhez mennek éjszaka a kocsival, és az őr a szemükbe világít. Vagy mikor a Harmadik típusú találkozásokban hirtelen visszajön az eletromosság, és Richard Dreyfuss szemébe világít a lámpa. Sokszor az XDR miatt nem mindig tudtam megmondani, hogy SDR-t, vagy HDR-t nézek.

A 120 NITES SDR FILMNÉZÉS A MÚLTTÉ!

Sokkal látványosabbak így a jelenetek, és mozisabb hatást adnak a filmnek. Ugyanez a funkció megvan XF90-nél is, de furi módon Sony OLED-ekben nincsen. Ettől függetlenül ott sem 120 nittel SDR-ezünk, illetve van, aki szigorúan arra állítja be, de 2019-ben ennek semmi értelmét nem látom, hiszen totál szembemegy a fejlődéssel.

Samsungnál a HDR+ funkció sajnos nem nyerte el a tetszésemet, amennyire tudom sajnos általánosan fényesít és színesít, egyszerűen nem azt a hatást kelti. LG-nél is biztosan van valami kontrasztjavító, de nincs róla tudomásom, hogy különösebben hatékony lenne (amennyire rémlik tesztekből, nem is annyira az).

Panasonic OLED-en viszont VAN némi SDR javítás! Az úgynevezett „Kontrasztvezérlés” 550 nitre (digitalfernsehen) képes fokozni az SDR anyagok fényerejét, tehát majdnem HDR szintre, de az XDR-hez hasonlóan csak a fényes részeket (pont ez a pozitív mindkettőben, hogy a dinamikai tartományt növelik). Állóképeken direkt megfigyeltem mit művel a képpel, és igen tetszetősen tette élénkebbé a kellő részeken. Ám sajnos nem egy XDR kaliber, eleve nem olyan bonyolult és intelligens algoritmus, ereje pláne nincs akkora, de kis javítással ugyan, ám itt-ott hasonlóan teljesíthet, és így (számomra) élvezetesebbek az SDR anyagok.
Tudomásom szerint (digitalfernsehen) hasonló funkció van Philips OLED-eken is, mely SDR fényességet még jobban növeli, mint Pana.

A TONE MAPPING HDR-nél szükséges és OLED-eknél különösen nagy szerepe van. Mivel a lemezek 1000 vagy 4000 nitre lettek masterelve, a sok részlet elveszhet, ha egy HDR TV-ben nincsen ilyen opció. A Tone Mapping ugyanis a panel képességeihez alakítja a bejövő HDR metaadatokat, képkockáról képkockára.
A magas fényű Sony LED-eknél először szinte alig volt Tone Mapping. Nincs is rá (nagy) szükség. A ZD9 ahogy tesztábrán néztem, 1500-1600 nitig mutat finoman részleteket, utána minden részlet egybeforr (frissítés talán javította kicsit).
Ez a HDR anyagok / jelenetek több, mint 90%-ához perfekt, natívan is visszaad minden világos részletet (például napfényes felhőknél finom részleteket) a képen, anélkül, hogy sötétíteni kéne a képernyőt.
Egy napszemüveg segítségével könnyen meg tudom mutatni a HDR Tone Mapping lényegét, noha a funkció ennél nyilván bonyolultabb. Figyeljük meg mennyivel részletesebb a lenti kép:

Na most képzeljük el, hogy egy stúdióban masterelt – mondjuk 1500 nites - filmjelenetünk, tehát a REFERENCIA, ezt a magas fényességet adja, ezzel a részletességgel, mint itt, azaz 1500 nitig mutat részleteket (illusztráció):

Ám mondjuk, hogy a TV-nk panelja csak 700 nites fényességre képes. Ilyenkor HDR Tone Mapping nélkül NATÍVAN 700 nitig tudná mutatni a részleteket a TV, és sok részlet a napnál és felhőknél egybefolyna (illusztráció):

Ám HDR Tone Mapping segítségével a TV jelfeldolgozó rendszer analizálja a metaadatokat, és átalakítja az EOTF görbét a TV paneljához igazítva, és a REFERENCIA kép részletességét mutatja, ám a fényességet már a panel fényerő képességeihez alakítva (illusztráció):

Bizony körülbelül így fest egy 1500 nites HDR jelenet precízen egy 700 nites panelhez igazítva. A HDR Tone Mappingre NINCSEN egységes norma, minden gyártó másképp csinálhatja, és csinálja is.

Az X900E-n (XE90) egyébként nemrégiben 1300 nites részletességet „mértem” (Sony UHD Bluray HDR tesztábrán), pedig a panel maga „csak” 900 nites, tehát némi Tone Mapping Sony LED-en is van. Ebből arra következtetek, hogy az 1000 nit feletti X900F (XF90) és X950G (XG95) is minimum 1300 nitig képesek világos részleteket mutatni, de valószínűbb, hogy akár 1300-1500 nitig is. Még egy érdekesség, hogy az élénkebb színeket (és valamivel élénkebb képet is) adó „Élő szín” funkció közepes vagy magas bekapcsolása ZD9-en akár 700-800 nitre vágta az átmeneteket (frissítés óta javulhatott, nem néztem), míg X900E-n a részletgazdagság így is elment 1000 nitig, tehát (gyanúm szerint) egyértelműen lett 2017-től némi Tone Mapping javítás a „9”-es Sony LED-eknél.

OLED-ek esetében 2016-os 2. generációs LG OLED-eknél még nem volt Tone Mapping. A panel natívan mutatta, amit tudott, és durván 600-700 nit körül le is vágta a részleteket. Nem láthattunk részletes napot, vagy felhőrendszert, csak egybeforró pacát.
2017-től az LG és Pana komolyabb Tone mappinget vezetett be. A Sony azonban hithűen inkább a fényes képre ment rá, így 1000 nit felett mindent vágott. Az LG minden részletet meg akart mutatni, míg a Sony ugyebár inkább fényességre ment rá, a Pana OLED pedig valahol a középutat hozta. Figyeljük Bruce Wayne ingjén az árnyalatok részletgazdagságát ennél a brutál fényes 3000-4000 nites jelenetnél:

Még az AF8-asban sem volt érdemlegesebb Tone Mapping, először a 2018-as Sony Master AF9-ben jelent meg, de sejtésem szerint az X1 Xtreme chipsetes AG8 is 1000 nittől vág.

Az LG és Pana pedig közben fejlődtek. Az LG behozta a Tone Mappinget Game módba is, a Pana is. Az LG pl. már nem a masterelést nézi (tehát hogy 1000, 4000 vagy 10000 nit), hanem saját maga analizálja a képkocka maximum csúcsfényét, ez még jobb eredményt szül (hiszen pl. a Nagymenők 4000 nites UHD Bluray változata alig éri el a 250 nitet csúcsfényben, így értelmetlen lenne 4000 nitesként kezelni). A Pana vonalát azonban még mindig jobbnak tartom, legalábbis az FZ800 abszolút ideálisan jelenít meg 4000 nites anyagokat is, de tesztből (digitalfernsehen) úgy láttam egy 10000 nites anyag sem gond neki. Ahol kell sötétít, de csak annyira, hogy ne vesszenek el részletek, és kontrasztos marad a kép.
Gaming módban úgy tudom az LG automatikus Tone Mappingje a jobb, de manuálisan a Pana jobban állítható.

Egyébként rendesen bele lehet nyúlni FZ800-on is a HDR kép fényességébe, de nekem erre nem volt még különösebben szükségem. A ZD9-en meg persze szintén jó pár lehetőség van fényesítésre, ha túl sötét lenne a kép, de valójában az FZ800 Tone Mapping megoldásai jobban bejönnek, ám tegyük hozzá, hogy a (ZD9-hez képes sokkal) gyengébb fényereje miatt szüksége is van ezekre, míg a ZD9 natívan reprezentál szinte mindent kiválóan.

Ami a QLED-eket illeti, valamilyen oknál fogva 1000 nitig nem akkurátusak HDR-nél. Túlfényesítenek, érthetetlen okból egyedül HDR10+ -nál követik precízen az EOTF görbét (azaz, hogy hol milyen fényesnek kell lennie egy HDR jelenetnek), ami a precíz Sony LED-eken és OLED-eken alap HDR-nél is. Ez lehet látványosabb túlfényesített HDR képet ad QLED-eknél, de képhiba is több lesz. Játékoknak azonban még jól is állhat, és ott nem igazán van képhiba tömörítésből adódóan (kivéve átvezetők).
1000 nit felett azonban precízek a QLED-ek, és főleg több ezer nites jelenetnél jobban visszaadnak részleteket, mint akár a ZD9 vagy X930E.

Philips OLED nem veszi közvetlenül figyelembe a metadatokat HDR anyagnál, hanem manuálisan állíthatjuk be a HDR Perfect módnál, hogy 1000 nites vagy 4000 nites forráshoz alkalmazkodjon, és irónikusan az automata beállítás a legrosszabb.

+ MEGJEGYZÉS:
2000 NITES TV VS 700 NIT OLED - HDR FILMNÉL

Egy precíz 2000 nites HDR TV-t, mint a ZD9 is (vagy legyen szó bármelyik fényes LED-ről), NE úgy képzeljünk el, hogy például egy HDR horror sötét jelenetein a képünkbe ordít 1500 nit, míg OLED-en csak 700! Fenéket, a HDR lényege, hogy ugyanolyan sötét kellemes képet ad mindkettő (ideális esetben), ahogy stúdióban masterelve lett a film, ám ha azt a jelet kapja a TV, hogy annak a zseblámpának 900, vagy 1200 nites fényerővel kell világítania, akkor azt maradéktalanul teljesíti egy fényes LED, akár feláldozva az objektum körül a perfekt feketét, míg OLED-nek át kell hozzá dolgozni a metaadatokat, és összenyomni a HDR fényerőszint görbét, ha az adott jelenet fényereje túllép a panel maximumán. Mindkét oldalon vannak tehát kompromisszumok.

SZÁMOMRA A PERFEKT HDR TV JELENLEG EGY 4000 NITES SONY VAGY PANA MICROLED LENNE!
Erre azonban még jó pár évet várni kell.




SZÍNEK, SZÍNHŰSÉG, SZÍNTÉR


ZD9-nél annakidején rögtön megfogott a színhű, természetes élénk és telt 10 bites színvilág. Kvantumfilteres, mint minden „9”-es Sony LED, de nem olyan fejlett szinten, mint a QLED-ek.
Egyszer egy videoblogban hallottam, hogy „Sony-kat nem lehet túlszaturálni”, és annyiban igazat is adok, hogy bátran fel lehet számos esetben tenni akár 80% fölé is a színt, nem lesznek hibás értékek, és bizony jól áll a képnek, pláne egyedi színvilágű HDR filmek esetében (ugyanez igaz amúgy a Panára is). Egyedül a kéket vettem minimálisan visszább, de a színek számomra szuperek.
A 2018-as FZ800 Pana OLED, negyedik generációs OLED-ként ezt a pozitív benyomást bizony kapásból hozta, sőt talán még überelte is. A Pana híresen a legszínhűbb OLED-nél, és kalibrálás nélkül is jobb akár, mint a legtöbb TV kalibráltan, így a megszokott természetes színhű minőséget AZONNAL visszakaptam az FZ800-al is (valószínű még jobb is, bár ezt nem érezhetem mérés nélkül). Egyébként itt is bátran fel lehet tolni a színeket sok esetben 60-70-80%-ra, túlszaturáltság nélkül, és sok filmnek jól áll, látványosabb is, mint fakón.

Egyébként is nagyon zavar engem, hogy 2019-ben már pláne mindenhol ilyen meg olyan gyönyörű színeket reklámoznak, ehhez képest csomó film moziban tiszta fakó!

SDR színvilágban nem is nagyon volt különbség, ott simán tudja egy az egyben a ZD9 azt, amit az FZ800, max annyiban még jobb is a ZD9, hogy mivel

A FÉNYERŐ ÉS SZÍNEK SZOROSAN ÖSSZEFÜGGNEK,

így nagyobb fényerőn ugyanaz a színtónus élénkebbnek hat, és ez igaz HDR esetében szintén, még akkor is, ha a színtérlefedettség kicsit kisebb ZD9 esetében,
és bizony PONT ez a helyzet ZD9 vs FZ800-nál, vagyis az FZ800-nak egyszerűen nagyobb a színtérlefedettsége, viszont nagyobb fényerőn előnyben van a ZD9, stabil szaturált marad, mert a Pana ilyenkor fakul (ZD9 „RGB” paneles LED, míg az FZ800 „WRGB” paneles OLED).
Átlagos HDR jelenetnél viszont érezhetően színesebb HDR-ben a Pana. Olyan filmek is, mint pl. a Logan HDR 4K verziója, nem tűntek számomra olyan kimagaslónak ZD9-en, míg FZ800-on jobban elnyerte tetszésemet a színvilág. Bizony a 2 év előny, és az OLED élénkebb színvilága sok HDR filmnél mutat komolyabb előnyt, a legtöbb (alacsony vagy közepes fényerejű) résznél legalábbis.
kép45
Hozzáteszem, a ZD9-en is tudom növelni a szaturációt, sőt javaslom is a Sony LED-eken, csak hogy ezt a telt színes HDR színvilágot olykor már 50-60%-os színbeállításnál is hozza a Pana FZ800.
Persze az eddig sem volt kérdés számomra, hogy színekben a Pana a bajnok jó pár éve HDR-ben, de síznhűségben a Sony is top.
SDR-ben sincsen semmi szégyenkezni valója a Panának, sőt pl. a Vaiana SDR (Bluray) változatának színvilága 8 bites színvilággal is pazar FZ800-on, na nem mintha a Vaiana ZD9-en ne lenne gyönyörű. (SDR színjavításról lejjebb írok.)


Az egyetlen hátránya tehát a WRGB (fehér-vörös-zöld-kék) panelű OLED-eknek, hogy a fehér alpixel nagyon erősen jelen van magas fényerőnél, és egy cikkben úgy olvastam, hogy akár 30%-ot is veszíthet szaturácíóból (szerintem többet is), így a telt pirosból inkább rózsaszínes lesz sajnos.
Az LG OLED-eknél mint írtam direkt emiatt van is pl. olyan funkció most már, amely nem engedi a fényerőt egy szint fölé menni (kb. 400-500 nit?), hogy végig akkurátus színdús maradjon a kép.
CSAK a funkció kiiktatásával kaphatjuk meg a maximális fényerőt, ami már jobban hajaz LED-ek fényerejére (nyomokban), de ilyenkor mint írtam nem maradnak olyan teltek a színek.
Ez persze nem olyan feltűnő, laikusnak nem is az, de egy ugyanilyen tág színterű (mondjuk 1500-2000 nites fényes) RGB megjelenítő (pl. 9-es QLED) már látványosabb OLED „mellé helyezve” a megfelelően színes élénk jelenetekkel, ráadásul nem korlátozza ABL.

Nem véletlenül demóztatta a Samsung a QLED-eket a 2018-as CES-en „izzó lávával” természetfilmnél, hogy mutassa milyen gyönyörűen hat az élénk narancssárgás tónus teljes szaturációval, vagy a 4000 nites Batman versus Superman jeleneteit (a VED cég szerint „állítólag” 100 %-os DCI-P3 lefedettségükkel).


TÖMÖREN

A ZD9 kifejezetten színhű, az FZ800 pedig legalább annyira az, „outofthebox” is. SDR-ben nagyon hasonlóak színre, HDR-ben viszont látszik, hogy nagyobb a Pana OLED színtere, amennyiben persze szupi a masterelés. A ZD9-nek viszont nagy előnye a komolyabb (szín)fényerő, mely látványosabb jeleneteknél élénkebb képet ad, ahol OLED már veszít szaturációból.

MÁS MODELLEK

Sony XF90 – ZD9-hez hasonló, XG95 is. Nagyon színhű, és valós 10 bites panel, de színtere elmarad OLED-től valamivel, azonban nagy fényerőn is stabilan szaturált marad RGB paneljával.

Samsung Q85R és Q90R – A QLED-ek sajnos még kalibrálva sem annyira színhűek, mint a konkurens márkák, noha be lehet állítani őket korrektül, de abban a képmódban lehet pont a dinamikus élénkségüket, azaz méregfogukat húzzák ki. Sokkal inkább javaslom, hogy egy számunkra tetsző képmódot válasszunk, és NE precíz stúdiomonitornak tekintsük őket.
A színterük egy ideig nem csak versenyzett, de akár meg is előzte az OLED-eket, ám míg az OLED-ek egyre jobbak és színesebbek, addig a QLED-ek veszítettek színterükből, pláne mintha az új filterük bevezetése óta, amely tágabb betekintés szöget nyújt ugyan, de valamit a kontrasztból is elvesz (nem annyit, mint a Sony féle X-Wide Angle pl. ZF9-nél).
Egy német cég , a VDE továbbra is 100%-os DCI-P3-at tanúsít náluk, és azzal reklámozzák a QLED-eket, de más tesztoldalak, pár %-nyi visszaesést mutatnak tavalyi, vagy pláne 2017-es QLED-ekhez képest, de még így is kicsivel a Sony LED-ek felett vannak. (A Digitalfernsehen megkeresésére legalábbis nem reagált a VDE, miszerint hogyan mértek ilyen magas értéket.) Mindenesetre a QLED-ek még mindig színes fényes élénk kijelzőknek számítanak, és azt se felejtsük el, hogy valós RGB panelüknek hála itt is végig megmarad a szaturáció, mint Sony LED-en, tehát magas a színfényerejük.

2019-es OLED-ek – Annak ellenére, hogy az LG (relatív) mindig leghátul kullogott az OLED sorban, egyre közelebb jött a Panához és Sony-hoz minden téren, beleértve a színhűséget is, tehát a C9-et nagyon is színhűnek mondhatjuk, egyedül a kicsit élénkebb /talán mesterségesebb képével tűnt ki mindig is, ha mondhatjuk így, de ez videojátékoknál még jól is áll. A Pana még színhűbb lett, referencia szint, és ebben megelőzi a Master Sony AG9-et is. Philips legalább olyan színhű, mint LG.



JELFELDOLGOZÁS


A ZD9 egyik különlegessége 2016 végén az X1 Xtreme chipset volt jó pár komolyabb képjavító elemmel. A skálázás és képjavítás mind mind lenyűgözően tiszta és részletgazdag. Nem véletlenül van top szinten a Sony jó ideje jelfeldolgozás terén. Csak két fantasztikus opciót említve (a szupi XDR-en kívül), ott van pl. a felbontásjavító X-Reality Creation, amely JÓ minőségű anyagnál soha korábban nem látott élességet hoz Bluray-nél és 4K-nál is, felülemelkedve konkurens márkákon (szemcsés zajos anyagnál viszont nem javasolt).
Tisztaság terén ott a kiváló Smooth Gradation funkció, mely 14 bites színfeldolgozással tűntet el nagyon hatékonyan tömörítésből adódó poszterizációt és színsávosodást. HDR-nél azonban legfeljebb minimumon érdemes használni, mert finom részleteket is elmoshat. A funkciót „átvette” (lopta?) az LG is, tavaly még a zajcsökkentésbe implementálva, idén a C9-nél azonban már külön opcióban. Nem működik olyan jól, mint Sony-nál, de közel olyan jól.
Lettek közben erősebb chipsetek, de jelfeldolgozás terén idáig mégis a Sony volt az élen, köszönhetően a kiváló algoritmusoknak, és bizony az FZ800 is elmarad mögötte hangyányit, legalábbis a ZD9-nek számomra részletgazdagabb, tisztább és élesebb a képe.

OLED-ek közt azonban idén a Pana „natívan” (tehát Smooth Gradation nélkül) mintha jobban teljesítene Sony OLED-eknél fekete közeli jeleneteknél, gyengébb minőségű anyagok esetében, pláne a GZ2000, ám a virtuális felbontásjavítója és részletkiemelője a Panának nem olyan jó, mint az X-Reality Creation, 1080p-nél is alig ér valamit (4K-nál meg konkrétan semmit), és olyan opciója, mint a Smooth Gradation bizony hiányzik, mely sok (kép)bajra gyógyír.
A ZD9 hatékonyabb képkezelésére jó példa a nem csak rosszabb minőségű anyagok feljavítása, hanem akár a 47 méter mélyen víz alatti felvételeihez hasonló problémák, ahol a mély kék erősen sávosodik még Bluray-en is,

ZD9-en pedig ennek már akkor sem láttam nyomát, ha laptopról kötöttem rá, mivel nálam SDR-nél alapból be van kapcsolva a Smooth Gradation minimumon.
Ne gondoljuk azonban, hogy csak gyengébb minőségű filmeknél fordulhat elő banding. Példának okáért még a Trónok harca 6. évad Bluray kiadványában vagy a MEG – Az őscápa Ultra HD Bluray változatában is akadt banding (igaz csak ritkán és nem feltűnő), tehát

A SMOOTH GRADATION OPCIÓT IDŐVEL MINDEN MÁRKÁNAK ÁT KÉNE VENNIE!

Nagy általánosságban viszont a Pana jelfeldolgozása már 2018-ra is majdnem olyan jó lett, mint a Sony-é, és a skálázója is kiváló, tehát JÓVAL részletgazdagabb 1080p anyaggal, mint egy 1080p TV.
Az meg, hogy egy LED alapból elsőre is részletgazdagabbnak tűnhet (ugyanis így éreztem Sony A1 OLED vs ZD9-nél is egy havernál, noha ugyanaz a jelfeldolgozásuk), lehet részben optikai csalódás is az erősebb fényerő miatt, de egyébként Sony OLED-ek is jobbak voltak eddig jelfeldolgozásban, mint más márkák. Az X1 Xtreme-et ráadásul tavaly a minimum 2x (vagy 4x?) erősebb X1 Ultimate váltotta fel 2018 végétől. Ilyet láthatunk a Sony MASTER ZF9 LED-ben és XG95-ben (plusz a high end 8K MASTER ZG9-ben), OLED-nél pedig a MASTER AF9-ben és MASTER AG9-ben.

A másik érdekes oka, hogy az OLED képi stílusa nekem először furcsa volt, próbálom keresni a megfelelő szavakat rá: olyan viaszos egybefüggőek voltak a pixelek? A LED meg természetesebb részletesebb hatást keltett… de az is hozzátartozik, hogy időközben abszolút megszoktam az OLED képi stílusát, így már nem érzek stílusra érdemleges különbséget, de pusztán a jelfeldolgozást tekintve az FZ800 picivel a ZD9 mögött van objektíven is.
A TV adás viszont mintha egy fokkal talán jobb lenne Panán. Sony-n sem digitális mű az SDR, de ott mintha lágyabbnak érezném. Nagy általánosságban amúgy mindkét TV átlagosnál jobb TV nézéshez.

TÖMÖREN

A ZD9, mint LED részletgazdagabb hatást kelt optikailag, de objektíven is jobb a jelfeldolgozó rendszere. Külön kiemelném a felbontásjavító X-Reality Creationt, és a bandinget megszüntető Smooth Gradation opciót (ezt idővel minden márkának át kéne vennie). Mindamellett az FZ800 tudása nagyon közel áll hozzá, és az 1080p anyagok felskálázása is kiváló. Ugyanakkor gyengébb minőségű anyagokkal a ZD9 bánik jobban, ellenben a TV műsor összességében mintha jobb lenne Panán.

MÁS MODELLEK

Sony XF90 – Az X900F-ben legalább olyan hatékony a jelfeldolgozás, mint a ZD9-ben. A 2019-es XG95-ben pedig már az X1 Ultimate chipset duruzsol.

Samsung Q85R és Q90R – Kiváló jelfeldolgozás, minimálisan elmaradva Sony és Pana mögött.

2019-es OLED-ek – A Pana tovább fejlődött átlagabb modelljeivel is (pl. GZ950), és jobban teljesítenek zajszűrésben, mint a Sony Master AG9. Skálázásban kicsivel a Sony jobb. Sajnos hiányzik Panákból a Sony féle Smooth Gradation, de újra: „A funkciót „átvette” (lopta?) az LG is, tavaly még a zajcsökkentésbe implementálva, idén a C9-nél azonban már külön opcióban. Nem működik olyan jól, mint Sony-nál, de közel olyan jól.” Az LG egyébként évről évre látványosan fejlődik, és egyre kevésbé van lemaradva minden téren Sony és Pana mögött. Jelfeldolgozásban körülbelül Samsung QLED szinten lehet. A Philips OLED-ek idén szintén nagyon tiszták voltak sötét jelenetekben rossz minőségű tömörített anyagoknál, majdnem annyire tiszták, mint Pana OLED-ek. Azonban sötét képnél a széleken a Sony-hoz hasonlóan elsötétít részleteket, mely sötét jelenetekben infóvesztéshez vezethet. A felskálázás éles és részletgazdag, azonban valamilyen oknál fogva túlélesít (kivéve monitor mód). Tavaly 1080p SDR anyagoknál a nagyon világos részeknél látható volt némi banding, ez idén javult. HDR-nél, ha a színátmenetek nem is olyan tiszták, mint más márkák, a világos részek homogenitása és a finom átmenetek így is szépek.




(1080P) SDR-BŐL (4K) HDR

Egy újabb pont, amit nagyon fontosnak tartok a komolyabb 4K HDR TV-ken, hogy a gyengébb minőségű anyagot hogyan képesek 4K HDR felé javítani, hiszen egy ilyen készülék NE csak 4K HDR forrásnál mutasson túl korábbi televíziókon!
Nyilván itt elsősorban komolyabb 1080p Bluray vagy 1080p-s játékokra gondolok, melyek egyrészt mind a mai napig komoly képminőséggel bírnak, másrészt SOKKAL TÖBB IS VAN BELŐLÜK, és érdemes őket „konvertálni”, míg egy SD felbontású TV adást (összehasonlításképpen) esélytelen komolyabban feljavítani.
Hogyan lehet 1080p SDR anyagot javítani? Három módon:

- FELBONTÁS
A ZD9 X1 Xtreme chipsetje remekül skáláz fel, az X-Reality Creation pedig minőségi anyagnál még magasabb szintekre lépteti. Komolyan nem tudtam volna olykor megmondani egyes Bluray-eknél, hogy 1080p vagy 4K, tekintve, hogy a 4K anyagok közül is sokan csak minőségi Bluray benyomását keltik.
Az FZ800 procija közel olyan jó munkát végez, ám a felbontásnövelő opciója már jóval kevesebb, mint Sony-n, legalábbis az X-Reality Creationt illetően, ám 1080p anyagokat a Pana is remekül skáláz fel.

- DINAMIKAI TARTOMÁNY NÖVELÉSE
Ahogy feljebb említettem, a ZD9 objektumalapú X-tended Dynamic Range opciója kombinálva a fényerővel, sokkal komolyabb hatást kelt SDR filmeknél, mint egy átlagos, de amúgy minőségi TV-n. HDR-szerűvé teszi a filmet/játékot, pláne fények/kontraszt esetében.
Az FZ800 kontrasztvezérlése ér ugyan valamit, és kifejezetten szuper OLED-ek közt SDR-nél a fényerő, pláne így, de közel se tolja úgy ki a dinamikai tartományt, mint az XDR, és egyáltalán nem olyan látványosak az SDR anyagok, mint az lehetne, így némi pluszt adva, de inkább csak precízen visszaadja a forrásanyagot.

- SZÍNEK
A harmadik fontos feljavítás a színek teltebbé és élénkebbé varázslása.

HDR TV-k színtérlefedettségét DCI-P3-al szokták megadni, mely valójában sem a 8 bites Bluray-ek, sem a 10 bites Ultra HD Bluray-ek színtere, hanem mozis színtér az UHD-s Rec2020-on belül. Az eredetileg 8 bites színvilágú Bluray filmek Rec 709-es színskálájánál 25%-kal tágabb a – mozikban használatos – DCI P3. Mai jobb HDR TV-k ennek a 90-100%-át fedik le, az Ultra HD Bluray-eknél használatos BT2020-nak pedig kb. a 60-80 %-át. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy számos UHD Bluray túl sem lépi a DCI P3 színteret.
A ZD9 körülbelül 90+ %-os DCI-P3 lefedettségre képes. Pontos értéket nem tudok, de komolyabb Sony LED-ek (XE90, XE93, XF90 stb.) mind 90-94 % körüliek, tehát jócskán megütik/túllépik középkategóriás HDR LED-ek színterét, de elmaradnak kicsit OLED-ek és QLED-ek mögött.
Az FZ800 ezzel szemben, mint 2018-as OLED, már simán megüti a 98%-os DCI-P3 lefedettséget, de a ZD9 védelmében újra megjegyzem, hogy ott LED-nél az RGB struktúra miatt a szaturáltság 1500+ nitnél sem zuhan, míg OLED-nél már 500 nit felett is.

A lényeg, hogy mind a két TV tágabb színterű tehát a 8 bites SDR forrásoknál, tehát MINDKÉT TV-nek van rá alapja, hogy növelje egy Bluray film, vagy SDR játék színterét, teltebbnek és élénkebbnek mutassa azt. A panel 10 bites, de akár 12 bites jelet is fel tudnak dolgozni egyébként (ilyen jelre konvertál fel MINDEN filmet YUV444-ben a Pana UHD lejátszóm). Ráadásul a Sony Smooth Gradation opciója 14 bites színfeldolgozással segít finom átmenetűvé varázsolni esetleges színsávosodás hibákat, melyek bizony még játéknál is előfordulhatnak, nem csak tömörített filmnél.
Ilyen Smooth Gradation opció (még) nincsen a Panánál, de szebb minőségű – jelen esetben főleg színesebb - SDR anyagokat a Pana legalább annyira tud varázsolni igényes forrásból (lásd pl. Vaiana Bluray), mint ZD9.

Megjegyzem lehetne szó mozgásábrázolás javításról is, de nem ide tartozik, mert ezen a téren nincs különbség 1080p SDR és 4K HDR anyagok közt, KIVÉVE, hogy a mozgás közbeni felbontáscsökkenés még hangsúlyosabb is 4K-n, mint 1080p-n, 8K-n pedig majd pláne az (lesz).

Mielőtt kevésnek gondolnánk a Pana FZ800-at a ZD9-el szemben SDR-nél, kiváló ellenpélda a Holtodiglan Bluray változata. Ez egy nagyon precíz master gyakori sötét jelenetekkel és precíz fényekkel, amit a részletes fénykezelés és kontrasztvezérlés a Panán is közel HDR szintűvé kreál. Ráadásul a szuperéles Bluray minőségű kiadványok remekül skálázhatóak, így a Pana FZ800 skálázója kvázi 4K Bluray-jé varázsolja. Tekintsünk meg egy jelenetet a Holtodiglanból:

Majd ki/bekapcsolva az 1080p skálázót, bezoomolva a kereket/lámpát, láthatjuk milyen finoman skáláz az FZ800:


A Sony 1080p skálázóját (1080p-ről 4K-ra) nem tudom megmutatni, mert nem találtam olyan képmódot, ahol ne skálázna a Sony mindenképpen már alapból 4K felbontásra, de tesztekből (és szemre) legalább olyan minőségi, mint a Panáé, sőt!
Olyan képjavítója, mint a Sony féle X-Reality Creation viszont nincsen a Panának (még). A Pana felbontásjavítója 1080p-nél is alig ér valamit, 4K-nál meg szerintem semmit.
Vegyük a Ted 2 Bluray változatából egy jelenetet:

A Sony X-Reality Creationja „ezt” műveli további tuningként „egy már eleve szépen 4K-ra skálázott 1080p anyaggal”, tehát ez már KÉTLÉPÉSES feljavítás (hozzáteszem, ezt egy szimpla letöltött KODI-val játszottam le ZD9, így egy komolyabb Media Player-nél még jobb lenne az eredmény) :

De ne álljunk itt meg. Nézzük egy 4K anyagot, méghozzá egy részletet a Warcraft: A kezdetekből.

Ez ugyanazon 4K filmek közé tartozik, amely csak skálázott 4K film kiadvány, de az ilyen anyagokat egy tömörítetlen NAGY adatrátájú 1080p mozis anyagból masterelik 4K-ra, és jóval tisztább, mint átlag Bluray-ek, a TV számára pedig ez így is úgy is 2160p (4K) jel, tehát alapból már nem nyúl hozzá a TV, legalábbis felbontás szinten.
A re-chromasamplinget leszámítva (YUV 4:2:0 chromasamplingből 4:4:4-et, majd RGB-t csinál, ha azt a forrás - pl. lejátszó - nem végezte már el), nem maradnak extra pixelek javításhoz (na ezért is lehet jobb 8K panel 4K kép feljavításhoz, de ez más téma).
Az X-Reality Creation azonban még ITT IS képes érezhetően javítani, és egy még élesebb 4K anyagnál még jobb munkát végez (hozzáteszem, ezt egy szimpla letöltött KODI-val játszottam le ZD9, így egy komolyabb Media Player-nél még jobb lenne az eredmény):

Sajnos azonban képhibákat is jobban kiemel, így például „zajos” képnél nem ajánlott használni, vagy legalábbis nem erősen, én ilyenkor automatán hagyom. Természetesen az X-Reality Creation mértékét és mellé az élességet is nagyon fokozatosan lehet szabályozni, ahogy nekünk tetszik.

TÖMÖREN

Mindkét TV szebbé varázsolja az SDR 1080p anyagokat, de a ZD9 (és más Sony LED-ek) XDR-jének, fényerejének, jelfeldolgozórendszerének és X-Reality Creationjának hála legtöbb esetben jóval inkább lesz 4K HDR-es hatású, mint azt Panán láttam. Ráadásul a Sony Smooth Gradationje nagyon finom átmeneteket tud képezni, ahol szükség van rá, és megszünteti a banding (színsávosodás) képhibákat és apróbb poszterizációt (főleg 2019-től Sony-kon).

MÁS MODELLEK

XF90 vagy XG95 – Ugyanazok mondhatóak el, mint ZD9-nél, sőt az XG95-ben már fejlettebb XDR és jelfeldolgozás van az X1 Ultimate chipset miatt, mivel 15 helyett akár már 50 objektummal is képes egyszerre a képernyőn törődni , és kiválóak SDR fényerőnél.

QLED-ek - Sokkal inkább HDR-ben remekeltek eddig, a színviláguk is inkább ott érvényesül, míg SDR-ben inkább elmaradtak Sony LED-ektől, főleg helyi fényerőben… ám idén feljöttek SDR fényerőben is, és ha nem is olyan színhűséggel, de biztosan kellően telt színeket lehet nekik SDR játéknál is állítani. Skálázásban is kiválóak, de sem X-Reality Creation felbontásnövelőről nem tudok, sem XDR szintű HDR szimulálóról, ugyanis a HDR+ opciója csupán túlfényesít/túlszaturál, de nem egy érdemlegesen bonyolultabb intelligens algoritmusról van szó.

2019-es OLED-ek – Sajnos SDR-ben nem remekelnek annyira az OLED-ek, habár idén LG kicsit feljött, és Pana-nak továbbra is ott van a valamit még javító kontrasztvezérlése, ami ehhez hasonlóan Philips-en is megvan, és még fényesebb képeket kreál. Sony nem fényes SDR-ben, viszont szupi jelfeldolgozása, és van XDR is, de nem tudom milyen komoly fényerővel tudja bevetni. A Pana GT2000 már egy jóval fényesebb darab, jó 30%-al, mint az átlagos Pana – vagy LG - modellek.



UHD FILMEK SZÍNTERE


UHD Bluray, avagy 4K HDR filmek színterével ebben a HDTVTest videóban (is) foglalkoznak bővebben: KATT
A Sony méregdrága új Sony BVM-HX310 studiómonitorja segítségével kiderül, hogy mely filmek lépik túl a Bluray-ek által használt Rec709-es színteret, és melyek a mozis DCI-P3-at, mely az UHD formátumban használt Rec2020-nak kb. a háromnegyede, azaz az UHD formátumban még van tartalék a kb. egy harmaddal még tágabb Rec2020-ban.
A videóból kiderül, hogy számos nagy film, mint az A visszatérő, a Batman versus Superman, a Mentőexpedíció stb. hiába rendelkeznek gyönyörű képminőséggel és színvilággal, a 4K HDR verziójuk egyiküknél sem lépi túl a mozis DCI-P3-at.





Na persze így is (sokkal) szebbek, mint Bluray-en, de itt az volt a kérdés, hogy mely filmek lépik túl ez a keretet, igazán kihasználva az UHD-s Rec2020-at. Rajzfilmek, mint a Pókverzum vagy LEGO Batman bizony átlépik a DCI-P3-at, csak úgy, mint a Planet Earth 2 is.

A jövőben éppen emiatt (reméljük) jóval tágabb színterű TV-kre számíthatunk, amelyet a későbbiekben pl. PS5 is nagyban kihasználhat majd.

Saját tapasztalataimat tekintve, ami például az „A visszatérőt” illeti, még ha 100%-os DCI-P3-at nem meghaladó színterű is, szinte minden képsora lenyűgöző, pláne 4K HDR-ben, végig a Planet Earth 2 képsoraihoz hasonló termész felvételekkel. Jellegzetessége, hogy csak természetes fényt használtak, nem mellesleg a film is remek:







A film ZD9-en és Pana OLED-en is ugyanolyan gyönyörű, és a számos jelenet szinte ugyanolyan élmény. A különbség mindössze annyi volt, hogy míg ZD9-en a fényes jelenet - mint pl. napfény, havas táj csillogása - jobban érvényesültek, addig OLED-en a sötét jelenetek voltak harmonikusabbak, és precízebb fényű, például mikor lovasok fáklyákkal kutattak.
Egy másik film, a Marvel kapitány nem tudom átlépi-e a DCI P3, de nagyon modern HDR filmként véleményem szerint igen, ugyanis precíz HDR fényei és szuper 10 bites színei meglepően magával ragadtak.

ZD9-en nem éreztem ilyen precíznek a fényeket és „UHD színesnek”, így hiába volt átütőbb erejű a fénykezelés, Pana OLED-en jobban tetszett a film képi világa, és mint ahogy a Logannél, itt is OLED-en tetszettek jobban az átlagjelenetek is.



TRÓNOK HARCA 8. ÉVAD 3. EPIZÓD - A HOSSZÚ ÉJSZAKA (THE LONG NIGHT)

(HBO TÖMÖRÍTETT VÁLTOZAT)


Külön kiemelném ezt a sokat vitatott Trónok harca részt, amelyre számos panasz érkezett az HBO tömörített változatára, mely a sorozat történetében sokak szerint a legsötétebb, legrosszabb minőségű epizód lett. Az operatőr direkt csinálta ilyen realisztikusan sötétre az éjszaka közepén zajló véres élet-halál csatát, és erre még rá is tett egy lapáttal az HBO erőteljes tömörítése. Állítólag számtalan néző panaszkodott, hogy nézhetetlenül sötét, tudtommal még 2017-es LG OLED tulajok is.
A vitába magam is belekeveredtem, mivel én NAPPAL néztem meg ZD9-en, Dune Media Playerről lejátszva, és SEMMI BAJOM nem volt a nézhetőséggel vagy fényerővel! Egy XF90-es Sony LED-el rendelkező házimozis kolléga (tetyo) ugyanezen véleményen volt, mikor kíváncsiságból megnézte. A Sony LED-ek még itt is kiváló Shadow Detailt és bőven elegendő fényerőt mutattak a sötét részeknél, szerintem minden kivehető volt, és amint felgyulladtak a tüzek, kvázi HDR pop-up erővel robbant a szemünkbe. Azt aláírom, hogy voltak poszterizált (pixelesen képzajos) tömörítési hibák a sötét részeknél, de a Sony képjavítói ezeket is simán nézhetővé tették.
Vitába azért keveredtem, mert egyesek nem voltak hajlandóak azt a puszta tényt elfogadni, hogy ha nem hallok róla neten, akkor nekem ZD9-en FEL SE TŰNIK, HOGY ÁLLÍTÓLAG TÚL SÖTÉT A RÉSZ! Pedig mint írtam még csak nem is este néztem, és még tükröződött is a kép.
Ez tehát egy gyengébb minőségű erősebben tömörített SDR 1080p anyag.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy a Pana FZ800 mit produkál ezeknél a kritikus jeleneteknél, mert ha ITT helytáll, akkor ez egy bőven kiváló TV gyengébb minőségű anyagoknál is.
Két formában próbáltam ki. Először kikapcsolva a kontraszt kiemelőket, a Dune-on sem emelve semmit kontraszton, nappal (igaz, felhős időben késődélután, de) felkapcsolt lámpával.
A második formában koromsötét szobában, bekapcsolva a kontraszt kiemelést, emelve kicsit a Dune-on is, pici zajszűrést is bekapcsolva.
Fényerő és láthatóság tekintetében nappal felkapcsolt lámpánál az FZ800-nak elegendő fényereje volt, láttam így is a részleteket, a második formában főleg. Alapból 70%-on volt a panelfényerő. Maximum 80%-ig vettem feljebb, mert csak rontott a képen, már 70%-on is abszolút látható volt sötétben (a kontrasztkiemelés is javított valamit), de nem annyira, mint LED-en. A hirtelen felvillanások (tűz) nappal erőtlenek voltak, koromsötétben azonban már kellően látványosak, ám attól, amit a ZD9 (vagy XF90) az XDR-el karöltve produkál a hirtelen fényes tűzre, attól bizony simán elmarad még így is az OLED. Koromsötétben a ZD9 maximális teljesítményéhez képest az OLED egyszerűen elvérzik, az SDR „HDR-esebbé tételét” is jobban megoldja… DE, mint írtam kellően látványos volt FZ800-on is (sötétben).
Ami viszont gáz volt OLED-nél, hogy pláne sötétben számos tömörítési hibát láttam, és ezekkel nem tudott mit kezdeni a Pana, mivel nincs rajta Smooth Gradation opció.

Helyenként változó, de zajos kép, poszterizáció és erős banding volt jó pár sötét jelenetnél látható. Olykor még a tűzcsóvák körül is jelent meg némi banding. A Sony Smooth Gradation funkciója és többi zajszűrés (ZD9, XF90 stb.) ezeket hatékonyan elmossa, eleve alig láttam ZD9-en:


Az epizód „fényképezése” tehát egyáltalán nem volt olyan rossz, de a kevésbé komolyabb TV-ken valószínűleg tényleg sötét, míg felsőkategóriás TV-ken minden látható. Az HBO viszont nagyon sok tömörítési hibát csinált, amit a Sony jól kezel (pláne LED-ek), de más márkák sajnos elvéreznek, így az FZ800-on is nagyon látszódnak. Az LG OLED-eken viszont már van ehhez hasonló funkció, ami itt nagyon jól jön, ha nem is Sony szintű.
A Bluray verzió sokkal jobb minőségű lesz adatrátában, így a tömörítési hibák biztosan megszűnnek (legtöbbjük), de az epizód fényességén nem biztos, hogy változtatni fognak.

Érdekességképpen egy belépőszintű 4K Philips IPS TV-n is volt szerencsém megnézni. Nappal valóban sötét, így ha nem ismerném a tesztelt jeleneteket, engem is zavarna, hogy jobban kell figyelnem mi micsoda, és a fényerő ugrások (tűz) is abszolút jellegtelenek. Tömörítési hibákat itt is ugyanúgy láttam, de a sötét kép miatt itt korántsem olyan feltűnő. Sötétben már jobban lehetett látni, a fények is javultak, de ott meg az IPS panel szürkés feketéje zavart.
Természetesen NEM fair ilyen belépőszintű TV-t ilyen komoly bajnokokkal összevetni, de bizony a legtöbben ilyen, vagy rosszabb TV-n filmeznek/játszanak, vagy épp dőlnek be most is egy (rossz választású) akciónak valamelyik áruházban.



MOZGÁSÁBRÁZOLÁS


A ZD9-nek érezhetően lassabb a pixelreakció ideje, mint az FZ800-nak, ám filmnél ennek kb. SEMMI jelentősége az interpoláció miatt. Játéknál viszont tisztább Gamer módban OLED, illetve azoknál, akik nem használnak filmnél interpolációt.
A mozgásábrázolásjavítója viszont jobb a Sony-nak, és részemről KELL IS FILMEKNÉL, ugyanis natívan nekem az OLED is élvezhetetlen mosott vibrálós mozgású 4K-ban és HD ban is. Mind a kettő technológia Sample&Hold jellegű, tehát nem a pixelek villannak fel újra meg újra, mint CRT vagy plazma esetében, hanem addig marad kint egy pixel, míg a következő le nem váltja. EZ „nyugtatóbb” képet ad, míg plazmák villózóbbak voltak (LED-hez szokva ezt már éreztem is plazmánál, ám plazmatulajként még nem tűnt fel), viszont plazmáknak akár 1080 soros mozgás közbeni felbontásuk volt, míg LED-nek és OLED-nek csak 300-350. Az interpolátor 700 soros felbontás fölé növeli a képet mozgás közben, szóval szerintem SZÜKSÉG van rá, egyedül a szappanopera effektus lehet zavaró, de sem Sony-nál, sem Pana-nál nem olyan jellemző.
A Sony-nál Motionflow néven futó opció szinten hibátlanul működik, filmeknél a LEGJOBB munkát végzi a piacon. Tévedni egyedül gyors mozgás közben szokott nagyon magasra állítva az opciót. Ilyenkor apróbb szellemképek jelenhetnek meg egy-egy pillanatra a gyors mozgású külalak körül.
A Pana Intelligent Frame Creationja sajnos nem ilyen hibátlan, mint a Sony, habár nagyon is komoly szintű. Viszont jellemzően pont 24 Hz-es filmeknél (azaz kb. az ÖSSZES általunk nézett anyagnál, kivéve TV) előfordulhat nem csak képhiba, vagy ugrás, de rövid belassulás is. Lehet az OLED gyorsabb pixelreakció miatt jobban látszódnak is a hibák, de tény, hogy a ZD9-et közepes fokozaton mindig hibátlannak és folyamatosnak látom, és csak erősebbre véve fordulhatnak elő hibák, akkor is csak szellemképek, tehát belassulás vagy képkockakihagyás nem. A Pana viszont már kisebb fokozaton is bugos lehet, mint erős fokozaton, és olyan képkocka ugrásokat meg belassulásokat (mintha pillanatra elveszítené a helyes Hz-et) produkálhat, amit Sony-nál nem látok. És ezeket nem mindig ugyanannál a jelenetnél produkálja a Pana, tehát szimplán itt-ott elront számítást.

Két dolgot megjegyeznék. Az egyik, hogy magasabb fokozatra véve a Pana FZ800 tisztább és látványosabb folyamatos mozgásban, mint a ZD9, ami szerintem a gyors pixelreakciónak is betudható. A másik, hogy ezek a képhibák egyáltalán nem mindenkinek tűnnek fel, a melletted ülő barátnődnek pl. tuti nem fog, de van, akit annyira zavarhat, hogy ki is kapcsolja az IFC-t Panán, vagy nagyon minimálisra veszi.
De két konkrét példát mondva:

- A Sully bevezető jelenetében, ahogy a repülő pásztázva elhalad az épületek előtt, egyenletesebb ZD9-nél, mint FZ800-on.

- A Deadpool végén, mikor a felborult hajó oldalán lebukfenceznek, a gyors mozgás miatt a lábak hibás külalakot adhatnak a Panán. A ZD9 helyesebben mutatja, de magas fokozaton már az is tévedhet.
Mindkét TV-nél Egyéni beállítást javaslok. A Sony ZD9-nél a Tisztaság opció (ennek a legmagasabb fokozata a szerintem kerülendő villózó BFI) sötétítve élesíti a képet (nem gyárt köztes becsült képet), de az 1-es fokozatot olykor érdemes lehet játéknál vagy SDR filmnél használni, ha nem érezzük elég tisztának a mozgást, mert még így sötétítve is kilök magából 900 nitet a TV.

Megjegyzés 1 - Ahogy feljebb említettem, a mozgás közbeni felbontás csökkenése még hangsúlyosabb 4K-n, mint 1080p-n, hiszen egy még élesebb (álló)képet szakít meg egy ugyanolyan elmosott natív LED/OLED mozgás. Van, aki gyűlöli az interpolációt, lelke rajta, de ahogy emeljük a felbontást, annál rosszabb a natív mozgásábrázolás, ami bizony plazmáknál (és képcsöves TV-knél) volt kiváló, és 8K-nál már égető lenne valami újítás szerintem, és sokak szerint.

Megjegyzés 2 - Erre eddig egyedül a Sony reagált az X900F és ZF9 óta bevezetett X-Motion Clarity-vel, mely hasonlít a plazmák natív mozgásábrázolására, vagy kicsit a régóta ismert villózó sötét Black Frame Insertionre, kivéve a villózást és a fényerővesztést (na jó, talán 50 nitet veszít fényerőből, de ennyi). Sportműsoroknál főleg hasznos, de gamer módban is működik, pontosan nem tudom milyen felbontást elérve pl. fordulásoknál, de filmeknél interpolációval kombinálva biztosan bőven 1080 sor feletti mozgás közbeni sorfelbontást eredményezve.
Érdekessége, hogy a Sony csak FALD LED-ekbe implementálta, mivel működése a Local Dimminggel függ össze, így az eddigi Sony LED modellek (2019-ig), amelyekben X-Motion Clarity elérhető: XF90, ZF9, XG90 (csak 49-esben van), XG95 és az óriási 8K ZG9.

Megjegyzés 3 – Egy cikkben olvastam, miszerint egy cég „mérése szerint” az OLED nyugtatóbb képet ad, mint LED. Vibrálással és kékfénykibocsátással függ össze. Mikor olvastam a cikket, már megvolt hónapok óta a Pana OLED, így a képéhez már hozzászokva zavarnia kellett volna engem a ZD9 képének, de ilyet nem igazán éreztem, maximum placebo hatásként kezdtem a nyugtatóbb érzést keresni OLED-nél. Nem mondom, hogy kizárt, vagy hogy nem lehet alapja, de lehet marketingreklám is. Az biztos, hogy a 65-ös ZD9-emet brutál fényerő mellett már 2 éve néztem kifejezetten közelről, és NEM éreztem még zavarónak, maximum igen fényesnek, de ahhoz is hozzászoktam.
Mindenesetre az LG OLED paneles HDR TV-k megkapták a „szemkímélő kijelző” minősítést. Erre csak azt tudom mondani, hogy próbálja meg mindenki kiszemelt TV-jét (normális beállításokkal) hosszasan vizslatni plázában a tervezett nézési távolságból.
Személy szerint úgy gondolom, az igazi vibrálást az 50 Hz-es képcsöves TV-kkel hátrahagytuk, mikor a 100 Hz-es korszak beköszöntött, majd pláne mikor a még nyugtatóbb a plazmák és LCD-k is megjöttek. Az igaz, hogy egyes LED tulajok még a Pana neoplazmáit is villózónak tituálták, de egy 120 Hz-es LED-et nem nyugtatónak tituálni szerintem már kissé kukacoskodás. A kevesebb kékfény arány, illetve a kisebb fényerő meg sokkal inkább az LG gyártotta fehér alpixeles WRGB OLED panelek TECHNIKAI HÁTRÁNYA, mint érdeme.

TÖMÖREN

A gyors pixelreakció OLED-nél tisztább natív mozgást eredményez (például gamingnél is), ám mivel mindkét technológia Sample&Hold jellegű, a mozgásábrázolás közbeni sorfelbontás mindkét esetben 300-350 sor. Ennek javítására filmekhez én mindenképpen interpolátort javaslok, ami Sony-nál hibamentesebb és egyenletesebb, mint Panánál.

MÁS MODELLEK

XF90 vagy XG95 – Majdnem ugyanazok mondhatóak el, mint ZD9-nél a motionflow-t tekintve, sőt az XG95-ben már fejlettebb van jelfeldolgozás van az X1 Ultimate chipset miatt. Amiben az XF90 és XG95 jobb ZD9-nél, a jóval gyorsabb pixelreakció, amely ha nem is éri el egy OLED-ét, megközelíti hatásban. Másik előnye mindkét modellnek, a gamer módban is használható X-Motion Clarity, mely a plazmákéhoz hasonló élesebb mozgást eredményez, ÉLESEBBET, MINT OLED.

QLED-ek – Natív mozgásábrázolásuk kiváló LED-es szinten, interpolátoruk pedig csak kisebb hibákat mutat fel, talán közel Pana szint. Érdekességképpen QLED-ek tavaly óta engednek interpolációt gamer módban is, alig 20+ ms el. (Tavaly az NU8 is támogatta, ám idén az RU8 már 40 ms input lagot okoz vele.) Ez azonban nem működik olyan jól, mint gamer módon kívül, és csak kb. 450 sorosra növeli a mozgás közbeni sorfelbontást, így nem mindenki tetszését nyeri el, de azért dícséretesnek tartom. Az X-Motion Clarity mindenesetre szimpatikusabb.

2019-es OLED-ek – A Pana még mindig nem perfekt, de javított 2018 óta. A Sony OLED-ek kiválóak, a legjobbak mozgásra. LG közel Pana szint. Natív mozgásra mind gyors pixelreakciójú.



STUTTER


Az angolul „dadogás”-nak keresztelt akadozást jelölő mozgásjelenséget ne keverjük össze „judder”-el, ami hibásan kiszámított mozgás eredménye, hanem szimplán a panel pixelreakció idejéből és az adott forrásanyag képkockaszámából adódik. Röviden tömören arról van szó, hogy optikailag mennyire folyamatos a képkockák megjelenése a képernyőn.
Miről is van szó? A gyors pixelreakció és az alacsony Hz / FPS sajnos nem mindig puszipajtások. Ha pl. egy OLED villámgyorsan kiteszi a képet, de az alacsony framerate miatt mindig várni kell a következő képkocka váltásig, akkor az akadozó mozgást eredményez. Még egy ok, hogy a 24 Hz-es mozifilmeknél interpolátort használjunk, amely jelentősen növeli a képkockák számát, és csökkenti ezáltal a STUTTER-t.
Filmeknél tehát, ha interpolátort használsz, NEM (annyira) ÉRDEKES!
Ha viszont nem szereted az interpolátort filmeknél, vagy 30Hz-es játékokkal játszol, akkor fogsz vele találkozni, és ilyenkor például hiába a gyors pixelreakció, blur helyett akadozó mozgást látsz (pl. GTA 5). ZD9-en ellenben kiválóak a stutter értékek, pont azért, mert lassabb a pixelreakció idő.

Ha megnézzük az rtings mérési táblázatát KATT , és a korábbi tesztverziókat is engedélyezzük a listában (Customize table, majd azon belül pipáljuk ki a korábbi „Test bench”-eket), akkor a ZD9 és X940E toronymagasan vezetnek STUTTER-ben (mivel sajnos lassabb pixelmozgásúak, főleg X940E), avagy STUTTER-MENTESSÉGBEN, az OLED-ek pedig leghátul kullognak. Az igazán jó arány szerintem azonban egy jó STUTTER érték és egy relatíve gyors pixelreakció, amennyiben pl. 30 FPS játékokat tolunk sokat.

A táblázatból (az oldalon nézzük, ne ezen a kis képen) az itthoni TV-k közül pl. nagyon jó eredménnyel zártak a belépőszintű NU7 és RU7 Samsung LED-ek, és bizony a QLED-ek is kifejezetten jók. A 9-es Sony LED-ek már visszafogottabbak, de még korrekt eredményt értek el.

Az illusztráció itt KATT érzékelteti a jelenséget. A gyors pixelreakció hamar kirajzolja az objektumot, de nagy szüneteket hagy az egyes képkockák közt, így akadozás, vagyis STUTTER jön létre. A lassú pixelmozgás utánhúzást produkál, de folyamatosabb.
Az illusztráció persze túlzó, ugyanis ma már az OLED-ek is 1-2 ms (100%-os) pixelreakció idővel rendelkeznek (nem keverendő INPUT LAGGAL), gyors LED-ek akár 10 ms alattival, és a leglassabbak sem érnek el 40-et, ám akad olyan LED, amely (sajnos még mindig) megközelíti.

30 FPS játéknál optimális mozgáshoz én nem feltétlenül OLED-et, de bizony nem is a kiváló STUTTER értékű, ám lassú pixelreakcióidejű LED-eket tartom legjobb arányúnak, hanem inkább a gyorsmozgású LED-eket, melyek tiszta képben (gyors pixel) és folyamatosságban (STUTTER) is arany középutat nyújtanak. Tehát elviekben „ők” adnak szerintem legjobb arányban még tiszta, de mégis relatíve folyamatos képet alacsony FPS játéknál (vagy filmnél interpoláció nélkül).
Ugyanakkor a legtisztább képet natív mozgásnál képjavítók nélkül jelenleg OLED adja! Ám még ott is találkozni igen rossz eredményekkel, nem véletlenül örvendetes az olyan fejlesztéseket látni, mint a Sony X-Motion Clarity-je (LED), vagy a Philips Natural Motion-je (OLED/LED).
A kérdés azért is fontos, mert aki azt gondolja nem fog találkozni a jövőben 30 FPS játékkal, az szerintem sajnos téved.

Még azt hadd tegyem hozzá, hogy OLED és LED mozgásábrázolás tisztasága a Hz szám növelésével nő, tehát a 120 Hz jelentős javulást hozhat.



GHOSTING ÉS BEÉGÉS


A ZD9 - mint LED - nem ghostingol és nem is éghet be. Maradhat egész éjjel ugyanaz a fényes ábra kint, mehet heteken keresztül hardcore-ban ugyanaz a HDR játék, nem lesz képernyő beégés!
A Pana FZ800-nál már technikailag fennáll a lehetősége. Nagyon zavaró, hogy első bekapcsoláskor el kell fogadni ilyen meg olyan „szerződési feltételeket”, hogy hogyan kezeljük a TV-t, elkerülve az „utóképet”, amit hívnak ghostingnak vagy Image Retentionnek is. Anélkül nem is használhatjuk a TV-nket, és ezzel ELFOGADJUK, hogy miénk a felelősség!
A Pana Kezelési útmutatójának 4. oldalán nem csak felsorolják, mit NEM ajánlanak, hogy csinálj a TV-vel, hogy megóvd (pl. ne nézz fix ábrás videót, ne nézz képeket stb.), de az is szerepel, hogy
A PANA NEM AD GARANCIÁT KÉPERNYŐ-BEÉGÉSRE!


Tehát, nem csak figyelmeztetnek, hogy
NE JELENÍTSE MEG A KÉP ÁLLÓ RÉSZEIT HOSSZABB IDEIG
mert ilyen esetekben a kép álló része halványan a képernyőn marad ("képbeégés"), de azt is leírják, hogy

AZ UTÓKÉP NEM SZÁMÍT RENDELLENES MŰKÖDÉSNEK, EZÉRT NEM VONATKOZIK RÁ A JÓTÁLLÁS!

Ez azért aggasztó és legyünk vele tisztában! Azzal is, hogy bizony elő lehet csalni minden OLED-ből ghostingot. Max fényerőn a Dune lejátszóm menürendszere már elsőre hagyott utóképet, ha véletlenül úgy hagytam, szóval az automatikus dimmingelés sem mindig valósul meg, illetve minden TV másképp védekezik. (Amióta nem 100%-on van SDR-ben a fényerőm – csak HDR-ben – azóta ilyet nem nagyon láttam.)
Van pl. pixeleltolás, fixkép-sötétítés, logódimming stb. és panelkarbantartás (erről lejjebb).
Az alábbi tesztnél minden OLED tulaj lecsekkolhatja, hogy milyen fényerőnél, mennyi idő után, mennyi időre, és milyen mértékben idézhet elő ghostingot. Le kell az adott képnél pauzálni KATT

Ez ugyan csak SDR, de extrémen ingerli a „színfényerőt”, avagy az RGB alpixeleket. A fehér alpixel, avagy a fehéres/világos színek mintha annyira nem ghostingoltak volna az elmúlt 5 hónap használata során, mint a színesek. Gyakorlatban eleve nagyon ritkán láttam ghostingot, ha csak ki nem provokáltam, de nálam itt a tesztnél mindenesetre a sárga négyzet hagy legjobban utóképet, akár fél perc után is, és egy 2018-as kiváló OLED-ről beszélünk, nem egy belépőszintű B8-as LG-ről.
Akkor el lehet képzelni milyen károkat okozhat egy ilyen ábra HDR fényerővel egész napra kint hagyva. Állítólag 12 óra alatt haza lehet vágni egy OLED panelt (ez nem megerősített hivatalos információ persze, de égett már be kiállításon is rosszul kezelt OLED).

VAN JÓ HÍR IS!

Amennyire tudom, az OLED-ekből minden 20. darab ég csak be, és reméljük ez a szám egyre csökkenni fog. Még ha ez soknak is hangzik felszorozva (pl. 1000-ből 50), ez „alig” 5% , tehát ez alapján 95%-uk NEM ÉG BE! Szerintem panelfüggő is, és bizony függ a felhasználástól is.
JOBBAN KELL FIGYELNI OLED-RE, MINT LEDRE!
A leghatékonyabb védelmünk (néhány egyéb mellett) az

AUTOMATIKUS PANELKARBANTARTÓ, AMIT FELTÉTLENÜL ENGEDÉLYEZZÜK MENÜBEN ÉS KIKAPCSOLÁS UTÁN NE ÁRAMTALANÍTSUK A TV-T!

Az FZ800-nál zölden világít a LED, ha bekapcsoltam. Pirosan, ha ki van kapcsolva, és narancssárgán, ha panelkarbantartás zajlik.

EZT NE SZAKÍTSUK MEG!

Szerintem a panelkarbantartó ellenére érdemes gaming közben x óránként csekkolni mi a helyzet ghosting terén, hiszen

A PANELKARBANTARTÓ IS CSAK AZT TUDJA KISZEDNI, AMIT MEG LEHET MÉG MENTENI, RÁADÁSUL FOGYHAT VELE A PIXELEK ÉLETTARTAMA!

Elvileg 100 ezer órát mondanak rájuk, de hallottam már jóval aggasztó véleményeket erről, hogy jóval kevesebb, és arról is, hogy csökkenhet a fényerő OLED-nél idővel, ki tudja mi az igazság. Az rtings nagy burn in tesztje során közel másfél év alatt mindenesetre némi ingadozás ellenére SEM csökkent a tesztelt C7-es OLED-ek fényereje (Peak Brightness legalábbis), sőt még kicsit javult is, ez jó hír KATT

A fix ábrák viszont sajnos gondot okozhatnak, ez például sűrű CNN esete, erre figyeljünk oda (rtings):

Persze SENKI sem akar egész nap CNN-t nézni (általában), de ha hardcore játékos vagy, huzamosabb ideig teszed ki a panelt ugyanazon terhelésnek. Nagyon eltérnek persze játékok abban is, hogy milyen fix infókiírások / HUD-ok lepik el a kijelzőt, így a Call of Duty például nem égett be 72 hét után sem. Ez viszont pl. a FIFA 2018 eredménye, és ez már fix beégés (rtings):

Ám ez a teszt is csak azt reprezentálja, hogy 2017-es C7 OLED-ből ILYEN körülmények közt EGY adott panel hogy viselkedik.

Egyébként mint írtam (automatikus dimmingelés) már minden OLED-ben van olyan védelem, hogy ha ott hagyunk egy fix képet hosszú ideig, akkor egy idő után elkezdi folyamatosan sötétíteni. Ez működött is például mikor egy HDR filmet lepauzáltam 20 percre, de pl. a Dune Media lejátszóm menüjét nem sötétítette, mert volt rajta olyan kis rész (óra?), ami időnként mozgott, és bizony ghostingolt kicsit a menü hosszú idő után. Egész éjjel viszont azért nem lehetne kint az ábra, mert a Pana időnként, azaz x óránként jelzi, hogy 3 percen belül kikapcsol, ha nem nyomunk egy okét. Ezt az „aktivitás-vizsgálót”(?) se kapcsoljuk ki, hasznos!
Na most habár tudomásom szerint pl. a, MM sem vállal garanciát beégésre, és külföldön az LG sem, az itteni LG-ről úgy hallottam cserélt már ki tulajnak panelt. Ennek érdeklődjünk utána vásárláskor!!! Philips is Sony esetében nem tudok nyilatkozni.
Uniformity-t és beégést ennél a tesztvideonál is lehet csekkolni KATT
és akadnak anti burn videók is, melyek kifejezetten az RGB alpixeleket ingerlik KATT és KATT

Szerencsére sokan számolnak be napi 5 órás hardcore gamingről, és SEMMI kárt nem okozott nekik, de amúgy is csak az OLED-ek kis részét érinti a tényleges beégés.
Az az igazság, hogy az elmúlt 3 hónap aktív használata mellett pozitívan tapasztaltam, hogy milyen nyugtató a panelkarbantartó megléte, teljesen homogén maradt a képernyőn, és már jóval bátrabban hagyok kint logós képeket. TV műsortól egyáltalán nem félek, egyrészt mert SDR, másrészt, mert a csatornák logói halványak. Igaz, nem vagyok hardcore gamer, és nem PC monitornak használom az FZ800-at, de az is lehet, hogy jó panelt fogtam ki.

Érdekességképpen mutatnék pár Gran Turismo Sport képet (youtube HDR) befagyasztva, hogy fél / egy perc után milyen utóképet hagy, igaz csak rövid időre, tehát ez NEM beégés, csak ghosting:

Ezek persze videoscreenshotok, és a folyamatos HUD-ok / infókijelzők korántsem ilyen erőteljesek, ezt vegyük figyelembe, így csak a ghosting jelenséget prezentáltam vele,

és hogy mely színekre érzékeny a panel.


TÖMÖREN

ZD9, mivel LED, nem ég be.
OLED-re viszont oda kell figyelni, előfordulhat ghosting, ami pláne akkor veszélyes, ha nincs beégésre garancia (utánaérdeklődni vásárláskor adott helyen!!), szerencsére a panelkarbantartó szuper funkció, és sok bajtól megóv (még ha csökkenhet is vele a pixelek végső élettartama).

MÁS MODELLEK

XF90 és a QLED-ek LED-ek, így nem égnek be, sőt QLED-eknél 10 év garancia van homogén képernyőre!
OLED-ek 2019-ben is ghostingolnak, kivéve a speciális panelű Pana GZ2000-et. Valamiért azonnali panelkarbantartást képes végezni. Beégés OLED révén itt sem zártható ki 100%-osan, de ez az újítás DRÁMAI a GZ2000-nél!

Hozzáteszem újra, hogy játéknál sem tapasztaltam zavaróbb ghostingot – ha csak direkt ki nem kényszerítem – de jelenleg nem vagyok hardcore játékos, így nem is hagytam ki órákig HUD-okat, szóval ez a teszt nem mérvadó. Azt is hozzáteszem, hogy a színes fényes objektumok (főleg sárga és piros) sokkal hajlamosabbak ghostingra, mint a fehér szín.



A SPECIÁLIS PANASONIC ÁLTAL TUNINGOLT PANELŰ HIGH END PANASONIC GZ2000 OLED


Idén az egyik (ha nem a legnagyobb) durranás a félkész WRGB LG OLED panelű Panasonic GZ2000 OLED, melybe a Panasonic saját speciális fémlapot implementált a hatékonyabb hőkezelésre. Ennek hatásai 30%-kal erősebb fényerő, OLED szinten rendkívül tiszta fekete közeli képek és szinte nulla ghosting. A hangrendszer is komolyabb Technics gyártmány, saját magassági hangszóróval Atmos-hoz, így TV-k közt a legjobb hangzást nyújtja a B&W soundbaros Philips-ek mellett.
A nagyobb fényerő sajnos nem jelent nagyobb „színfényerőt” is, így hiába képes akár 1000 nit feletti fényességre is, ebből a valódi RGB fényerő csupán 450-490 nit (digitalfernsehen), mint minden modern WRGB OLED-nél, ám hatásra mégis FANTASZTIKUS! Sokkal kevésbé érinti az ABL, így HDR filmekhez látványosabb, mint BÁRMELYIK másik OLED!

A GHOSTING LEKÜZDÉSE pedig megdöbbentő teljesítmény. Ennél a digitalfernsehen tesztvideónál azt tesztelik, hogy 2 perces állóképek után milyen utókép marad hátra hagyományos OLED-nél (pl. LG C9 vagy Pana GZ950), illetve Pana GZ2000-nél: KATT












Ez a videó „Vicentet”is inspirálta a HDTVTestnél, és hasonló tesztet ő maga is elvégzett a GZ2000 review-jánál 10:18-tól, csak itt alig 10 másodperces HDR ablakkal KATT




Ez már csak azért is érdekes, mert eddig „Vincent” mindig elbagatelizálta a ghosting jelentőségét, konkrétan szinte semennyire se foglalkozott vele, pedig ha 10 másodperces HDR ablak is ghostingot idéz elő, az szerintem nem elhanyagolandó. Elegendő volt neki csupán az LG hivatalos álláspontja, miszerint ez ma már nem probléma… ami nagy átlagban akár igaz is, de a veszély akkor is fennáll.
Hozzzáteszem megértem „Vincentet”, ugyanis mikor megmondta a frankót, hogy a Pana UB900 jobb képet ad, mint az Opp 203 KATT, onnantól az Oppo nem küldött neki több tesztpéldányt (hehe).
Mindenesetre OLED ghosting pedig VAN 2019-ben is, így a Pana fejlesztése fantasztikus!

Sajnos azonban túl drága a GZ2000, 65-ösben jelenleg 650 ezerrel drágább egy alap GZ950-nél és dupla annyi, mint egy C9-es (igaz, nemrég láttam -300 ezres akciót GZ2000-re, de csak rövid ideig), így nem biztos, hogy a fejlesztésnek lesz bármi jövője, és más márkák, mint az LG, Sony és Philips se valószínű, hogy átveszik sajnos, tehát marad a ghosting :(
Hozzá kell azt is tegyem, hogy ilyen magas felár mellett illett volna HDMI 2.1-es porttal is ellátni, és egy Smooth Gradation opciót is hiányolok belőle banding és poszterizáció ellen.

Folytatás a 3. és 4 részekben...
10 komment

[33] Krisz576
Nov 17., Sunday 11:28 #10
Válasz tetyo (#9) üzenetére
Szívesen, a leghíresebb rész lett
Sony 65ZD9 . Pana 55FZ800 OLED . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200 . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005 . Denon 2010AE . Marantz SR7010 / Pio SC2022 . Quad. 570 (5.0 bi-dip.) . MS Av. 9(Sub)
[11] tetyo
Nov 17., Sunday 7:34 #9
Azt hiszem ezt a Trónok harca epizódot elég rendesen kiveséztük. Nem vagyok rajongó, de ezt a részt láttam egy párszor. Köszi, hogy megemlítetted a blogban!
PSN ID: Tetyo01
[33] Krisz576
Oct 27., Sunday 13:23 #8
Válasz gugello (#7) üzenetére
Igazából 150 nit OLED-nél a teljesképernyős fehér
Ettől függetlenül HDR filmeknél - ha szigorúan csak azt nézünk és sötétben - én elsősorban OLED-et javaslok.
Sony 65ZD9 . Pana 55FZ800 OLED . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200 . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005 . Denon 2010AE . Marantz SR7010 / Pio SC2022 . Quad. 570 (5.0 bi-dip.) . MS Av. 9(Sub)
[5] gugello
Oct 26., Saturday 17:53 #7
Válasz Krisz576 (#6) üzenetére
Már ha csak az árképzést nézzük az olednél, hogy meghatározza a technológia hogyan tévézz, mert kémaradványos és beéghet! Ne szórakozzunk már!! 500.000Ft vagy 1.000.000 Ft és még csak 350 nit teljes képernyőn, VICC! Mini és mikroledé a jövő!
Na ne már,ezt nem kéne...
[33] Krisz576
Oct 26., Saturday 17:05 #6
Válasz gugello (#5) üzenetére
Köszi szépen
Igazából HDR filmeknél éjszakai mozizásnál nagyon tetszik a Pana OLED, összességében jobban is, mint LED, de pl. az XE93-ad JOBB gaminghez.
Sony 65ZD9 . Pana 55FZ800 OLED . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200 . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005 . Denon 2010AE . Marantz SR7010 / Pio SC2022 . Quad. 570 (5.0 bi-dip.) . MS Av. 9(Sub)
[5] gugello
Oct 26., Saturday 16:26 #5
Nagy gratula Krisz az írásért! Oledet nem vennék semmi pénzért, egy zsákutca!
Na ne már,ezt nem kéne...
[33] Krisz576
Oct 24., Thursday 10:36 #4
Válasz Dude (#1) üzenetére
A gaming rész legalább ilyen durva lesz
Sony 65ZD9 . Pana 55FZ800 OLED . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200 . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005 . Denon 2010AE . Marantz SR7010 / Pio SC2022 . Quad. 570 (5.0 bi-dip.) . MS Av. 9(Sub)
[33] Krisz576
Oct 24., Thursday 10:35 #3
Válasz sting (#2) üzenetére
Hogyne, inkább hálásak a sok törődésért
Sony 65ZD9 . Pana 55FZ800 OLED . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200 . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005 . Denon 2010AE . Marantz SR7010 / Pio SC2022 . Quad. 570 (5.0 bi-dip.) . MS Av. 9(Sub)
[30] sting
Oct 24., Thursday 7:53 #2
Szegény ZD9 és Fz800, mennyi mindenen keresztül kellet helytalniuk...
Jól vannak, meg vannak?
[51] Dude
Oct 23., Wednesday 22:26 #1
Jézusom Krisz! Brutál.
Gamer for Life (X Live,Nintendo ID, boardgamegeek: DudeHUN, PSN: DudeHUN2364) Bah-weep-Graaaaagnah wheep ni ni bong
Krisz576
Sony 65ZD9 . Pana 55FZ800 OLED . Pio KURO G8 . Pana UB700(UHD BD) . Sony S7200 . Popcorn A500 . Dune HD 4K Pro . Himedia Q10 Pro . Marantz CD5005 . Denon 2010AE . Marantz SR7010 / Pio SC2022 . Quad. 570 (5.0 bi-dip.) . MS Av. 9(Sub)
Ezeken a platformokon játszom








Kedvenc játék-műfajaim
, , , , , , , ,
Hobbijaim, szabadidőmben ezt teszem
Játék mindenhol, DVD, Magazinok, újságok, Zene (hallgatom), TV, Írás, Mozi , Grafika, rajzolás, Étterem, Bulizás, Barátok, Programozás, Email, Letöltés, Chat, Fórum, Internetes magazinok, Küzdősportok, Fitness, Body buiding
Barátok, ismerősök
Dude
(offline)
BPepe
(offline)
Kenny
(offline)
sting
(offline)
granturismo
(offline)
legolas
(offline)
szondag3
(offline)
A Lucsy
(offline)
CHASE
(offline)
Fido4life
(offline)
armi
(offline)
tetyo
(offline)
TCr
(offline)
picachu
(offline)
neuroflex
(offline)
FredPerry
(offline)
parandroid
(offline)
XBOX Live