Happy Wars - teszt

A történet szerint adott két velejéig hülye, elmeroggyant királyság, melyek állandóan háborúban állnak egymással. Az agyilag zokni uralkodók és nem kevésbé félkegyelmű alattvalóik állandóan csak a casus bellit keresik, hogy egymásnak eshessenek. Mindenen képesek összeveszni, és az élő fába is belekötnek. A programnak keretet adó sztori végső soron felfogható egyfajta mókás görbe tükörnek is, melyet a fejlesztők tartanak a folyton egymás torkát marcangoló internetes közösségek elé. A lényegen ez nem változtat, irány a háború, leszámolni mentálisan kihívásokkal küszködő ellenfeleinkkel!

Technikailag ez egy abszolút multiplayer játékban öltött formát, maximum 30 játékos eshet egymásnak. A cél a másik csapat kastélyának elfoglalása különféle, tematikus helyszíneken (füves puszta, sivatag, tengerfenék, stb.). Ha csak egyszerű gombnyomkodásból állna a játékmenet, nem volna túl izgalmas, de szerencsére erről szó sincs. A csapatmunka és a taktika legalább olyan fontos, mint a nyers erő. Spawn-tornyok építése, a pályákon elhelyezett, stratégiai fontosságú fegyverek, balliszták, az ellenfél fejére borítható bombák, és minden pályán egyedi meglepetések várják a harcoló feleket. A kastély elfoglalása sem egyszerű, hiszen azt vagy meg kell mászni létrán, vagy be kell törni a kapuját, amihez még rakétahajtású faltörő kos is építhető. Csak ezután támadható a "Nagy Torony", aminek szétverése garantálja a végső győzelmet. Összességében tehát egy igen jól kitalált, változatos és kiegyensúlyozott játékmenet bújik meg a rajzfilmszerű köntös alatt.

Másik legfontosabb alappillérünk a szerepjáték-szerű karakterfejlesztés, és itt jönnek be a képbe a mikrotranzakciók. A játék magától is ad különféle felszereléseket, a szintlépések pedig elvileg nagyobb eséllyel biztosítanak komolyabb fegyvert, páncélt, sisakot vagy pajzsot, valójában aki gyorsabban akar szert tenni ezekre, annak fizetnie kell. Microsoft Pontokért úgynevezett "Happy Ticket" csomagokat vásárolhatunk, ezeket pedig számos módon válthatjuk be. Új felszerelés vásárlására, a meglévők fejlesztésére is használhatjuk, illetve vehetünk - nagyon drága - csomagokat is, melyekben garantáltan akad egy mágikus, szupererős alkalmatosság.

Mindent összevetve ez egy egészen jó rendszer. Lenne. Csakhogy a Happy Wars éppen ott bukik el, ahol a legjobban kéne muzsikálnia: az online struktúrában és a karakterfejlesztés hatékonyságában. Előbbit idővel biztosan javítani fogják, jelen pillanatban azonban - a zárt bétateszt ellenére - az online rendszer szinte értékelhetetlen állapotban van. Multiplayer meccsbe bekerülni gyakran több percig tartó várakozással jár, és akkor még örülhetünk, ha nem szakad meg idő előtt a kapcsolat. Ez különösen fájó, hiszen még a nyúlfarknyi single-player rész is csak akkor nyílik meg, ha a többjátékos módban előbb magas szintre fejlesztettük magunkat. Olyan eset is volt, hogy szó szerint képtelen voltam játszani: fél óra ment el azzal, hogy próbálkoztam, a hibaüzenetek hatására pedig inkább feladtam - még ingyen sem jó vásár egy olyan játék, ami nem működik.

Hasonló probléma maga a karakterfejlesztés is. Gyakran ugyanis úgy érződik, hogy szinttől, felszereléstől függetlenül túl könnyen elpáholnak minket. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy 1-es vagy 15-ös szinten mész háborúba, megeshet, hogy két-három ütéssel lecsapnak, te pedig a legerősebb varázsfegyverrel sem vagy képes komoly sebzést bevinni. Még zavarbaejtőbb, hogy mindez a gép ellen is érvényes, hiába "tápolsz" akár valódi pénzért, bizonyos küldetések szinte teljesíthetetlenül nehezek. Ez pedig elriaszthatja azokat a játékosokat, akik - egy RPG-hez hasonlóan - szeretnék érezni, hogy a fejlődésnek valódi hatása van. A játékmenet úgy lett kialakítva, hogy a csapatmunka többet érjen a puszta statisztikáknál, csak ez felveti a kérdést, hogy akkor mi szükség van egyáltalán a fejlesztésekre.

Kár a felesleges frusztrációért, mert ettől eltekintve a Happy Wars egy nagyon szerethető, stílusos játék. A látvány például telitalálat. Minden alkalommal mókás, ahogy a féleszű karakterek, akiknek arcáról szó szerint süt az értelem, mindenféle szedett-vedett páncélokkal megindulnak egymás ellen, vagy hatalmas kalapácsaikkal tornyokat eszkábálnak. Az egész egy nagy, színes rajzfilm-kavalkád, ami nemcsak szép, de stabilan mozog és alapvetően jól játszható. A vidám, könnyed zenék és a rettentő aranyos hangeffektek is hozzáadnak ehhez a hangulathoz, igazából még a vesztesek sem haragudhatnak senkire, annyira jó hangulat sugárzik a képernyőről. Ez, ahogy a címe is mutatja, valóban egy vidámságos háború.

Ha a fejlesztőknek sikerül kijavítani az online hibákat, és ha majd nem kell több percig a pörgő homokórát bámulni, hogy végre játszhassunk vele, a Happy Wars kerek egy ponttal jobb lesz, mint amire jelenleg értékelhető. A folyton túl gyengének érződő karakterek miatt inkább csak a kitartó, sok szabadidővel rendelkező, véres verejtékkel tápolni kedvelő játékosoknak ajánlható. Ez viszont nem csorbítja azt a tényt, hogy ez az első próbálkozás az Xbox LIVE "free to play" mezején egy igazán kedvelhető, valóban szórakoztató alkotás. Csak épp jóval több potenciál volt benne, mint amit a japán fejlesztők elsőre realizáltak.

6

Happy Wars letöltése