A távoli jövõben járunk, amikor kutatók kis csoportja egy rejtélyes, kettõs gúla alakú tárgyat ás ki a földbõl. A vizsgálatok során az õsi szerkezet életre kel, és pusztító erõ söpör végig a bolygón. Föld körüli pályán keringve csak a
Tetra ûrállomás lakói, a különleges
Silvergun ûrhajók pilótái élik túl a kataklizmát. Egy évvel késõbb nincs más választásuk, vissza kell térniük a Földre, és szembe kell nézniük a megszálló erõkkel.
Ez a történet csupán lazán tartja össze a pályákat, komolyabb jelentõséggel nem bír, habár a befejezésnek van némi mögöttes tartalma. A
Radiant Silvergun játékmenete az, ami számunkra igazán érdekes. Egy vertikális lövöldözõs játékról van szó, amely sok tekintetben eltér az azóta megszokott "bullet hell" stílustól. Ez a felépítés az, amely kiemeli a tömegbõl, és párját ritkítja.
Ne szépítsük a dolgot: A
Radiant Silvergun egy NAGYON KEMÉNY játék. Még a fejlesztõk által nagyon könnyûnek aposztrofált nehézségi szint sem kegyelmez senkinek, minden hibát halállal büntet. Az alig háromnegyed órányi tartalmat kizárólag a legprofibb, legelszántabb, legkitartóbb játékosok fogják végigvinni. Miért? Mert a játék nemcsak a lövedékek kerülgetésérõl szól, hanem sok másról is.
Itt nincsenek power-upok, már a legelején minden fegyver adott. Ezekbõl pedig van bõven, az alap
Vulcan gépágyútól a célkövetõ és széthordó lövedékeken át a lézerig és a különleges kardig (!!!) van itt minden. A játék nagy kihívása az egyes pályák betanulása, és annak kitapasztalása, hogy melyik szituációban melyik fegyver a leghatékonyabb. Ugyanez érvényes az egymást érõ hatalmas fõellenségekre is, amelyeknek támadási mintáit meg kell tanulni, hogy elkerüljük a biztos halált.
És ez az elsõ zseniális dolog a játékban: Nemcsak pixelpontosan manõverezni, de taktikusan támadni is tudni kell - aki erre képes, aki rászánja az idõt, és belerázódik a játék ritmusába, az fantasztikus dolgokat fog mûvelni a különbözõ pályaszakaszokon.
Kétfajta játékmód áll rendelkezésre. Az
Arcade Mode az eredeti, játéktermi változat közvetlen átirata, mindig alap fegyverekkel indulva, de több folytatási lehetõséggel (ebben a módban minden eltöltött óra után újabb kreditet kapunk). A másik lehetõség jóval izgalmasabb. Ez a
Story Mode, amely egyrészt részletesebben meséli el a történetet (hosszú anime intróval, ha várunk a címképernyõn), másrészt ebben a módban folyamatosan erõsödnek a fegyvereink (valamint óránként újabb életet kapunk).
Bármeddig is jutunk a játékban, a fegyverek erõnövekedését megtartjuk, így következõ alkalommal erõsebb támadóerõvel indulunk, és így tovább. Elsõre semeddig sem jutunk, de ha valaki kitartó, az élvezheti az egyre erõsebb tûzerõt, egyre messzebbre jut, és a sok újrapróbálkozásnak köszönhetõen a pályákat is egyre jobban kitapasztalja. Egy olyan fõellenséget, aki elõtte kõkeménynek tûnt, akár néhány másodperc alatt is lesöpörhetünk a képernyõrõl - ez a folyamatos fejlõdés (a fegyverek, de a játékos részérõl is!) egészen elképesztõ érzést nyújt. Nemcsak addiktívvá válik a program, de a nyilvánvaló nehézsége ellenére is komoly sikerélményeket, WTF momentumokat kínál. A kihívás és jutalmazás egyensúlya talán sohasem volt ennyire bizarr, mégis ennyire élvezetes.
Ha pedig valaki még fokozni akarja mindezt, arra is van lehetõség. A háromféle színû (kék, piros, sárga) ellenségek elpusztításával láncot fûzhetünk össze, mely egyre hosszabb, annál komolyabb bónuszpontokat ad. Így nem az szerzi a legtöbb pontot, aki mindenkit lelõ, hanem aki sebészi pontossággal képes a káoszban a megfelelõ színû objektumokat likvidálni. Ez már túlmegy az ügyességen, ez már mûvészet.
Mindkét módban lehetõség van helyi vagy online kétjátékos ko-op játékra. Ha van a játéknak gyenge pontja, akkor az ez, a neten keresztüli játék ugyanis erõsen kapcsolatfüggõ, de szinte mindig hajlamos a lelassulásra, és érezhetõ input lag is folyamatosan jelen van. Ennek ellenére kitûnõ addíció, jó szórakozás, és aki rekordokat céloz meg, úgyis egyedül teszi.
Sok kockázat van abban, ha egy csaknem másfél évtizedes, a 3D grafika hajnalából származó játékot próbálunk HDTV-re átültetni. Szerencsére a
Treasure kincset érõ munkát végzett, kihasználták a rendelkezésre álló idõt, és a lehetõ legminõségibb Xbox 360 változatot adták ki a kezeik közül.
Maga a játék az eredeti 4:3-as képarányban fut, mellette a szélesvásznú felületet kitöltendõ nagyfelbontású háttérkép, a HUD, illetve az irányítást segítõ ikonok kaptak helyet. Igazán varázslatos a testreszabhatóság: A képernyõ méretét, a háttérképeket, a kijelzõket kedvünk szerint állíthatjuk, a
Saturn grafikáját pedig akár eredeti minõségben, akár számtalan HD szûrõ bekapcsolásával is kérhetjük. Természetesen a gombkiosztás is teljes mértékben átállítható, így valóban mindenki úgy élvezheti ezt a klasszikust, ahogy kedve tartja.
Lenyûgözõ, hogy egy ilyen koros, több konzolgenerációval ezelõtti játék ennyire jól néz ki még ma is. 1998-ban a japán fejlesztõk olyan dolgokat mûveltek a
SEGA halálra ítélt konzoljával, amiket sokan lehetetlennek tartottak, és ezt most, 13 évvel késõbb is láthatjuk. A kidolgozás, a színpaletta, az animációk, a robbanások nagyon látványosak, mindez simán mozog, tökéletes irányítás mellett, az akciót pedig tartalmas, változatos, és rendkívül színvonalas soundtrack kíséri, amelynek jónéhány szólama garantáltan beeszi magát az ember fülébe.
Az eredeti japán szinkron mellé természetesen kapunk angol feliratot, az online jelenlétnek köszönhetõen pedig vannak világranglisták (amit a japánok uralnak, ki más), és elmenthetõ/letölthetõ ismétlések, így a világ legjobb játékosainak produkciójában is gyönyörködhetünk. Ezekbõl sokat lehet tanulni, így nemcsak látványos, de hasznos funkciója is a játéknak.
A
Radiant Silvergun nem véletlenül lett legenda. Valóban alfa és omega, egy olyan etalon, amelyhez tényleg csak spirituális folytatása, az
Ikaruga hasonlítható. Utóbbi szebb és játékosbarátabb, az eredeti klasszikus játékmenete viszont mindent felülmúl. Ügyesség, taktika, tanulás, kitartás, elszántság. Egy olyan, szinte már egzotikusan hardcore kihívás, egy olyan pixel perfekt játékélmény, amilyenre alig van példa a videojátékok között, különösen manapság. Az Xbox 360 verzió pedig az online ko-op gyengeségei ellenére a lehetõ legjobb, igazi full extrás kiadás, amely HDTV-n is kitûnõen mutat.
Rétegjáték, nem vitás. Csakhogy ez a réteg sok-sok éve várt erre a változatra, amely a méregdrága eredetihez képest olcsón és széles körben elérhetõ. Az ár azonban csak egy mutató. Az érték, amit a
Radiant Silvergun hihetetlenül mély játékmenete képvisel, talán a felbecsülhetetlen kategóriába kerül majd a videojátékok múzeumában. Ez a játék annyi év után is mítosz. Ez a játék tökéletes.
10
Radiant Silvergun letöltése
Az Ikaruga - át azért sokkal jobban szeretem, abszolút no1 nálam..
--
Az XBLA megjelenésnek is örülök, ahogy tudom letöltöm majd a japán live-ról, tervezem úgyis az Arcade Mode 1cc - t
kapcsolat: magasvaritamas@freemail.hu