Radiant Silvergun - teszt

A távoli jövőben járunk, amikor kutatók kis csoportja egy rejtélyes, kettős gúla alakú tárgyat ás ki a földből. A vizsgálatok során az ősi szerkezet életre kel, és pusztító erő söpör végig a bolygón. Föld körüli pályán keringve csak a Tetra űrállomás lakói, a különleges Silvergun űrhajók pilótái élik túl a kataklizmát. Egy évvel később nincs más választásuk, vissza kell térniük a Földre, és szembe kell nézniük a megszálló erőkkel.

Ez a történet csupán lazán tartja össze a pályákat, komolyabb jelentőséggel nem bír, habár a befejezésnek van némi mögöttes tartalma. A Radiant Silvergun játékmenete az, ami számunkra igazán érdekes. Egy vertikális lövöldözős játékról van szó, amely sok tekintetben eltér az azóta megszokott "bullet hell" stílustól. Ez a felépítés az, amely kiemeli a tömegből, és párját ritkítja.

Ne szépítsük a dolgot: A Radiant Silvergun egy NAGYON KEMÉNY játék. Még a fejlesztők által nagyon könnyűnek aposztrofált nehézségi szint sem kegyelmez senkinek, minden hibát halállal büntet. Az alig háromnegyed órányi tartalmat kizárólag a legprofibb, legelszántabb, legkitartóbb játékosok fogják végigvinni. Miért? Mert a játék nemcsak a lövedékek kerülgetéséről szól, hanem sok másról is.

Itt nincsenek power-upok, már a legelején minden fegyver adott. Ezekből pedig van bőven, az alap Vulcan gépágyútól a célkövető és széthordó lövedékeken át a lézerig és a különleges kardig (!!!) van itt minden. A játék nagy kihívása az egyes pályák betanulása, és annak kitapasztalása, hogy melyik szituációban melyik fegyver a leghatékonyabb. Ugyanez érvényes az egymást érő hatalmas főellenségekre is, amelyeknek támadási mintáit meg kell tanulni, hogy elkerüljük a biztos halált.

És ez az első zseniális dolog a játékban: Nemcsak pixelpontosan manőverezni, de taktikusan támadni is tudni kell - aki erre képes, aki rászánja az időt, és belerázódik a játék ritmusába, az fantasztikus dolgokat fog művelni a különböző pályaszakaszokon.

Kétfajta játékmód áll rendelkezésre. Az Arcade Mode az eredeti, játéktermi változat közvetlen átirata, mindig alap fegyverekkel indulva, de több folytatási lehetőséggel (ebben a módban minden eltöltött óra után újabb kreditet kapunk). A másik lehetőség jóval izgalmasabb. Ez a Story Mode, amely egyrészt részletesebben meséli el a történetet (hosszú anime intróval, ha várunk a címképernyőn), másrészt ebben a módban folyamatosan erősödnek a fegyvereink (valamint óránként újabb életet kapunk).

Bármeddig is jutunk a játékban, a fegyverek erőnövekedését megtartjuk, így következő alkalommal erősebb támadóerővel indulunk, és így tovább. Elsőre semeddig sem jutunk, de ha valaki kitartó, az élvezheti az egyre erősebb tűzerőt, egyre messzebbre jut, és a sok újrapróbálkozásnak köszönhetően a pályákat is egyre jobban kitapasztalja. Egy olyan főellenséget, aki előtte kőkeménynek tűnt, akár néhány másodperc alatt is lesöpörhetünk a képernyőről - ez a folyamatos fejlődés (a fegyverek, de a játékos részéről is!) egészen elképesztő érzést nyújt. Nemcsak addiktívvá válik a program, de a nyilvánvaló nehézsége ellenére is komoly sikerélményeket, WTF momentumokat kínál. A kihívás és jutalmazás egyensúlya talán sohasem volt ennyire bizarr, mégis ennyire élvezetes.

Ha pedig valaki még fokozni akarja mindezt, arra is van lehetőség. A háromféle színű (kék, piros, sárga) ellenségek elpusztításával láncot fűzhetünk össze, mely egyre hosszabb, annál komolyabb bónuszpontokat ad. Így nem az szerzi a legtöbb pontot, aki mindenkit lelő, hanem aki sebészi pontossággal képes a káoszban a megfelelő színű objektumokat likvidálni. Ez már túlmegy az ügyességen, ez már művészet.

Mindkét módban lehetőség van helyi vagy online kétjátékos ko-op játékra. Ha van a játéknak gyenge pontja, akkor az ez, a neten keresztüli játék ugyanis erősen kapcsolatfüggő, de szinte mindig hajlamos a lelassulásra, és érezhető input lag is folyamatosan jelen van. Ennek ellenére kitűnő addíció, jó szórakozás, és aki rekordokat céloz meg, úgyis egyedül teszi.

Sok kockázat van abban, ha egy csaknem másfél évtizedes, a 3D grafika hajnalából származó játékot próbálunk HDTV-re átültetni. Szerencsére a Treasure kincset érő munkát végzett, kihasználták a rendelkezésre álló időt, és a lehető legminőségibb Xbox 360 változatot adták ki a kezeik közül.

Maga a játék az eredeti 4:3-as képarányban fut, mellette a szélesvásznú felületet kitöltendő nagyfelbontású háttérkép, a HUD, illetve az irányítást segítő ikonok kaptak helyet. Igazán varázslatos a testreszabhatóság: A képernyő méretét, a háttérképeket, a kijelzőket kedvünk szerint állíthatjuk, a Saturn grafikáját pedig akár eredeti minőségben, akár számtalan HD szűrő bekapcsolásával is kérhetjük. Természetesen a gombkiosztás is teljes mértékben átállítható, így valóban mindenki úgy élvezheti ezt a klasszikust, ahogy kedve tartja.

Lenyűgöző, hogy egy ilyen koros, több konzolgenerációval ezelőtti játék ennyire jól néz ki még ma is. 1998-ban a japán fejlesztők olyan dolgokat műveltek a SEGA halálra ítélt konzoljával, amiket sokan lehetetlennek tartottak, és ezt most, 13 évvel később is láthatjuk. A kidolgozás, a színpaletta, az animációk, a robbanások nagyon látványosak, mindez simán mozog, tökéletes irányítás mellett, az akciót pedig tartalmas, változatos, és rendkívül színvonalas soundtrack kíséri, amelynek jónéhány szólama garantáltan beeszi magát az ember fülébe.

Az eredeti japán szinkron mellé természetesen kapunk angol feliratot, az online jelenlétnek köszönhetően pedig vannak világranglisták (amit a japánok uralnak, ki más), és elmenthető/letölthető ismétlések, így a világ legjobb játékosainak produkciójában is gyönyörködhetünk. Ezekből sokat lehet tanulni, így nemcsak látványos, de hasznos funkciója is a játéknak.

A Radiant Silvergun nem véletlenül lett legenda. Valóban alfa és omega, egy olyan etalon, amelyhez tényleg csak spirituális folytatása, az Ikaruga hasonlítható. Utóbbi szebb és játékosbarátabb, az eredeti klasszikus játékmenete viszont mindent felülmúl. Ügyesség, taktika, tanulás, kitartás, elszántság. Egy olyan, szinte már egzotikusan hardcore kihívás, egy olyan pixel perfekt játékélmény, amilyenre alig van példa a videojátékok között, különösen manapság. Az Xbox 360 verzió pedig az online ko-op gyengeségei ellenére a lehető legjobb, igazi full extrás kiadás, amely HDTV-n is kitűnően mutat.

Rétegjáték, nem vitás. Csakhogy ez a réteg sok-sok éve várt erre a változatra, amely a méregdrága eredetihez képest olcsón és széles körben elérhető. Az ár azonban csak egy mutató. Az érték, amit a Radiant Silvergun hihetetlenül mély játékmenete képvisel, talán a felbecsülhetetlen kategóriába kerül majd a videojátékok múzeumában. Ez a játék annyi év után is mítosz. Ez a játék tökéletes.

10

Radiant Silvergun letöltése