"Mennyire fogom frissítgetni? Nem tudom..." Ezt írtam 2007. február 1-jén, vagyis több, mint négy és fél évvel ezelõtt, amikor útjára indítottam - akkor még igencsak bizonytalanul - a blogomat itt, a Gamer365 felületén. Azóta eltelt egy "kis" idõ, és magam számára is egyértelmû lett a válasz: Rövid útkeresés után frissítgettem ezt a blogot bizony igen serényen, és most elérkeztem ehhez a mérföldkõhöz is.
A Dreamcast bukása, és akkori weboldalam, a
DreamPage leállítása után sokáig úgy éreztem, hogy nincs kedvem írni. Nem volt számomra világos, hogy van-e még mondanivalóm egy akkoriban rekordsebességgel növekvõ és - elnézést a szóért - híguló közösség számára. A blogolás lehetõsége viszont jóval egyszerûbbé tette az információközlést a kézi HTML kódolás helyett, így egy másik videojátékos oldalon éltem is a lehetõséggel, késõbb pedig áttérve ide, igazi otthon(lapo)t találtam az írásaim számára.
Most pedig itt vagyunk, az ezrediknél. Azért gondoltam, hogy külön írok errõl, mert nem gondolom, hogy még egy ekkora mérföldkõhöz elérkezik ez a blog (kétezer, ugyanmár). Annyi írás, cikk, elõzetes, teszt, fordítás született az elmúlt években, hogy azt összefoglalni nem tudnám, de azok a régi tagok, akik évek óta itt vannak, és megtisztelik figyelmükkel ezt a kis sarkomat, bizonyára fel tudnak idézni pár emlékezetes pillanatot.
Az elmúlt idõszak gamer szempontból talán legnagyobb horderejû változása, hogy
V.I.G. lettem, amit, a sors iróniája, közvetve egy korábbi fikázó bejegyzésnek köszönhettem (
ennek itt). Amikor elõször jött email a Microsofttól, nem tudtam, vajon bírósági idézést küldtek-e... Bevallom, visszaolvasva már csak nevetek rajta, bár minél régebbi egy írásom, ez annál inkább igaz.
Magánéletemben is történtek bizonyos változások, melyekrõl írtam néhányszor, de a reakcióknak köszönhetõen inkább leszoktam róla. Cipõt a cipõboltból, ugye, magánéleti eseményeket meg ne egy videojátékos oldalon. Bár ezzel nem értek egyet, az évek során letisztult, hogy a legjobb, ha egy témára fókuszálok - ez pedig minden, ami Xbox 360. A magánélet pedig... Gyerünk tovább.
És ha már Xbox 360, bizony lassan eltelt egy konzolgeneráció. Bár a jelenlegi konzolokat talán még távoli temetni, kétségtelen, hogy blogolásom kezdete óta megszámlálhatatlan játék pörgött gépeinkben, próbáljatok csak visszaemlékezni mindenre, amit megvettetek! Ha tippelni kellett volna (és tippeltem is), e blog indulásakor 2011 végére én már simán nextgent jósoltam volna (és jósoltam is).
Persze ne tegyünk úgy, mintha az elmúlt évek felhõtlenek lettek volna. Tudnék mesélni én is, ti is, volt ebben a blogban hideg-meleg, de 4.5 év alatt talán mind bölcsebbek lettünk, és ez a folyamat tart tovább. Mint ahogy a blogom is (bár... de mindegy), éppen ezért nem akarok sem pezsgõt bontani, sem köszönetet mondani egy halom embernek, az oldal készítõitõl kezdve a Microsofton át az olvasókig, akik nélkül ez itt rég nem lenne (na jó, mégis: köszi, srácok!).
Hogy meddig? Ki tudhatja azt? Amíg úgy alakul az életem. Amíg lesz mondanivalóm. Amíg lesz, aki meghallgatja. A következõ ezres is egyetlen lépéssel kezdõdik, egyetlen írással. Most viszont, így ezredszerre csak annyit tudok írni: Köszönöm. És gyerünk tovább.