Ez a bejegyzés a mikuláskor begyűjtött csokoládé mennyiséget hivatott bemutatni, ami azóta még gyarapodott is. A képeket és a magyarázatot, hogy valójában miért is nem vagyok egy diabéteses hörcsög(amit a családom nem nagyon hisz el) lásd lejjebb.
Ez a termés mikuláskor, ez szerény személyem kompozíciója.
Ez drága jobbik felem kompozíciója.
De mielőtt valaki félreértené, nem vertük magunkat provident gyorskölcsönbe és nem is rokonunk valamely miniszter vagy polgármester.
A dolog nyitja, hogy életem értelme(tudom nyálas de ő is olvashatja úgyhogy ha jót akarok...:) nővér így alapjáraton sok csokit kap a betegektől.
Ez így karácsony táján hatványozottan igaz, úgyhogy mi csak a mikulásokat és a nagy Lindtet valamint a marcipános tallért követtük el egymás javára.
Ez persze tavaly is így volt, de akkor nem fogyóztam, így akkor ahogy jöttek a csokik úgy el is fogyasztottam őket:)
De így, hogy idén igen lassan vagy egyáltalán nem eszek csokit láthatóvá válik, hogy ez mekkora mennyiség is. Úgyhogy bár egy-két dolog elfogyott Mikuláskor az össz mennyiség azóta tovább nőtt!
Igen a szekrény már kezd úgy kinézni, mintha egy diabeteses hörcsög lakna nálunk. A Rákosi korszakban tuti 5-6 évet kapnánk halmozásért. De egyébként ebben nem vagyok én sem teljesen ártatlan, mivel a Kit- Katokat én szereztem be(kivonják a földimogyoró krémest a forgalomból, muszáj volt begyűjteni ami még maradt és akkor már egy- két más fajta is becsúszott) valamint a három Biget is én követtem el mivel le volt árazva.
De a többi ajándék vagy esetleg olyan csoki amit azért vettünk, hogy karácsonyra adjuk ajándékba.
A felső polcra az értéktelenebbeket raktam, ebből csak a Kit-Kat és a Big amit én követtem el a többi a betegektől.
Na ide raktam azokat a csokikat amit jobb lett volna ha a drága betegek inkább kpban adtak volna, biztos jobban állna a kassza hó végén. Bár a Lindtet és a Marcipános tallért én vettem de ez szigorúan megy ajándékba karácsonykor, a többi, a két őrző mikulást leszámítva, mind a 6.kerület betegeinek jóindulatából van:)
Lassan úgy érzem kezdek méltóvá válni az óvodás gúnynevemre mivel a szekrényben lapuló csokoládé mennyiség lassan tényleg Gombóc Artúréval vetekszik:)