Outrun rajongóként sok gondolat kavarog bennem, hogy mit is írhatnék bevezetésként a játékról. Rajtam kívül nagyon sokan szeretik ezt a játékot, és ebből kiindulva sokan is fogunk vele játszani, reményeim szerint. Számos gondolat jutott az eszembe, de igazán jó, értékelhető, vagy egyszerűen csak egy frappáns, egy sem. Végül azt tettem, amit a Street Fighter IV-nél is tettem, hagytam magamat, hogy az ösztöneim vezessenek. Az eredményt alább olvashatjátok.
Gyönyörű napsütéses napra ébredtem ma. A tenger közelsége, és a só
illata felfrissít és megnyugtat. A mai nap nagyon fontos lesz számomra,
és rajtam kívül sok mindenkinek. A kocsim felé közelítve a gondolataimba merülök, és átgondolom, hogy mi vár ma rám. A kocsimba pattanva lassan elindulok, és a városból a tengerpart felé közeledve egyre több embert
láttok. Rengetegen mutogatnak, integetnek és éljeneznek, a sok vidám
ember hangulata rám is hat, és is elkezdek mosolyogni. Kiérve a
tengerpartra lassan közelitek a célomhoz, a rajtvonalhoz. Hihetetlen, hogy
milyen sok ember gyűlt itt ma össze, az út két oldala tele van velük. Az
előttem lévő versenyzőt most indítják, ezután már én következem. A
kormányt megmarkolva a rajthoz állok. Körülöttem a tömeg hatalmas
ovációval fogad, intek az embereknek barátságosan, és már csak a
kockás zászlót felemelő embere figyelek. A lámpa pirosról zöldre vált, a
kockás zászló meglendül, a tömeg üvölt körülöttem, és én a gázra lépve
elindulok a célig meg sem állva. Visszakerülök a valóságba, a játékterem
villódzó fényei, és egy füsttel teli helység vesz körül szinte magába szív.
Az Outrunal játszom.
GENTLEMAN START YOUR ENGINE
A SEGA név már vagy 25 éve fogalom. De sokan nem tudják a mai fiatalok
közül, hogy a név mit is jelent, és hogy jött létre. Service Game, ez a két
szó rövidítéséből jött létre, a SEGA név. Az Outrun első része, nem más,
mint a komolyabb autós játékok ősanya. Egy igazi reformer egy
stílusalapító, ami példát mutatott a többieknek, merre is van az út az irány,
amit követni kell a többieknek. A SEGA anno és most is, számos mára már kultikussá vált játékot alkotott meg, és mutatott utat a mai játékok
fejlesztőinek, hogy mire is kell odafigyelni, egy játék fejlesztésekor, és mit
kell nyújtania egy játéknak, a játszani vágyó embereknek. Virtua Racing,
Daytona USA 1-2, SEGA Rally 1-2-3, Scud Race, Indy 500, Manx TT,
Touring Car, Hang On , Super Hang On, és persze az Outrun 1-2-SP.
Ezek a játékok egytől egyig a SEGA zsenialitását tükrözték.Szinte nem is
volt olyan játékterem világszerte, ahol ne lett volna ezekből, a gépekből.
Ha volt is ilyen hely, akkor az ritka igénytelen lehetett.
Számomra egy játékterem nem abból áll, hogy van 2-3 játékautomata és
kész. Ez egy sörőzben még elmenne, és teljesen korrekt is lenne. Az én elvárásaimhoz legalább 10-20 gép kell ahhoz, hogy a helyett játékteremnek nevezzük. Sajnos a mai napig megszokott az a trend, hogy idehaza
a játék automaták, több éves késéssel érkeznek meg. Arról nem is
beszélve, hogy ezek az automaták igencsak elhasznált, lerobbant
állapotban érkeznek meg. A Westendbe néhány hónapja érkeztek 6-8 éves automaták, hasonlóan lerobbant és rossz állapotokban. Azt meg már csak halkan merem megjegyezni, hogy mi Magyarok, ezekre mennyire is tudunk vigyázni.
A Magyar játéktermekben az Outrunból csak a Stand Upos, az állógépes változat volt elérhető. Azok, akik a beülős változattal szerettek volna
játszani, csak külföldön volt rá lehetőségük. Az itthoni termekben
megszokott tény volt, hogy a játékok 99%-a nem az eredeti kabinjukban
voltak jelen. Ez alól, csak a speciális irányítóval rendelkező játékok voltak a kivételek. Ilyenek voltak az After Burner, G-lock, Thunder Blade, Operation Thunderbolt, Off Road és az Outrunhoz hasonló felépítésű játékok.
23 YEARS AGO A LEGEND WAS BORN!!!
Az Outrun első része egy kegyetlenül nehéz játék volt. Én személy
szerint sosem láttam azt, hogy valaki végig vitte volna a játékot, vagy
csak az erről tanúskodó eredményt. Az én legjobb eredményem is csak
a 4. pályáig volt elegendő. A játékban az idő könyörtelenül számolt
visszafelé, elég volt egyetlen hiba ahhoz, hogy tudjad, a játékot nem
fogod végigvinni. És bizony az emberek mindig hibáztak, bár egy idő után
ki lehetett ismerni a pályákat, de a sok mazsola miatt, akik mindig a legrosszabbkor tűntek fel, sokszor inkább a szerencsén múlott, hogy
hibáztál e vagy sem. Ezzel szemben a 2. rész már sokkal könnyebb volt,
hiszen itt a mazsolákat sokkal könnyebb volt kikerülni, és nem történt meg
az veled, hogy a kanyarban menthetetlenül belementél valakibe. A játék
sodró lendülete akkor is, és most is mindenkit magával ragadott.
Maga a játék felépítése hihetetlenül egyszerű volt. Adott volt egy kocsi,
egy tűzpiros Ferrari, és adott volt egy pálya. Ha a pálya végére értél választhattál, hogy balra, vagy jobbra mész tovább a két lehetséges irány
közül. Egy játékon belül összesen 5 lehetséges pályaszakaszon mehettél
végig. Így könnyen ki lehetett számítani, hogy összességében 15
pályaszakasz volt 5 lehetséges céllal. A játék hardware pedig egy igazi
úttörő volt, hiszen eddig, egyetlen játéknál sem létezet a sebességváltás fogalma, vagy a forcebackes kormány lehetősége a játék irányítása
közben. Ez itt jelent meg először, a SEGA mérnökei ekkor voltak a legzseniálisabbak, hiszen az Outrunon kívül, az AFTER BURNER
hardwarét is ekkor készítették el.
A zenei körítés is teljesen új volt az ember számára, hiszen 1986-ig
legfeljebb „bip bip szerű hangokat hallhatunk, jobb híján zeneként. Az
Outrun ebből a szempontból is más volt, hiszen itt már lehetőségünk volt
arra, hogy 3 szám közül válaszuk ki, a számunkra legszimpatikusabbat. Ráadásul ezek mind stereoban szóltak. Gondolom, nem kell ecsetelnem,
hogy ezek ma már örök klasszikusok, valamennyi játékos számára. Azok,
akik a 80-as években jártak rendszeresen az itthoni Arcadokba, azok
biztosan találkoztak ezzel a játékkal, és biztosan játszottak is vele.
Az Outrun sikerét sok cég próbálta meg lemásolni és kihasználni, de
egyiknek sem sikerült igazán.
THE LEGEND LIVES ON AND BACK AGAIN
Számomra derült égből villámcsapás volt az Outrun 2 megjelenése
XBOX-on. El sem tudtam volna képzelni szebb dolgot, mint ezt a játékot.
Az első napon örömkönnyeim közepette játszottam, mert annyira
meghatódtam. Hiszen az új Outrun játék maximálisan hű maradt az elődhöz.
Arról nem is beszélve, hogy a lemezen rajta volt az eredeti első rész is
egyfajta bonusként. Plusz ráadásként pedig ott voltak a Scud Race és a
Daytona USA 2 pályái is, igaz azok számomra kicsit furcsa formában.
Az Outrun 2 XBOX-on jött látott és győzött, magával ragadott és nem
eresztett. Itt már nem csak egy, hanem tucatnyi Ferrari közül lehetett
választani. Ráadásul a zenei választék is jelentősen kibővült. A
Splash Wave, a Magical Sound Shower, és a Passing Breeze szebben
szólt, mint valaha, a többi szám pedig számomra igencsak felejthető volt. 2006-ban pedig a Coast to Coast biztosította számomra a kötetlen
szórakozást, az új és régi pályáival, és megannyi ötletes feladatával.
Ráadásul immár multiplatformként. /XBOX, PS2, PSP/ A játék szinte semmit
sem változott, bár az autók kicsit másképp viselkedtek. De maga a játék ugyanazt nyújtotta, mint korábban. Hatalmas száguldozásokat, kerülgetve
a sok mazsolát az úton, és hatalmas, fékcsikorgásokkal teli drifteléseket a kanyarokban. Aki akkor nem játszott vele az most bepótolhatja, hiszen itt
van az OUTRUN ARCADE HD.
PRESS START
És elérkezett 2008 év vége, a karácsonyi hajrá számomra egyik
legnagyobb meglepetés híre, az OUTRUN ARCADE HD volt. Melyek szerint
itt van, és nem kell már sokat várni rá. Mondanom sem kell, hogy a játékot a premier napján akartam megvásárolni. Bele sem mertem gondolni, hogy
hányan vagyunk ilyen véleménnyel itt a fórumon, hiszen az SF HD-t is
sokan vettük meg.
Mivel az eddig megjelent két rész kompatibilis az X360-al ezért nagyon
kíváncsi voltam arra, hogy miben fog különbözni az eddig megjelent
részektől. És vajon hányan játszanak még a játékkal puszta kedvtelésből,
vagy csak a HD miatti gyakorlásképpen, nap mint nap a játékokkal, hogy önmagukat legyőzve újabb egyéni rekordokat döntsenek. A kérdés bennem
is felmerült, vajon az én teljesítményem mire lesz majd elég az online csatározásokban, és hányan fognak majd maguk mögé utasítani. Mi lesz
vajon benne, és a leaderboard listája mi alapján lesz majd összeállítva.
Lesz benne Time Attack lista? Esetleg a pontok alapján lesz majd a lista összeállítva? Vagy csupán a győzelmek fognak számítani? Vajon itt is
meg fog jeleni a SSFIIT HD REMIX-ben található hiba? Ez utóbbit ugyanis
csak alig két hete orvosolták. Ezekre, a kérdésekre, a megjelenés napjáig várnom kellett a válasszal.
PLEASE CHOICE MANUAL OR AUTOMATIC TRANSMISSON
Kezdjük talán a legelején. A játék indításakor egy egyszerű steril start
képernyő fogad minket. A start gombot lenyomva pedig egy egyszerű, ugyanakkor könnyen áttekinthető menü fogad minket. A korábbi részekből
már megszokott világos háttérrel, és az elmaradhatatlan tengerzúgás kíséretében megtekinthetjük, hogy mi is vár ránk. A legelső pillanattól
fogva minden kocsi és pálya elérhető. Nem kell érte semmit sem tennünk,
mint a korábbi részekben. Ez ugyanis a nyers 100%-os játéktermi
Outrun SP Special Tour. Ebből kifolyólag hiába is várnánk bármiféle intrót,
vagy bármilyen más kedvcsinálót az elején.
A főmenüben a szokásos dolgok fogadnak minket Single Player,
Multiplayer, Leaderboards, Achievements, és az Options.
A Single Player a játék Offline részét tartalmazza. Itt normal módban a
pontokat vadászva, és a mazsolákat kerülgetve kell mielőbb célba érnünk.
Szinte mindenért kapunk pontokat. A kocsik és a riválisok megelőzéséért,
a szélárnyékban haladásért, a driftelésért, és a pályaszakaszokon elért
időért is.
A Heart Attackban különféle feladatokat kell teljesítenünk minden egyes szakaszon. Kocsikat kerülgetni ütközés nélkül, Érméket gyűjtögetni,
driftelni, mini verseny egy szakaszon belül, a kijelölt sávban haladni,
bójákat döntögetni, vagy éppen kapukon átmenni. Aki játszott már a
korábbi részekkel azoknak ismerősek lesznek a feladatok.
A Time Attack módban csak az óra az ellenfelünk, senki és semmi nem
gördít akadályt az utunkba a pályákon. Érdemes ezzel a móddal kezdeni
a játékot, hogy betanuljuk a pályákat, és hogy minél jobban tudjunk
érvényesülni a későbbiekben. Sajnos valami oknál fogva csak ennél a
módnál választhatóak a tuningolt kocsik.
Az Optionban beállíthatjuk a játék nehézségét, a kocsi színét, az irányítást
és még néhány apróságot.
A Leaderboardsban pedig az eddigi eredményeinket tekinthetjük meg, és hasonlíthatjuk össze a barátaink által elértekkel, vagy világviszonylatban.
A Multiplayerben találhatjuk a játék online részét. Csatlakozhatunk egy
játékhoz, vagy mi magunk nyithatunk egy szobát ebből a célból.
Összességében hat ember tud egyszerre egymás ellen játszani, ami
szerintem bőven elég. Amennyiben mi vagyunk a host, akkor
meghatározhatjuk, hogy milyen útvonalon menjünk a játék során, és hogy
normal vagy tuningolt autókkal versenyezünk. Ezen kívül pedig meghatározhatjuk, hogy legyen e lehetőség az egymással való ütközésre,
és a lemaradok felzárkózására. A verseny előtt pedig mindenki ki tudja választani a kedvenc autóját, annak színét, és a kedvenc zenei számát is.
Ezek után pedig nincs más dolgunk, mint elindítani a versenyt.
WAITING FOR OPPONENT
Magáról a játékról, és a grafikai részéről is ideje lenne végre szót ejtenem.
Nos egyszerűen szólva káprázatos, ahogyan kinéz az egész. Szinte már közhely az a kifejezés, hogy lemászik a képernyőről, de erre a játékra ez a kifejezés teljes mértékben igaz. Az eddig kiadót, két részt csípőből tiporja a sárba, ég és föld a különbség az eddig megjelent két rész és a HD között.
Direkt elővettem a PS2-es verziót az összehasonlítás miatt, és a
különbségek nem csak a felbontásban mutatkoztak meg, hanem minden
téren a játékban. A Ferrarik autók hihetetlen részletességgel lettek
megalkotva ebben a HD verzióban, és valamennyi pályáról elmondható
ugyanez. A játékban összesen 10 db Ferrari autót irányíthatunk, amik
között biztosan mindenki megtalálja a kedvencét. Hiszen itt van a 250GTO,
a 288GTO, a Testarossa, az 512BB, az F40-es, az F50-es, a Dino 246GTS,
a 365GTS, a 360Spider, és sokak mai kedvence az Enzo Ferrari is, ami nem csak kinézete miatt gyönyörű, de a legritkább Ferrari is egyben.
A pályák pedig egyszerűen fenomenálisak, hiszen nemcsak hogy szépen néznek ki de, valami hihetetlen, és eufórikus hangulatot is árasztanak
magukból, amikor végigszáguldunk rajtuk. Ehhez a SEGA mindig is értett,
és az elmúlt több mint 20 év alatt igazi mesteré váltak azon téren, hogyan
is kell kinéznie egy játéktermi játék pályájának. Itt van mindjárt a start pont a Sunny Beach a káprázatosan szép kék tengerével, és a rengeteg jachtjával
és óceánjáróival. A Bay Area is a hatalmas és hihetetlenül hosszú függőhídjával. A Waterfalls a fantasztikus vízesésével, és ott van a
Big Forest a maga szűk útjával és az égbeszökő fáival. A Casino Town az éjszakai fényeivel és a víztől áztatott útjával, az Ice Scape a havas tájaival kápráztat el. A Giant Stauten pedig mintha csak a húsvét szigeteken száguldanánk, a Legenden pedig egy ősrégi romvárost láthatunk A
Floral Villagen a virágzó cseresznyefákban gyönyörkörhetünk , és a
Milky Way ami ugyebár még véletlenül sem csokoládé a csillagokkal teli éjszakájával, és a szűk útjaival kápráztat el.
Végül pedig a játszhatóságról is szeretnék szólni. Aki játszott a két korábbi részel annak fel fog majd tűnni, hogy egy kicsit másképpen viselkednek az
autók a korábbi részekhez képest. Ennek pedig az az oka, hogy az otthoni átiratok némileg eltértek az Arcade változatoktól. Itt pedig 100%-ig
megfelelnek az Arcade változatnak, és annak fizikájának. Ugyanolyan
könnyű vezetni itt az Enzot és a Dino 246-ost is, ez pedig a korábbi xboxos részekben másképpen volt. Ott az Enzohoz érteni is kellett, hacsak nem jégtáncot akartál előadni. Itt mind a 10 Ferrari autót pofonegyszerű irányítani, hiszen csak leheletnyi különbség van közöttük. A kezdők pedig éppolyan könnyen fognak velük boldogulni, mint a profik, hála a nagyszerű
játszhatóságnak.
A zenék pedig egyenesen zseniálisak. Itt van mind a három régi klasszikus újrahangszerelt formájában, és mellé hozzácsaptak még további három
számot is, amiknek szintén megvan a maga hangulata. A SEGA 1986-ban
tette le ezekkel először a névjegyét, és az azóta eltelt több mint 20 év alatt, számos mára már legendássá vált zenét alkotót meg. A Splash Wave és a Magiacl Sound Shower számokra száguldozni pedig garantáltan
felejthetetlen élmény, amit sosem fogsz elfelejteni. Én már csak azt
sajnálom, hogy a HD-s változatban nem elérhetőek a régi számok. A telefonomon pedig évek óta fent vannak a számok. A csengőhangot és az ébresztést most ezek nyújtják számomra. Amikor megcsörren a telefonom
sokan értetlenül bámulnak rám a munkahelyen. De én csak mosolygok
ezen, hiszen honnan is tudhatnák, hogy ezek a számok mit is jelentenek a számomra.
GAME OVER
12 négyzetméternyi vásznon játszanál e az OUTRUN-al?
Végül a hibákról is essen szó, a játékban számos hiba is akad sajnos,
bár többségében a multiplayer meccseken fognak ezek csak előfordulni.
Az egyik például a Leaderboards áttekintésénél látható. Ugyanis amikor
meg szeretnénk tekinteni a barátaink eredményeit, akkor valami érthetetlen
okból a teljes barátlista megjelenik, és nem csak azok névsora, akik
bármilyen eredményt is elértek a játékban. Ez eddig minden játékban
teljesen egyértelmű volt, itt valamiért ez másképpen működik.
De az igazán nagy hiba, vagy inkább bosszantó jelenség a multiplayer
játékok kezelésében van. Ugyanis a host játékosnak semmilyen információja nincsen arról, hogy a többi játékos készen áll a játékra, avagy sem. Ebből
pedig számos félreértés adódhat, én például vasárnap kaptam kétszer is
negatív jelölést a live-on emiatt. A másik nagy hiba pedig a tipikus SEGA-s játéktermi betegség. A hirtelen előforduló 1-1 pillanat erejéig tartó fizikai változások, amik miatt egy addig könnyedén bevett kanyarban hirtelen kisodródsz és nekivágódsz a falnak. Ezen kívül, pedig ha nem is gyakori a jelenség, de előfordul, hogy 1-2 másodpercig beragad a kép, és emitt mindig hibázol. Ugyanakkor még az is zavaró jelenség, amikor előtted száguldó ellenfeled el kezd rángatódzni, mint a jojó és ez bizony rendkívül meg tudja kavarni az embert.
A játék pontosan azt nyújtja, amit az elődei, a vegytiszta felhőtlen szórakoztatást, a lehető legegyszerűbb és legtisztább formában, ez az
OUTRUN ARCADE HD X360-on. Számomra az Outrun egyet jelent a legtermészetesebb legfelhőtlenebb szórakozással. Ez az igazi Arcade
játék, és nem a ma már megszokott Grid, Burnout és ma létező társaik. Ha
csak egy kicsit le vagy törve és fel akarod pörgetni magadat, csak menned
kell egy menetet, és nem lesz szükséged kávéra vagy energiaitalra.
Gyönyörű napsütéses napra ébredtem ma. A kocsimba pattanva lassan elindulok, és a városból a tengerpart felé közeledve egyre több embert
láttok. Kiérve a tengerpartra lassan közelitek a célomhoz, a rajtvonalhoz. Hihetetlen, hogy milyen sok ember gyűlt itt ma össze, az út két oldala tele
van velük. Az előttem lévő versenyzőt most indítják, ezután már én
következem. A kormányt megmarkolva a rajthoz állok. Körülöttem a tömeg hatalmas ovációval fogad, és már csak a kockás zászlót felemelő embere figyelek. A lámpa pirosról zöldre vált, a kockás zászló meglendül, és én a
gázra lépve elindulok a célig meg sem állva. Visszakerülök a valóságba, a játékterem villódzó fényei, és egy füsttel teli helység vesz körül szinte
magába szív. Az Outrunnal játszom.