Real Bout Fatal Fury 2: The NewcomersTeszt

A harminc pluszosoknak biztos megvan, miféle csodabogár ez a Fatal Fury, de akiknek nem, annak egy mondatban összefoglalva: a SNK Neo Geo egyik ikonikus franchise-járól van szó, amely a King of Fighters és a Samurai Showdown mellett még elég nagyot tudott villantani a ‘90-es években a játéktermekben az SF2 és az MK2 mellett. A leghíresebb epizódja máig a címben szereplő második rész (ami valójában az ötödik, de ki számolja) és ezekről a játékokról összefoglalóban annyit érdemes tudni, hogy minden egyes epizódban variálnak valamit a harcrendszeren, az alkalmazható mechanikákon, kombókon és speciál támadás kialakításokon. Az RBFF2 azért lógott ki kicsit a sorból, mert bár grafikájában a szintén népszerű Real Bout Fatal Fury Specialhoz nyúlt vissza, a gameplay tekintetében viszont az eredeti Real Bout Fatal Fury-t másolta.

Európai szemmel nehéz követni az egyes epizódok közti különbségeket, mert a nevek is rendkívül zavaróak, de a sorozatnak van egy fő történeti cselekménye és mellékszálai is, ezért az alapvető kavar. Elöljáróban elegendő annyi, hogy a Fatal Fury széria sem mentes az epizódokon átívelő baráti-családi-antagonista-világpusztító viszályoktól, de a Real Bout Fatal Fury 2: The Newcomers kiválasztása azért volt nyilvánvaló, mert az akkoriban eléggé újdonságnak ható, ún. kétsávos pályadizájnra épült, azaz: a fő harcot a karakterek a frontvonalon vívták, de egy adott gomb segítségével képesek voltak “kitérni”, és eggyel hátrébb ugrani a térben. Tesztünk alanya ebből a lehetőségből a hátraugrás az ott történő mozgás lehetőségét tartotta meg, azaz: akár egy starter mozdulatsor alatt, akár a harc hevében ki tudunk térni az ellenfél elől, és a háttérben szépen elmozogni. Ezzel nem csak egy újabb védekezési forma vált elérhetővé, de a második vonalat használva akár új mozdulatsorokat is be lehet vinni, vagy kihasználni egy-egy helyzeti előnyt. Efféle megoldás online bajnokságban nem igazán akadt ezidáig, és gyanítom ez az egyik fő ok, hogy az SNK ezt az 1998-as epizódját választotta ki arra, hogy modern online rollback netkóddal ellátva újra ringbe küldje 2025-ben.

Az RBFF2: The Newcomers fő vonzereje jelenleg az online szolgáltatások és harcok megjelenése: a sorozat és a stílus kedvelőinek ez már önmagában elegendő lehet, de szerencsére azért akad itt más is. Egyrészt az elődhöz képest tovább hízott az eredeti karakterrosta, így az olyan népszerű karakterekkel kibővülve, mint Terry Bogard vagy Mai (és a most két új karakterről Li/Rick párosról, valamint a secret Alfredről nem is beszélve) huszonháromra nőtt a választható harcosok száma. A revízióért felelős Code Mystics emellé artworkokkel megtolt galériát, karakter illusztrációkat, zenei lejátszót, online achievmenteket, sebesség- erő, és hitbox-variálható gyakorló módot is belepakolt a csomagba (az ilyenkor szokásos grafikai képjavító opciókkal együtt) csak hogy kerekebb tartalmat szenteljen az újrakiadásnak.

A legérdekesebb persze maga az online mód: a rollback netkódot már említettem, de a friss kiadáshoz készült egy puritán, ámde hasznos lobby rendszer is. Ez önmagában kilenc játékosig támogatja a versenyzést, különböző játékmódok segítségével: elérhető 1-1- elleni single match küzdelem, double elimination (2vs2), és league play, amelyekben a two line rendszer mind-mind jelen van és gyakorlott használata eléggé fel tudja keverni a manapság szokványos felállás állóvizét. A magam részéről általában a gép- és a lokál player elleni harcot preferálom és az eredeti Neo Geo MVS játékok birtoklása okán viszonylag sok időt töltöttem az eredeti epizóddal is, így azért tudtam, hogy mire számítsak a teszt során. A scanline módnak és a képernyővariációknak köszönhetően szinte ugyanazt az élményt kaptam most is leszámítva, hogy az árkád sticket és a Steamet használva azért lényegesen kényelmesebb így püfölni egymást, ellenben... eléggé kiöregedtek a reflexeim az elmúlt évtizedek alatt és az első gondolatom kvázi régi-új RBFF2 játékosként épp az volt, hogy mennyire más liga ezekkel a feszes, button-smash irányítással küzdeni, mint manapság. Összehasonlítva pl. a kurrens Fatal Fury-val, ez azért eléggé fapad (a jó értelemben), nyers és izzadva-küzdős játék, így nem elég össze-vissza nyomkodni a kontrollert, itt bizony azért tanulni és koncentrálni is kell ahhoz, hogy a második karakter után ne "instaragequit" legyen a vége.