A Quake 2 Enhanced kiadása gyorsan jött, és már át is gázolt rajtunk. Hármunkat is letarolt a visszatérő iD klasszikus. Megnéztük, hogy mit tud a felújítás, hogy milyen lett az új kampány, a Switch port, és a Quake 2 64 első széleskörű megjelenése. Tripla-teszt következik!
KRISTÓF ÉS A KVÉKKETŐ
Ez nagyon giccsesen fog hangzani, de számomra a Quake II remastered kiadásának megjelenése olyan volt, mintha a gyerekkorom egy darabja pottyant volna az ölembe. Annak idején rengeteg órát beleöltem ebbe a klasszikus FPS-be, és a felújított verzió kampányát elindítva azonnal elő is törtek belőlem a régi idők emlékei. Azt azonban fontos leszögezni, hogy ez minden nosztalgia ellenére egy felújítás, nem csak egy mezei újrakiadás, így az eredeti játék mellé egy sor extrát is kapunk a pénzünkért, ami igencsak meglepett.
A fejlesztők állítása szerint javult például a grafika és okosabbak lettek az ellenfelek is. Emellett pedig az alap kampány mellé bekerült a Quake II két eredeti kiegészítője, a The Reckoning és a Ground Zero, valamint a játék N64-re kiadott verziója is.
A GÉP HíVÁSA
Ez azonban még mindig nem minden, a remastered kiadásban ugyanis ott lapul egy teljesen új hadjárat is a MachineGames által jegyzett Call of the Machine. És bár a fejlesztőkbe vetett bizalmam enyhén szólva is megremegett a Wolfenstein: Youngblood piacra dobása után, el kell ismernem, hogy ezúttal félelmetesen jó munkát végeztek.

A Call of the Machine kampány ugyanis ízig-vérig egy régivágású FPS benyomását kelti, a pályák kialakításától kezdve az összecsapások menetén át egészen a nehézségig. A sztori szerint főhősünk egy rejtélyes szerkezetet, a valóság szövetének elpusztítására is képes Gépet próbál megtalálni és megsemmisíteni. Ahhoz pedig, hogy sikerrel járhasson, egy időn és téren át zajló hajszába kell belevetnie magát, melynek során természetesen rengeteg halott stroggot hagy majd maga mögött.
A játékmenet ugyanolyan pörgős és kíméletlen, mint az eredeti verzióban is volt, az 1997 óta nagyszerűen működő receptet pedig csak még jobban feldobják a technológiai újítások. Be kell valljam, hogy én a grafika feljavulását annyira nem vettem észre (bár már jó tíz éve nem ültem le az eredeti játék elé, így nincs is nagyon összehasonlítási alapom), maga a pályák kialakítása azonban már érezhetően változott. A Call of the Machine szintjei sokkal nagyobbnak, sokkal grandiózusabbnak érződnek, mint az alap kampányban bejárható területek, emellett pedig talán részletesebbek és látványosabbak is azoknál.

Ami pedig az ellenfeleink mesterséges intelligenciáját illeti, az átdolgozás itt is nagyon erősen érződik. A stroggok például már képesek leguggolni vagy a földre vetni magukat, hogy így kerüljék el a lövéseinket, emellett pedig érezhetően okosabban és agresszívabban helyezkednek, mint annak idején. Ennek hála a Call of the Machine hajlamos keményen megizzasztani az embert még normál nehézségi fokon is, avagy készüljünk föl rá, hogy az eredeti kampányhoz képest itt jóval nagyobb művészet életben maradni.
Erre pedig az is rátesz egy lapáttal, hogy a fejlesztők enyhén szólva sem fogták vissza magukat az ellenfelek számának tekintetében: a Call of the Machine minden egyes pályája valósággal nyüzsög a stroggoktól, akik helyenként szó szerint tucatjával szakadnak majd a nyakunkba, mikor belépünk egy-egy új terembe. Hogy ez a kicsit Serious Samet, vagy már-már Doom-ot idéző hozzáállás kinek mennyire hiányzott eddig a Quake II-ből, az természetesen egyéni ízlés kérdése, én mindenesetre teljesen jól elszórakoztam ezekkel a nagylétszámú összecsapásokkal is, egyedül a kampány vége felé éreztem azt, hogy most már kicsit sok lesz a jóból.
MACKO SWITCHEN QAPCSOL
Mindenki szeret ilyenkor magába nézni, és az emlékek alapján mondani nagy, okos dolgokat. Quake 2? Nekem annak idején kimaradt a végigjátszása. Az első rész után nem jött be a sci-fi környezet, és a játékmenetet sem tartottam kiemelkedőnek. A program számomra megragadt valahol félúton a Doom-féle labirintustúrás és az évvel később már nagyot futó narratív/misszióelemeket tartalmazó FPS-ek között. Továbbmegyek, ha ezidáig arról kérdeztél volna, hogy mit tartok a Q2 legnagyobb erénynek, akkor a Heretic II-t, a Kingpint, az Anachronox-ot vagy a SoF 1-et mondtam volna. Tehát a játékokat, amelyek a Q2 motorra építettek. Ez a helyzet talán a mostani kiadással változott meg. No nem radikálisan. Nekem az eredeti Q2 kampány most sem adja annyira, egyszerűen nincs meg benne az a monyó, ami a Doom-ban például a mai napig rabul ejt. A multiplayer meg egész egyszerűen már csak a Q3 idejében volt számomra elérhető.

No, ez az újrakiadás viszont nagyon patent. Hiányzik belőle az RTX, de érthető is valahol, mert a cél itt a prezerváció, a széles platformon való elérhetőség és a legteljesebb kiadás összeállítása volt. A Machine kampány nagyon kemény, a Quake 2 64 játékmenete szerintem még jobb is, mint az eredetié, pláne, hogy az életünket javító apróságok ebbe is bekerültek. Az külön durva, hogy cross-playben játszható a Q264 multiplayere is.
A Switch változat pedig mindent korrektül hoz, egy jópofa hordozható kiadása lett ez a játéknak. A sebességben nem éreztem kompromisszumot, de a felbontás, mintha nem lenne mindenhol teljes 720p-s, ami főleg az egyes kampányok közötti váltásnál ütközik ki. És az irányítás sem olyan kényelmes, jót tesz a Switch-es játéknak, ha az ember nem kézből tolja.
Az Xbox változatot nem volt szerencsém kipróbálni élő vason, de a konzolos (és PC-s) 8 fős helyi multiplayer kőkemény lehet. remélem itthon lesz majd klub, ami bevállalja a split-screen parti szervezését. (Hallod, Lokko?) Bár a Quake 2 továbbra sem a kedvenc ős-FPS-em, a rozsdabarna látványáért most sem tudok lelkesedni, de azért a mostani kiadvány előtt tényleg kénytelen vagyok fejet hajtani.

KORNÉL ALATT IS BERENG A KVÁKK
Szegény Quake 2 legnagyobb bűne az volt, hogy ezen a néven jött ki. Emlékszem, micsoda hype vette körül 25 éve és mekkora csalódást okozott - pedig amúgy jó kis shooter volt, de hát ugye nagyon nem ért fel az első rész magasra helyezett lécéig. Emlékszem, nagyon szerettem volna eljutni a Guru táborba, ahol a haverjaim tolták a CTF-et és mesélték, hogy mennyire állat - nekem otthon maradtak (akkor még internet híján, némi mókolással) a bot-ok, és hát ugye az nem volt akkora móka A mostani újrakiadásnak már csak ezért is örülök, másfelől én egy csúf, akadozó (hiába, akkor se volt csúcs-konfigom) Quake 2-re emlékszem, ez meg így sokkal szebben és jobban fut, mint ami az emlékeimben él. És ez már önmagában is óriási dolog.

STROGGANOFF SZELET
Az egész Quake II felújítás egy szerelmeslevél a kilencvenes évek nagy FPS-eihez, egy régi klasszikus méltó feltámasztása. A Call of the Machine, az eredeti tartalmak, kiegészítők a Nintendo-változattal együtt remek ár-érték arányt jelentenek 10 Euróért. Ráadásul Game Pass-en keresztül is játszható a csomag, és a PC kiadás is frissül, ha korábban már megvolt a játék. Azoknak is remek vétel lehet, akik csak mostanában kaptak rá a régimódi lövöldékre a boomer shooter lázban. Ha nem is a Q2 az iD legnagyobb játéka, mégis egy megkerülhetetlen része a történelemnek.
keviny | Kharex | mcmacko
PLATFORM PC (tesztelt), Nintendo Switch (tesztelt), PlayStation, Xbox
KIADÓ Bethesda Softworks FEJLESZTŐ id Software, Nightdive Studios, MachineGames
MEGJELENÉS 2023. augusztus 10. ÁR kb. 3.800 Ft