A tibérium jó, a tibérium finom, a tibérium különleges! Egy bizonyos szuperhős megszületése óta neon zöld fénnyel sugárzó kristályok formájában képzeljük el mindezt a misztériumot, ami a galaxis (élettelen) jövevényeként képes fenekestül felforgatni a földi életet. Mindezt tetézte az első Command & Conquer epizód, ahol is a fejfájdító mellékhatáson túllépve élénk fantáziájú játékfejlesztők elméi két különböző, egymással szembeálló embercsoportot fialtak, akik eltérő ökonómiát, politikát és ideológiákat gyártottak a furcsa nyersanyag köré. Világra jött a GDI és a Nod, mely akár görbe tükre is lehetne világunk Nyugatának és Keletének. De nem az, hisz annál jóval egyszerűbb, élesebb kontrasztú, ennél fogva tökéletes(ebb) alapanyag egy véget nem érő háborúhoz.
Akik figyelemmel kísérték a harmadik rész kálváriát, a látottakkal ellentétben sejtették: Kane él! És való igaz, él és virul, bár a Nod, mint haderő, látott már szebb napokat is. De épp ezért vagyunk mi itt, nevezetesen a Légió (költői túlzással: CABAL 2.0), egy kibernetikus végrehajtó, a stratégiai géniusz, hogy hőn szeretett és követett kopasz vezérünk ismét hangot adjon immáron hatványozott haragjának. A nagy visszatérés szónokaként azonban a házon belül is sepregetnünk kell, ugyanis a női bal és jobb kezek csip-csip csóka módjára marják egymást, nem beszélve a harmadik, Fekete Kézről, mint Nod frakcióról, mely Kane eltűnését követően egy új próféta, Marcion testvér nyomában masírozik a világuralom felé. Tennivaló tehát akad bőven, és mindez talán meg is indokolja, hogy e expanzió keretein belül csak a Nod kampány 13 küldetése játszható végig.
Aggodalomra nincs ok, hisz a jól ismert és szeretett B kategóriás átvezetőkkel elregélt történet mellett oldalanként két-két új alfrakció áll rendelkezésre a “skirmish” és multiplayer ütközetekben, esetenként a kampányban is, természetesen új egységekkel és fejlesztésekkel. A Nod ilyen téren a Fekete Kézzel, illetve Kane választottaival büszkélkedhet. Míg előbbi a gyalogságra, illetve annak eliminálására koncentrál, addig az utóbbi egy, a tibérium által drámaian deformált “szubkultúra”, melyből az emberiesség, mint olyan, szinte maradéktalanul ki lett szortírozva. A GDI ugyanakkor az Acélkarmok szorításába, illetve a ZOCOM technológiájába vetette hitét. Az Acélkarmok zászlóalja még a második Tibérium Háború hozománya, minek taktikája a meglehetősen egyszerű, de hatékony gőzhenger módjára operál, hatalmas erőfölénnyel, tömör acéllal. Ennél fogva technológiai fejlettségük meg sem közelíti a ZOCOM-ét, akik a Föld vörös zónáiban edződött, fiatalos és kifinomult vívmányaival kényszeríti jobb belátásra az akadékoskodókat.
A rejtélyes Scrin sem maradt ki a bővítésből: az Arató-17, illetve az Utazó-59, kiknek nevei már önmagában beszédesek. Az Aratók lassabbak, de jobban páncélozottak, szárazföldön egyértelműen a legerősebb Scrin képviselet, míg az Utazók a gyorsaságra és a levegőre koncentrálnak. Ami még említésre méltó, hogy e kiegészítő lemez megjelenésével a szuper egységek is színre léptek. Legyártásukhoz külön, meglehetősen drága infrastruktúra, illetve sok alapanyag szükségeltetik, azonban a csatatéren képesek egy-egy reménytelenebbnek tűnő ütközetet 180 fokos fordulatra késztetni.
Csak gyorsan, a teljesség kedvéért. A Nod korbácsa a Megváltó. Továbbfejlesztett Avatár, tripla lézerágyúval, és az igencsak aljas fegyverével, az őrjöngés generátorral, mely egymás ellen fordítja az amúgy szövetséges egységeket. A GDI a MARV-ot vonultatta fel, az acélos behemótot, a tibérium faló (egy kis képzavar) lánctalpas rémet. Végül, de nem utolsó sorban a Scrin rémsége, a hatlábú (lovas kollégával csak angry-paukként emlegetett) Eltörlő, mely tovább erősíti, sőt, inkább megkoronázza az ízeltlábú-imázst (itt mondjuk felvetődik a költői kérdés: ha idegen fajokról van szó, tíz dizájnerből nyolc miért a rovarokra gondol egyből?). Minden egység sajátossága, hogy gyalogosok szállhatják meg a plusz tűzerő, illetve a speciális képességek érdekében, illetve hogy gond nélkül áttrappolnak élőn és holton, gépen és épületen egyaránt.
Ezzel azonban még nincs vége, mindezek mellé ugyanis egy, az újfent RTS expanzió-sláger Risk-féle játékmódot is megkapjuk, mely jócskán megdobja az élettartamot, mi több, a C&C univerzumba új színt hoz. Magát a műfajt nem reformálja, de nyilván nem is ez volt a cél. A kampány, a multiplayer és a “skirmish” mellett tökéletesen elfér, irányítása perceken belül elsajátítható, és komoly hibákat sem találni benne. Egy kellemes plusz. És ha már a pluszokról van szó: itthon magyar felirattal, Red Alert 3 béta kulccsal kapható.
Őszintén szólva, a Kane's Wrath kiegészítő létére egész sokat nyújt, és bár az egységek kiegyensúlyozottsága még messze nem tökéletes, de annyira nem is borzalmas. Az imént említett bónuszok is kecsegtetőek, az alapjátéknak tehát méltó folytatása lehetne, de... itt van az a bizonyos de. Ha itt lezárhatnám a mondókámat, akkor kapna egy kövér nyolc és felet, azonban sajnos van itt valami, ami gyakorlatilag hazavágja az egész projektet. Rengeteg konfiguráción pár perc játék után D3D és memória hibaüzenettel véget vet a mókának, többek közt az enyémen is (csoda, hogy mire a kampányt ilyen döcögős tempóban végigvittem, nem kaptam e-trombózist). Fáradhatatlanul túrtam a hivatalos fórumot megoldások után kutatva, de mind hiába (aki nem hiszi, járjon utána). Immáron egy hónapja a piacon van a játék, magam is türelmes voltam (egészen máig), mégis, halvány jelét sem látni annak, hogy az EA rajta lenne az ügyön. A topikok csak gyűlnek, egyre több az elkeseredett / felháborodott vásárló, megoldás azonban nincs a mai napig (maximum a gyakori mentés). Ha mindez nem lenne elég, olyan hibák is előjöttek (pl. desync, elakadó egységek), melyek az alap játék legutóbbi, 1.9-es patch-ével már orvosolva lettek. A mellékelt Red Alert 3 béta kulcs sokáig nem működött, és a hab a tortán, hogy árukapcsolásos suttyóság áldozatai is lesznek a kedves vásárlók, hisz mind a telepítéshez, mind a játék indításához szükség van az alap játékra, gyakorlatban azonban nem kéne, hogy legyen (már van mód a kikerülésére, de ez persze csúnya, rossz dolog).
Mindez persze leginkább és egyelőre a PC verziót lovagló versenyzőket érinti - ha Xbox 360-on tervezel nekiugrani (június közepén), remélhetőleg nem sokat fogsz tapasztalni belőle.
PC-n viszont... A Kane Haragja mintapéldája annak, hogy egy kiadó hogyan tud egy alapvetően jó játékot totálisan elszúrni (még szerencse, hogy épp hazaértek a kanossza-járásból, ugyebár). Sebaj, talán az EA végre megtapasztalja, hogy Kane haragjánál az elégedetlen vásárlók és rajongók dühe nagyságrendekkel veszedelmesebb.