Nincs éppen könnyű dolgom a Rage 2 esetében, mivel az előd a kelleténél talán megosztóbb volt, ezért a folytatásra tekinthetünk úgy, mint amire senki sem számított igazán. Természetesen mint minden játék, a Rage is megtalálta a maga közönségét, a folytatás létjogosultsága azonban sosem volt kőbe vésett. Ezért is volt némileg meglepő, amikor a Bethesda idén előállt a második résszel, azonban az első látnivalók kellően meglepőek voltak ahhoz, hogy a mi érdeklődésünket is felkeltse.
Bár a poszt-apokaliptikus világ és a (főleg az első részre jellemző) túlnyomó részt sivatagos környezet miatt a Rage 2-t gyakran állítják párhuzamba a Gearbox Borderlands szériájával, a második rész közelebb áll a Bulletstormhoz, mint a Vault Hunterek kalandjaihoz. A kapcsolódási pontok pedig azonnal szembetűnnek, amint az embernek eséyle nyílik a keze közé kapni egy próbakört a játékból. Szerencsére nekünk megadatott a lehetőség.
A kipróbálható verzió a korábban bemutatott (és fentebb is megtekinthető) gameplay prezentáció végén látható részt tartalmazta, a feladatunk pedig egy űrközpontba való behatolás volt. A demó már az első pillanattól fogva a kezünkbe adott mindent, és ránk bízta, hogy a birtokunkban lévő eszközöket a saját kedvünk szerint vessük be és kombináljuk őket. És ez az a pont, ahol a People Can Fly játékának szelleme megidéződik, hiszen kellő képzelőerő és a környezet ügyes kihasználásával legalább annyira látványos kombókat hozhatunk össze, mint tettük azt Grayson Hunttal. Nem pusztán a fegyverekről van itt szó, hanem a visszatérő, és új trükkökkel felvértezett bumerángról, valamint mindezeket megfejelendő akad néhány különleges képességünk is, amikkel még tovább fűzhetjük a hollywoodi filmeket is sarokba állító jeleneteket.
Ha ennyi nem lenne elég, a folyamatos akció során töltődő Overdrive mérőnk további látványos és brutális mészárlást tesz lehetővé, aminek köszönhetően egy pillanatra sem szakad meg a játékból áramló konstans adrenalinlöket. Az Overdrive használatakor fellépő kép- és hanghatásoknál gondolkodtam el rajta, hogy a Rage 2 lehetne a tökéletes epilepszia-tesztelő, bizonyos helyzetekben tényleg úgy éreztem, rohamot kaphatok. Szerencsére a használata teljes mértékben opcionális, így ha valaki úgy érezné, ez sok neki, nyugodtan hanyagolhatja a bevetését. Ebben az esetben csak néhány tetszetős lassított felvételes akcióról és a fegyverek speciális képességeiről marad le. Egyszóval a döntés nem egyszerű.
Sajnálatos módon a próbakör során nem állt módunkban sem a változatos környezetet (a készítők jóval nagyobb eltérést ígérnek a helyszínek között), sem a járműves részek megtekintése, kizárólag a fentebb említett központra korlátozódott a tesztlehetőség, pedig kíváncsiak lettünk volna rá, miképp is működik teljes pompájában az id Software és Avalanche Studios ötleteinek olvasztótégelye. Az azonban már ennyiből is látszott, hogy a folytatás a klasszikus "szebb-több-jobb" vonalat igyekszik képviselni, az első benyomás alapján pedig minden esélye megvan rá, hogy ezt teljesíteni is tudja.
A Rage 2 kicsit váratlanul robbant be, egyedi és némileg túltolt dizájnja és ötletei azonban gondoskodnak róla, hogy ne csak azok legyenek kíváncsiak rá, akik az elődöt szerették, hanem azok is, akik ki vannak éhezve egy látványos, folyamatos akciót biztosító, kreatív tömegoszlatást lehetővé tevő FPS-re. Mert ezt biztosan megkapjuk majd jövő tavasszal.