Dakar 18Teszt

Az embert és gépet egyaránt próbára tevő Dakar versenysorozat ugyan már idén januárban lezajlott, de a belőle készült hivatalos Dakar 18 off-road „kazuárszimulátor” csak most, a halloween-i hét alkalmával csusszant be a postaládánkba. Az eset apropója azért is érdekes, mert ad1: kis csapat első komolyabb autós megmérettetéséről van szó, ad2: az eleve underground zsánernek titulált off-road mivoltával még két ányalatot hozzá is csap az idei autóversenyes színkavalkádhoz.

A Dakar 18, amely a legnagyobb országokat átívelő off-road rally a világon, talán túl nagy falatnak is bizonyult egy olyan kis csapat számára, mint a brit Bigmoon Studios. A fiúk ezidáig főként egyszerűbb játékokkal jelentkeztek és a motorsport világához kapcsolódóan csupán asseteket, artokat gyártottak olyan ismertebb szériákhoz, mint a WRC, vagy a MotoGP - de a Dakar 18 az első, teljesen önállóan felépített játékuk. Az időzítés kiváló, hiszen a Dakar idén ünnepli 40. évfordulóját és tíz éve történt az is, hogy a problémás afrikai helyzet miatt az egész sorozatot a dél-amerikai kontintensre helyezték át.

A játék hatalmas, mintegy 15.000 km2-t felölelő mérete miatt a kezdetektől kezdve openworld környezetnek készült, mely teljes egészében, keresztül-kasul bejárható - igaz, javarészt kő és homoksivatag, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs bennük szépség. Néhol ugyanis ligetes-pálmafás klasszikus dél-amerikai régiók felé is elgrasszálhatunk, sőt! A játék valójában még a gyalogtúrát is engedélyezi, azaz ki lehet szállni a kocsikból, de óva intek mindenkit: nem tesz jót sem a szemnek, sem pedig az eredményünknek, de... a tapasztalat élményét meghagyom a kedves olvasónak. Külön örömteli, hogy a játék rendelkezik a hivatalos ASO licenszekkel is, így az első felcímkézett kerékcsapágytól kezdve az utolsó pilótáig minden stimmel a valósággal - még a helyszínleírások, fotók és bizonyos pályaelemek is az eredeti másolatát képezik.

A Dakar 18 azért is érdekes, mert zsigerből más stílust képvisel, mint a klasszikus DiRT-WRC- és árkád offroad formációk, így az sem véletlen, hogy a Tutorialt végighallgatva gyakorlatilag minden újnak és szokatlannak hat majd: ismeretlen jelölések, fogalmak, szélességi fokok, koordináták, információs piktogramok teljes sorát kell majd árgus szemekkel figyelni verseny közben, amely remekül kifordítja még a leghiggadtabb versenyzőt is a komfortzónájából. Persze, a Dakar 18 open-world mivolta miatt nem is lehetne másképp, hiszen a megszokotthoz képest nincs kijelölt útvonal, sem körversenyek, a kihívó triumvirátus ugyanis a tájékozódás, az idő és a versenygép állapota lesz.

Aki valamennyire követi a Dakar 18 eseményeit az tudja, hogy a különböző versenyosztályok közti versenyzésben az a közös, hogy az ellenőrző pontokon áthaladva, a lehető legrövidebb idő alatt kell teljesíteni az adott versenyszakaszokat úgy, hogy a tájékozódási pontok gyakorlatilag GPS koordináták és/vagy helyi domborzati viszonyok, épületek, képződmények vagy utak objektumai. Nincs előre kipécézett útvonal, az egyetlen segítségünk az eltévedés ellen a mitfahrerünk lendületlen és lelkes segítsége, amely a fentebb említett ábrák segítségével jelenik meg a jobb alsó sarokban. A kulcsszó a CAP point: ez gyakorlatilag az a pont, amely felé haladni kell a megadott ponton vagy tereptárgyakon keresztül és amely a kör 360 fokos ábrázolásával mutatja a megfelelő irányt a következő waypointig. Menet közben persze figyelmeztetéseket kapunk a távolságról, a környező tereptárgyakról, a veszélyekről és magáról az útviszonyokról is.

Szinte borítékolható, hogy már az első versenynél komoly eltévedéseket él majd át az, aki játékra adja a fejét: a perui Pisco régió gyakorlatilag egy homokdűnékből és végtelen tengerparti szakaszokból álló sivatag, amelyben ha követjük is a mitfahrerünk utasításait, garantáltan el fogunk tévedni néhányszor. Ilyenkor két lehetőségünk van: emlékezetből visszavezetni az utolsó ismert waypointig, vagy time penalty-ért cserébe visszatölteni az utolsó waypointot, amellyel viszont komolyabb időhátrányba kerülhetünk a többiekkel szemben. A dolgot tetézi, hogy a játékban fellelhető egy külcsínjében felszínes, de részleteiben komolyabb törés- és sérülésmodell is: ha a kocsi meglehetősen furán is viselkedik bizonyos helyzetekben, az állapotára a menettulajdonságainak változása miatt akkor is vigyázni kell, mert az eleinte apróságnak ható problémák idővel kritikus hibákká nőhetik ki magukat.

A repair service jó oldala az, hogy némi időveszteségért cserébe verseny közben is meg lehet javítani dolgokat - a rossz, hogy mindez csak ún. Dakar Pointokért cserébe végezhető el, amelyek a teljesítményünktől függően adódnak az egyenlegünkhöz. A barátságtalan táj persze további akadályokkal is nehezíti a továbbjutást: futóhomok, dombok mögött megbúvó sziklák, hatalmas, szakadék-szerű homokdűnék és kemény, pattogó, bukfencre hajlamos terepviszonyok váltogatják egymást - még szerencse, hogy Bolívia és Argentína egy picit eltérőbb környezettel operál, de ott is előfordul, hogy egy óriási sártócsába ragadva vagy kicsörlőz minket valaki aki arra jár (merthogy ilyet is lehet), vagy kezdhetjük az egész versenyt elölről.

Összességében három ország tizennégy különböző terepen amortizálhatjuk le a kocsit és magunkat is - már amennyiben autó választására adjuk a fejünket, hiszen a játékban csapatni lehet kamionokkal, quadokkal, sivatagi motorokkal és az ASO Dakar szabályzatnak megfelelő, egyedileg épített szöcskékkel (SxS) is. Mindegyik jól érezhetően elkülönülő vezetési élménnyel szolgál hozzátéve, hogy bizonyos versenyosztályok (pl. a Motorok) eleve extrém szintet képviselnek, hiszen itt nincs mitfahrer, azaz lőttek az ilyesféle segítségnek. A Motorozás btw teljesen más kategória, aki anno csapatta a Motorcross Madnessel, az tudja, hogy miről beszélek.

A Dakar 18 az egymásutánjában következő kampányversenyek mellett két további opcióval is igyekszik bevonzani a közönséget: az egyik az Explore opcióban található Treasure Hunt nevű jószág, amely jellegzetes, a tájra, vagy a népi anekdotákra jellemző kincsek felkutatását jelenti (freeride, gyakori térképcsekkolgatással, amely támpontjául szolgál, mit is keresünk), míg másik az online/offline multiplayer, ahol a fenti játékmód mellett Dakar Rally-t is szervezhetünk a többedmagunk szórakoztatására. A szerverek sajnos eléggé kihaltak, de megemlíteném, hogy mindezeket akár offline, osztott képernyőben is tolhatjuk, ami eléggé ritkaságszámba megy már manapság.

A Dakar 18 tipikusan a jó koncepció / kevés erőforrás, limitált lehetőségek közti dilemma (sajnos) tipikus mintapéldánya. A logikus és részletesen dokumentált felépítés adott, a feldolgozott téma hiánypótló és színes, de a megvalósítás sajnos csak jóindulattal is közepes. Felteszem, ez a szűkös erőforrások, a tapasztalat és bizonyos fokig a jártasság hiánya is - jól látszik, hogy időbeni és pénzbeni ráfordítással akár két kategóriával is feljebb lehetett volna tornászni az eredményt, de hát mindenki abból főz, amely a csapat rendelkezésére áll. Bár a játék UE4 enginen fut, a tereptárgyak, a (siralmas) közönség és a karakterek ábrázolása egyértelműen prevgen szint. A kocsi viselkedése úgy-ahogy elmegy - a sok variálható paraméter ellenére is abszolút árkádos, a szimuláció szó már csak említés szintjén is erős túlzás lenne. Törésmodell bár van, de abszolút felszínes, sajnos nem érezni a súlyt a kis sérülés és a végzetes között (nincs különbség, ha 10km/h-val gurulunk neki valaminek, vagy 110-el csapódunk bele).

Feltehetően nehéz megtölteni egy sivatagot, vagy sivár vidéket élettel, de néhány jobban kidolgozott tereptággyal, a környezet emulációjával (légből kapott példák: miért nincs szél, ami viszi a homokot, miért nem koszolódik a kocsi, miért nincsenek sivatagi állatok, madarak az égen a tenger felett, vagy több elszórt objektum, stb) ellensúlyozni lehetett volna a kietlenséget - főleg, hogy egy tileset és art-gyártó csapat játékáról beszélünk. Az audio szekcióra amúgy nincs panasz, ahol kell vinnyog a hajtás, a mitfahrer sem a google-felolvasó gépet szimulálja és amúgy a metálos zenei tracklista (?) is rendben van.

*Kicsit felemás érzésem van a játékkal kapcsolatban: egyfelől jó dolog, hogy végre open-world offroad Dakar játékunk is van és az is becsülendő, hogy egy ilyen kis csapat a szűkös erőforrásaiból képes volt ezt ilyen szinten összehozni. Másfelől, egy szűk rétegnek készült technikailag elavult játékot megjelentetni 2018-ban elég merész vállalkozás AAA értéken, de arra mindenképpen elegendő, hogy lássuk: ilyen is létezik és jövőre talán színesebb, szebb és tartalmasabb formában tér majd vissza.

A játékot Xbox One platformon teszteltük.*