Mechstermination ForceTeszt

A mostani tesztalanyt egy igazi, vagyis IGAZI független "stúdió", a Hörberg Productions szállította. A svéd Bertil Hörberg vezető fejlesztő elmondása szerint a Mechstermination Force-on a cég mindhárom alkalmazottja megfeszített tempóban dolgozott, ami meg is látszik a végeredményen. Vagyis nem látszik... Mármint, ezt csak hárman? És azt mégis hogy...?! De ne szaladjunk ennyire előre. Szóval, az eredetileg a 3DS-re, majd később több másik platformra is megjelent, meglepően jó kritikákat begyűjtő Gunman Clive-ot összehozó Hörberg maga mellé rántott még két embert, hogy összehozzák a jelenleg Nintendo Switch exkluzív tesztalanyunkat.

Hogy milyen a játék? Képzeljük el, hogy a Contra egy céges bulin összeakadt Megaman-nel, majd kilenc hónappal később a gyereket örökbe adták a Shadow of the Colossus-nak, aki becsülettel felneveli a csöppséget.

A történet szerint hatalmas mechák kezdik el leigázni a földet, ezért létrehoznak egy elit osztagot, aminek a feladata, hogy ezeket a gépszörnyeket megállítsák. Ennek az osztagnak vagyunk oszlopos tagjai, a feladatunk pedig, na, kitalálja valaki? Leverni a kreatívabbnál-kreatívabb masinákat.

Játékmenetét tekintve abszolút semmi szégyenkezni valója nincs a Mechstermination Force-nak. A már említett szülőkhöz hasonlóan egy szépen animált oldalnézetes shootert, a nevelőapukától (anyukától) pedig a játék pikantériáját, a gépszörnyek "megmászását" és többlépcsős kiiktatását kapjuk. Akik nem adják éppen könnyen magukat, elég eltökélten akarják hősünket elpusztítani. Nem egyszer váltják ki a "mikor döglesz már meg végre" érzést az egyszeri gémerből, miután a végsőnek hitt csapást követően újabb alakot vesznek fel.

Bal alul mi vagyunk, a gépnek kb. itt csak az ötödét látjuk. Kicsit sem egyoldalú a küzdelem.

A harcok élvezetesek, az ellenfelek mind dizájn, mint harcmodorok terén kreatívan sikerültek és mindegyik legyőzhető anélkül, hogy a hajunk szála is meggörbülne. Már, ha van annyi lélek jelenlétünk, hogy egy kicsit gondolkodjunk, ugyanis ha ész nélkül ugrunk nekik, bizony feltörlik velünk a padlót. Engem első nekifutásra a második boss úgy megalázott, hogy szégyenszemre hosszabbításért kellett kuncsorognom mackónál, hogy kitolhassam a teszt határidejét. Itt köszönnek vissza az említett Megaman játékok, ugyanis mindegyik ellenfél szépen kitanulható, ha pedig belelendül az ember, nem is érti, hogy mit tökölt annyit az elején.

Nagyon csúnyán megalázott ez a mocsok kukac.

Az egész játék a nagyobb címek boss rush módjaira hasonlít, hiszen itt nincsenek átkötések, egyből a főellenfeleket kapjuk. Nincsenek klasszikus értelemben vett pályák, amiket végig kell darálni- ezt személy szerint én egy kicsit hiányoltam is.

A harci szegmenseket egy központi bázis köti össze, de szerepe sajnos nem túl sok van. A bázison más karakterekkel válthatunk néhány szót, illetve a boltot érhetjük el, ahol újabb fegyvereket illetve extra életerőt vehetünk, illetve újra nekimehetünk a már legyőzött gépeknek egy kis extra pénz, vagy jobb értékelés reményében.

A kissé fantáziátlan HUB a küldetések között nem sok mindent kínál.

A játék igény esetén offline coop módban is végigjátszható. Ezt sajnálatos módon társ hiányában nem tudtam kipróbálni.

A grafikai és zenei prezentációra nem lehet panasz. A szépen kidolgozott, rajzfilmszerű, színes képi világ nagyon el lett találva, érdekes és változatos helyszíneket kapunk néhány meglepően hangulatos kontraszttal. A ellenfelek dizájnját egyszerűen muszáj még egyszer kiemelnem, kinézetre iszonyatosan kreatívra sikerültek, a felépítésük pedig átlátható és logikus. A zenei részt sem aprózták el a készítők, elég hosszú számlista van a játékban, amik jellemzően a klasszikus run n' gun játékokat idézik. Érezhetően fordítottak egy kis extra energiát erre a területre is, ami dicséretes. Semmi extra, de van benne annyi plusz, hogy említést érdemeljen.

Ebből a masinából krokodil lesz. Mert az úgy adja magát, nem?

Összességében egy nagyon jól összerakott játék lett a Mechstermination Force. Nehezebb mint az átlag, emiatt nem merném nyugodt szívvel ajánlani mindenkinek, viszont aki az oldschool játékmenet szerelmese, illetve nem riad vissza egy kis kihívástól, az nem fogja megbánni, hogy belevágott. Az előtt pedig, hogy ezt egy 3 fős csapat(ocska) hozta össze, külön emeljük a kalapunkat! Úgy tűnik Hörberg munkásságára érdemes lesz odafigyelni továbbra is, ismételten sikerült egy klassz címet összehoznia a Gunman Clive után.

8/10

Shifty Fox