Assassin's Creed Valhalla Wrath of the DruidsDLCTeszt

Mely kalandok, mint ahogy azt igazából már az alapjáték megjelenése előtti tervekből is tudhatjuk egy szigettel arrébb, Írország zöldellő mezein és hegyei közt játszódik. És itt látszik meg, hogy ide még tényleg nem toltak bele annyi anyagot, hiszen ez a helyszín földrajzi közelsége miatt annyira nem más, mint Anglia és mivel időben se ugrunk, ezért nagyjából a szembenálló felek és a köztük lévő konfliktusok is olyanok lesznek, amit már korábban megismertünk. Sőt, látszólag a fejlesztők azt se akarták, hogy kelljen valamennyi előismeret a kezdéshez, lényegében nem sokkal azután, hogy áttelepültünk Angliába, már meg is jelenik a karakter, aki átrángat minket a kiegészítő helyszínére. Ez pedig azt jelenti, hogy a Wrath of the Druids története teljesen elszeparáltan játszódik a Valhalla egészéhez képest, a karakterek nem is próbálnak bármilyen utalást tenni az alapjáték eseményeire.

És hogy milyen ezen az apróbb szigeten zajló kaland? Nos igazából már-már kínosan hasonló ahhoz, amit a Valhallában is megtapasztaltunk. Oké, nyilván nem itt kell feltalálni a spanyolviaszt, de tényleg olyan érzésem volt, hogy fogták az alapjátékot és megcsinálták annak kicsinyített mását, a WotD történetszála nagyjából olyan, mintha az egyik angol megyének a sztorivonalát játszanánk végig. Ami persze nem feltétlen baj, mert igazából egy egészen kellemes kis történetet kapunk, amibe a hely szelleméhez illően belecsempésztek egy jó adag misztikumot is, de azért jó lett volna egy pici frissesség, száz órányi „vikingek a keresztények ellen” után nem ugyanezt megkapni még egyszer, megfűszerezve egy adag ideges druidával.

És igazából ez a déjà vu a játék teljes egészére ráhúzható, ugyanúgy megkapjuk az ismerős fehér-arany-kék pöttyöket (annyi kivétellel, hogy utóbbiaknál egy szem sidequestet se fogunk találni), összeszedhetünk néhány helyi jellegű fegyver- és páncél szettet (bár a területek szintje olyan alacsony, hogy az alapjátékot befejező játékosok maximum a kinézet miatt válthatnak, de arra meg ugye jobb megoldás a transmog), van valamennyi raid és nagyjából ennyi. Az egyetlen újdonság az a galambpostával érkező apróbb küldetések, de ezek annyira ugyanolyanok (öld meg ezt, lopd el azt, tisztítsd ki ezt a helyet), hogy megmondom őszintén, a sztori továbblökéséhez szükséges mennyiségen túl nem is próbálkoztam velük.

Szóval eléggé felemás érzéseim vannak a Wrath of the Druid kiegészítővel kapcsolatban. Felemás, mert a csomag igazából nem rossz, de azért nem az, mert az alapjáték se volt az, amit szolgai módon másol. Vártam volna egy kicsivel több bátorságot, esetleg valamilyen ténylegesen új játékmeneti elemet, bármit, amitől ez több lesz, mint a Valhalla – de valószínűleg azzal a következő, Párizs ostromát bemutató csomagot kell megvárni, vagy a pletykált, titkos harmadik kiegészítőt. Legalábbis remélem.