Na jó, akkor vegyük komolyra.

-1995: A család megkapja a mostohafater cégének leselejtezett számítógépét, már Windows operációs rendszerrel, és rajta pár alapjátékkal -Pasziánsz, Bows&Arrows, Skiifree, meg a jóég emlékszik már, hogy még mik.

Rendkivül jó időtöltésnek bizonyult tanulás előtt, után, és helyett is a klaviatúra püffölése, ezeknek a játékoknak köszönhetően égett be az agyamba a Pavlov-i reflex, tehát, hogy a játék JÓ dolog.

-Cirka ezekben az időkben történt az az "esemény" is, hogy egy tehetősebb osztálytárs Gameboy-t kapott Karácsonyra, ami azután kézről-kézre járt az érdeklődő osztálytársak között. Kölcsön kaptam én is egy hétvégére, aminek eredményeképpen pár csomag elemet elhasználtam, és Mario világának teljes bűvöletébe estem. Fasza érzés volt, így utólag visszagondolva anyám akkor sem aggódhatott volna jobban, ha játék helyett kólázni kezdtem volna. Ama bizonyos hétvége után az elvonási tünetek megfékezése gyanánt kaptam egy nyomorult piaci Brickgame-t, amire aztán az egész család rájárt, muteroméktól kezdve mindenki függője lett a Tetris-nek.

-Innentől kezdve nem volt megállás -ötödiktől kezdve bevezették iskolánkban a számitástechnika órát, ahol még Norton Commander-ben tanultunk működni. Vagyis inkább tanítottak. Izé. Próbáltak tanítani.

Ugyanis a nagyon komoly számtech órák előtt/után/közben (melyre a suli pályázaton nyerte a gépeket) mi sokkal inkább érdeklődtünk a Snoopy, Ducktales, Spiderman, Golden Axe stb. nevű játékok iránt, és mivel az órát tartó tanárnő hormonszintje magas lehetett, könnyedén rávettük (szépen nézés, pislogás, nedvesen csillogó szemek), hogy könyvtárak létrehozása és formatálás helyett inkább játszhassunk. Suli után hatalmas Quake partik a fiúkkal hálózaton, autóverseny, stb.

Az otthoni gépre időközben megszereztem a Volfied nevű ügyességi játékot, amivel szintén egész délutánokat tudtam eltölteni úgy, hogy észre sem vettem.

Pár évre rá mostahafatert váltott anyám, a faszi pedig elég nagy geek volt a maga nemében. Ő mindig a legújabb számítógéppel rendelkezett , első kézből kapta meg a legújabb filmeket/zenéket/pc játékokat. Mondjuk úgy, hogy ebből élt.

Nagyon hamar kibővült az otthoni technikai felszereltség, 3D videókártya, és különféle játékok gazdagították a repertoárt, anyám legnagyobb boldogságára persze. Tomb Raider, Settlers, NFS, és hasonló nevekkel kezdtem megismerkedni.

-A konzolokkal 2001-ben kerültem kapcsolatba. Az első kontroller amit a kezembe vettem egy Dreamcast-hoz tartozott. Itt kezdődött a Shenmue, a különféle FPS-ek, Resident Evil és számos egyéb nagyon sokszínű játékkal való órák eltöltése. Felsorolni se tudnám, ha akarnám se, de nem akarom, úgyhogy legyen ennyi elég.

-Szép lassan szert tettünk akkori párommal egy Xbox-ra, de közben volt már PS, PS2 is, majd az újgenerációs okosságok. Innentől kezdve azt hiszem, a sztori adja magát.

-Mára már a hétköznapok természetességéhez tartozik számomra a játék. Ha van időm, kedvem, és főleg ha épp van valami ami érdekel, akkor szívesen játszom.

-A tavalyi évben Tylerrel részt vettünk a Scenecon 2008 konzolszobájának megszervezésében, ha minden igaz, idén is ott leszünk.

Valamint készül a Click! a párom Tyler, a fix.tv-ből ismert KisNorbi és Fekete Zsombor, valamint Kaszman keze alatt -és ami megtiszteltetés, hogy engem is felkértek a szerkesztésre.

Rólam mit kell még tudni? Nem szaporítanám a szót -hisz nincs mit mondanom. Átlagos csaj vagyok. Dilis, szétszórt, néha fent, néha lent. Utolsó munkahelyemen gazdasági asszisztensként dolgoztam pénzügyi osztályon. Jelenleg állást keresek. Ha tudsz valamit, szólj. :D

Hmm igen és bocs, hogy nem tarkítottam több képpel a sztorit, de most erre lusta vagyok. :)

Peace.