Tényleg hülye a magyar?

Egy jó ideje csendben figyelem a különféle megmondóemberek és önkéntes szociológusok kedvelt szóhasználatát: "hülyemagyar".

Ennek nagyon okos megállapítása után általában az észérvek következnek, de legalábbis azok az indokok, amiket ők az eszességgel -a saját mindent átlátó zsenialitásukkal- hoznak összefüggésbe-.

Hogy értsük mire is gondolok tulajdonképpen, felsorolok pár példát, melyeket az internet zegzugos, látogatott és kevésbé látogatott berkeiből halásztam össze.

1. Tóta W. Árpád "hülyemagyar" cimke alatt futó számos írása, melyek nagy részében természetesen magát a magyar átlagembert teszi felelőssé minden sarkalatos és sokat vitaott politikai illetve etnikai kérdésben.

-nem kívánom negatív jelzőkkel illetni Tótát, mivel szoktam olvasni az írásait -a véleményünk több dologban egyezik, mint amiben nem. Viszont úgy gondolom, hogy fatális és rendkívül felelőtlen dolog az ő tollából ilyen és hasonló tintákat ereszteni. Aki nem érti, hogy ezt miért mondom, annak nem tudok segíteni.

2. Rendkívül sokat hallani/olvasni arról is, hogy többen úgy gondolják, a magyar lakosság tehet a mostani állapotokról, hivatkozva mindezzel arra, hogy gyerekcipőben van a felelősségérzetünk, rossz emberismerőek vagyunk, és nem tudunk bölcsességgel a szívünkben szavazni.

-ez tipikusan az az eset, amikor a sérült kutya már önmagát, és a többi (szintén sérült) csordatagot harapja, mert megzavarodott. Akik valóban így gondolkodnak, azokat tisztelettel kérném arra, hogy gondoljanak vissza a történelemkönyv különböző hasábjaira, és tegyék a szívükre a kezüket: Volt valaha JÓ választási lehetőségünk? Az Osztrák-Magyar Monarchia az volt? Hát Trianon? Kérem alássan, ezeket sem mi választottuk.

Döntöttek helyettünk.

Vesztesek voltunk.

Ahogy most is.

Évtizedek óta ez megy, az ellenzék és a hatalmon lévő párt örökös héjanásza, aminek az árnyékában döglik meg az ország -és még csak fel sem néznek, hogy mi megy a háttérben. Mert csak magukat látják. Mindegyik csak önmagát látja, egyik sem egy Dugovics Titusz jellem, valljuk már be. Sajnos mi csak rosszat vagy rosszat választhatunk, jó nincs a piacon jelenleg, és nem is volt.

De még lehet.

Talán a felelősségteljes gondolkodásmód ott kezdődik, hogy nem a "hülyemagyar" legyintéssel intézzük el az eseményeket, és a hozzáállást.

Igen, vakarja a magyar a tökét, erősen, mert viszket neki. Nagy a hangja, mert fáj is. Kétségbeesetten próbálja gyógyítani magát -de orvos nélkül nem megy-.

A beteget ilyenkor kezelni kell, és nem leragasztani a száját meg összekötni a kezeit, merthogy minek vonít meg kalimpál.

A magyar nem hülye, csak tehetetlen és csalódott. Nincsenek pozitív lehetőségei -a szarból meg csak szart tud választani-, de ezért nem ő a hibás.

Akkor viszont ki az?

A pártok. Az összes párt.

Ha lenne is egy olyan tökös szervezet, amely versenyképes lehetne a következő választásokon, és valóban pozitivan tudna hozzátenni a magyar jövőhöz, azt még indulása előtt kinyírnák a nagykutyák. Hiszen nekik nem kell még egy konkurens. Egyértelmű.

Rebesgetik azt is, hogy rossz a magyar mentalitás, merthogy nekünk semmi nem elég, és nem szeretünk fizetni sem. Ezt konkrétan a vizitdíj leszavazása után hallottam, nem egy szájból.

Különösképpen sosem érdekelt a magyar egészségügy, mivel én az 5 évente 1-szer orvoshoz járók előnyét élvezem. Na nem a fantasztikus egészségem miatt, hanem mert nem rohangálok minden (sőt, szinte semmilyen) tüsszentéssel orvoshoz. Kikúrálok itthon bármit vény nélküli gyógyszerekkel, és egyébként sem vagyok egy jajgatós típus. Legutóbb tavaly ősszel próbáltam orvoshoz menni -komolyabb problémával- de azt mondták nincs időpontjuk, két hónap múlva lesz. Köszi! Otthagytam őket és segítettem magamon ahogy tudtam.

Édes, ahogy az okosok azzal érveltek a vizitdíj mellett, hogy az milyen faszául rendszerbe szedné az egészségügyet, meg hogy akkor nem lenne töbé hálapénz.

Nem a faszt nem.

Hálapénz volt, van, és lesz is, egészen addig, amig lesznek olyanok, akik önzőségük ékes bizonyítékaként befizetik azt az orvosnak. Hiszen az orvos ilyen esetek utány ugyanúgy elvárja majd másoktól is -olyanoktól, akiknek nem szabták olyan tágra a pénztárcát-. Viszont ez olyan helyzetet teremt egy praxisban, hogy a fizetésképtelen szerencsétlennel senki nem fog törődni (és ez a fizetők hibája, ők teremtik meg magát a versenyt!), annak véletlenül bennmarad a szike meg a törlőrongy a gyomrában műtét után, esetleg az orra helyett a farkát műtik meg. Mert vele senki nem foglalkozik, hiszen nem tartotta be az íratlan szabályt: a vastag borítékot a köpenybe csúsztatva.

Szó szót követ: ez a dolog ugyanúgy fennmaradt volna a vizitdíj után is.

Továbbá, beszéljünk egy picit a Társadalom Biztosításról, amely mint azt a neve is mutatja, egy szerződés az egészségügy és az adózó állampolgár között. Biztosítás arról, hogy bizonyos kereteken belül ingyenesen, illetve olcsóbban juthat a beteg ellátáshoz.

Vessük össze egy másik példával: ha én megveszem a bkv bérletet havi 9000 ft-ért, akkor egy szerződést kötök a szolgáltatóval. ha megveszem a bérletet, biztosítva vagyok, és nem kell jegyet vennem mellé -hiszen egyszer már fizettem-.

A vizitdíj kérem ugyanez a kategória -egy újabb bőr lehúzása-.

Azt mondják, a TB nem elég az egészségügy fenntartásához. Számoljatok csak utána, hogy a 10 millió lakosságból 3,5 millió adózó állampolgár fizeti havonta a TB összegét. Vegyük még hozzá azt is, hogy a szociális ellátásban részesülők -úgy mint a segélyezettek szintén fizetik ezt az összeget, hiszen a munkaügyi központ számolja el. Azok, akik nem adóznak, és nem is élnek segélyen, szintén jórészt fizetik a TB-t hónapról hónapra, 3xxx Ft.-ot. nem mindenki, de az okosabbak igen. Aki meg nem fizeti, az nem jár orvoshoz, vagy magándokihoz jár, de nekik ez esetben beleszólásuk sincsen az egészségügybe.

És számoljunk utána, hogy azok mellett, amiket befizetünk, hányszor vesszük igénybe a szolgáltatásokat, illetve milyen mértékben. Legtöbben csak háziorvoshoz járunk, vagy olykor sztk-ba, ha speckó probléma áll fent, tehát a pénzünk majdnem egésze számunkra láthatatlanná válik. Ugyanakkor persze vannak komolyabb és nagyobb kezelésre szorulók, akiknek a gyógyítását a TB támogatja, tehát a pénz ott használódik fel.

Lehet, hogy nincsenek felesleges összegek az egészségügyi szférában, de ne higyjük azt, hogy annyira szarul állnak.

Vagy legyen vizitdij, de ne legyen TB. Ha minden hónapban félreraknám magamnak a 3000 Ft.-ot ahelyett h befizetném, akkor az évi ~36 ezer. És mivel sokévente járok csak orvoshoz, megtakarított százezrekről beszélhetünk, amit egy esetleges komolyabb kezelésnél felhasználhatok. HA egyáltalán fel kell használnom, ami egyáltalán nem biztos, mivel lehet hogy holnap elüt a villamos és szörnyethalok. Ez esetben a pénz viszont a családi kasszában marad, jó lesz koporsónak.

Továbbá. Sokan okolják a nyugdíjasokat, mint az ország nagy hátrányát.

Tévedésben élnek. A nyugdíj összegét az adott személy már befizette, míg a munkaerőpiacon tevékenykedett. Hónapról-hónapra szépen kicsengette már azt a pénzt, amit öregkorában megkap. Ez nem ajándék, nem kuriózum az állam részéről, hanem VISSZATÉRÍTÉS.

Amit nem is minden esetben kell visszafizetnie az államnak, hiszen számos ember meg sem éli a nyugdíjkorhatárt, és akkor a befizetett pénze úgy ahogy van az államé lesz. Úgyhogy hagyjuk ezt a "nyuggerek miatt van szarban az ország" dumát.

A munkanélküli segély dettó. Sok-sok befizetett összeg általad, amit lehet, hogy sosem lesz alkalmad visszkapni, és nem pedig ajándék, nem a semmiből teremti meg az állam ezeket a pénzeket.

Ha van kérdés, esetleg valamivel nem értesz egyet, nyugodtan írd meg.

De kérném továbbá a "hülyemagyar" helyett a "hülye, tékozló állam" kifejezést használni.

Köszönöm.