A 2008-as újragondolt Prince of Persia, amelyben egy teljesen új történetet és herceget kaptunk szerintem egy abszolút korrekt játék volt, a sajátos látvány és a társunk képességeit kihasználó játékmenet teljesen lenyűgözött... Egyetlen baj volt csupán a játékkal, hogy baromi könnyű volt, az hagyján, hogy nem lehetett benne meghalni (ezen természetesen a DLC sem változtat), de alapvetően az ugra-bugra részek sem voltak nehezek, egy gyakorlottabb, a korábbi részeket végigjátszó játékosnak bizony nem nyújtott kihívást. Persze ezt szerintem a játék az ütős látvánnyal, a változatos helyszínekkel, illetve Elika képességeivel képes volt kompenzálni, és akinek bejött az alapkoncepció élvezte a játék minden percét. Bár az igazat megvallva a gyökér harcrendszerrel már az alapjátékban sem voltam megelégedve... 2009. tavaszán kaptuk meg a folytatást egy konzol exkluzív DLC formájában, amely az ígéretek szerint rátesz egy lapáttal a sokak által kritizált nehézségi szintre.
A „folytatás” címe Epilogue, azaz lezárás, így ennek megfelelően onnan vesszük fel a fonalat, ahol a PoP végén letettük: Elika él, de Ahriman kiszabadult, a feladatunk természetesen a legyőzése lenne, de leginkább menekülünk előle, megpróbálunk kijutni a palotából. A játék története nem sokkal bővül, és igazából nem is ezen van a hangsúly, ezt sejteti a játék befejezése, ami nagyon, de nagyon gyökér, régen találkoztam ennyire semmitmondó hülye lezárással. Sejteti, hogy jönne a folytatás, csak a kérdés, hogy mikor, ha persze lesz valaha is folytatás.
A lényeg igazából az új helyszíneken van, márpedig az új helyszíneken való közlekedés messze nehezebb mint az alapjátékban, mondhatnám azt hogy nehéz, nagyon nehéz, rohadtul nehéz a játék és még fokozhatnám. (bár sok esetben inkább idegesítő) Az alapok persze nem változtak, de minden kapaszkodó, lánckarika, rúd és egyéb közlekedésre szolgáló kiszögelés elhelyezése nagyon, de nagyon szemét, és néha olyan hatalmas helyszíneken kell áthaladnunk, hogy azt leesés nélkül bizony nem kevés gyakorlással sikerül csak abszolválni. Márpedig, ha leesünk kezdhetjük az egészet elölről. Ezért írtam, hogy bár elviekben nem halhatunk meg, hiszen Elika segítő karja mindenhova elér, de ezzel nem érünk semmit, ha minden leesésnél kezdhetjük elölről az egész részt. Szóval az Ubisoft Montreal fejlesztői betartották ígéretüket, jócskán megemelték a nehézségi szintet. Bár persze ez még mindig sehol nincs a Warrior Within nehézségéhez képest. (bár ott meg ugye van idővisszapörgetés)
Ezúttal a gyűjtögethető light seedek (gömbök) eltűntek, helyettük freskókat gyűjtögethetünk Ormazdról, ezek között is pár elég szemét módon van elrejtve. (Bár azt hülyeségnek tartom, hogy miután összeszedtük őket, a játék menüjében nem tekinthetjük meg a kollekciót.) Elika új képességet is kapott, ami nagyon látványos és fokozottan elkél a használata, segítségével a leomlott palota egy részét regenerálhatjuk vele egy időre, természetesen az akadályokon csak ezeket használva juthatunk tovább. A képesség nagyon látványosan állítja helyre a palotát, ilyen varázslatos, áramos derengés formájában, nekem rendkívül tetszett ez az effekt. Természetesen Elika alapjátékból megismert képességeit is megkapjuk. Ezek közül, mondjuk a zöld platform, amellyel felülnézetesre vált az irányítás, tulajdonképpen rátapadunk a gravitációt megszégyenítve a függőlegeses elhelyezett tereptárgyakra, na ezek a részek szintén idegesítően nehezek, ha valaminek nekiütközünk, akkor végünk és mehet az egész elölről.
Habár új ellenfeleket nem kapunk az Epilogue-ban, azért a harc némileg keményebbé vált, leginkább a bossokkal szenvedtem sokat, idegesítően nehéz őket legyőzni, sok esetben csak úgy lehet elintézni őket, ha lelökjük a mélybe, főleg ez akkor érdekes, ha 2 ajtó vezet a szakadékhoz, és folyamatosan felváltva nyílnak ki. Az első ilyen keményebb döggel vagy félóráig harcoltam, mire sikerült lelökni. A főellen is megér egy misét, vagy 3x is le kell győznünk és a végén még túl is éli a dolgot.
A játékidőre sem lehet panasz, achievement/trófea specifikusan, gyűjtögetve a ferskókat bizony van olyan 5-6 óra is. Az árát viszont abszolút módon megéri (800 MS/9,99$/7,99 font), akinek tetszett az alapjáték, annak érdemes tenni vele egy próbát. Remélem folytatják a történetet, bár picit átgondoltabb, inkább a korábbi részekre hasonlító harcrendszer és megemelkedett nehézség nem ártana.
8.5/10