Schim - Az ÁrnyugróTeszt

A tömeges elbocsátások, bezárások, kasszasiker helyett hatalmas buktaként kisült – és mindeközben rengeteg pénzt elégetett – játékok forgatagában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a független fejlesztők/stúdiók alkotásai. A kisebb – vagy akár egyfős – csapatok művei között szerencsére bőven akadnak is gyöngyszemek és érdekes koncepciók, mint például az Ewoud van der Werf fejéből kipattant Schim, ami először egy 2020-as vizsgamunkaként kezdett el körvonalazódni. A játék váratlan népszerűsége és készítője elszántsága eredményeként végül rövid kis projektből teljesértékű címmé nőtte ki magát, aminek befejezéséért Ewoud még tanulmányait is feláldozta.

Alkotója elmondása szerint a játékot részben a japán folklór, részben pedig a mindenki számára ismerős gyerekkori hóbortok ihlették, és címe is elég beszédes, ugyanis a Schim árnyékot jelent hollandul. A Schim világában mindennek és mindenkinek az árnyékában él egy aprócska szellem/lélek, ami leginkább egy aranyos kis tintabékára hasonlít, mely kizárólag az árnyakban tud közlekedni és létezni. Feladatunk egy ilyen emberétől elszakadt kis lény terelgetése összesen 65 pályán keresztül, hogy árnyból árnyba ugrándozva végül újra egyesülhessen „gazdájával”.

A játékmenet tényleg ilyen pofonegyszerű, gyakorlatilag csak a rendelkezésre álló, különböző formájú „pacákban” úszva kell elérnünk a végcélt az egyes pályaszakaszokon, amihez persze meg kell találnunk a megfelelő útvonalat. Ehhez sok esetben jól időzítés szükséges a mozgó és eltűnő árnyékok esetében, de sokszor magunknak kell megteremteni az utat egyes tereptárgyak felhasználásával, legyen az egy tévé bekapcsolása, egy sorompó felhúzása vagy épp egy jelzőlámpa átállítása.

A bájosan egyszerű koncepcióhoz aranyos és letisztult látványvilág párosul, ráadásul a színvakoknak kedvezve – részben mert Ewoud maga is az – minden pálya csak négy színt használ. Az árnykergetést kellemes és könnyed dallamok kísérik, a helyes út megtalálása közben pedig gyűjthető tárgyakra is vadászhatunk, amikkel visszaadhatjuk egy-egy fajtársunk eltűnt otthonát. A mókás alapötletnek és üldözésnek egy sokak számára valószínűleg fájóan ismerős történet ad keretet, ami elkóborolt emberünk balszerencsés fordulatokkal kikövezett életét követi végig a gyerekkorától kezdve, ahogy önmagát, életútját, életcélját és végső soron a helyét próbálja kétségbeesetten megtalálni a világban.