Még valamikor április végén kaptunk tesztkódot a Revita című roguelite twin-stick lövöldéhez, amely egészen mostanáig állt a szerkesztőségi limbóban. De milyen jól tettük, hogy nem hagytuk az út szélén a játékot! A Dear Villagers által kiadott roguelite ugyanis mindenképp a műfaj jobb címei közé tartozik.
És hogy kicsit személyesebb sztorival kezdjem: ez volt az egyik első játék, amit a Steam Deckre telepítettem. Ahogy a megjelenési platformok is mutatják (PC, Switch), a játék egy igazán remek, hordozható formában is működőképes, zsivány kis akcióprogram lett. Valahogy úgy kell a cuccot elképzelni, mintha Mega Man célzását a második analóggal tudnád irányítani - ha játszottál run and gun játékkal vagy twin stick shooterrel, tudni fogod, miről beszélek. Közben pedig egy metróállomással összekötött dungeon-toronyrengeteg szintjein kell átverekedni magunkat, amolyan roguelite-módi szerint.
Kitalálhattátok: minden halál visszadob minket a játék elejére, de a fejlődés állandó. Az állomás folyamatosan bővül, újabbnál újabb lehetőségeket nyithatunk meg, titkokra lelhetünk, így mindig meglesz az a pici előny, amivel (ha ügyesek vagyunk) tovább juthatunk, mint korábban. Érdekes mechanika az ellenfelek lelkeinek begyűjtése, amelyek segedelmével visszatölthetjük HP-szívtartályainkat. Emellett pedig rengeteg buff és debuff, titkos átjáró, valamint feláldozott HP ♥-ért cserébe kapott bónusz színesíti a játékmenetet. Ha beáldozol az életerődből, erősebb lehetsz más téren - ebben van a mérlegelési lehetőségeink legnagyobb dilemmája elrejtve.
A Revita egyik komolyabb visszatartó ereje amúgy a dungeon- és szobadesign, ami nem rossz, de - ahogy a rogueliteok jó részében lenni szokott - önismétlő tud lenni, és nem mindig elég érdekes az, amit a gép lerak elénk. A másik megosztó oldal pedig a pixelgrafika, ami számomra nagyon tetszetős volt, az apró, mindenre odafigyelő animációs munkával kiegészülve. Mások számára azonban ez csak egy újabb pixeldús indie játék lesz - sok ilyesmit láthattunk mostanában.
Nem mindenki kenyere a Revita, sőt nem szabad tőle azt várni, hogy ő legyen mondjuk az új Hades. Viszont ha egyszer elkezdi az ember, akkor rajtamarad, a játék ezt pedig meghálálja azzal, hogy mindig tartogat valami érdekességet, titkot, új mechanikát vagy hangulati elemet. A Revita nem is a brutálisan nehéz zsiványkodások sorába áll be, így belevágni sem túl nagy erőfeszítés. Hordozható formában pedig több, mint kellemes - így ajánlom leginkább a Revita fogyasztását. Kár, hogy PS Vitára nem jön, ha már egyszer a nevében benne volt ez a poén is...