Katamari Damacy RerollTeszt

Így jelent meg idén novemberben a két évvel ezelőtt PC-re és Nintendo Switchre kiadott Katamari Damacy Reroll kurrens generációs XO/PS4/XSX/PS5 verziója, amely nem okozott túl nagy meglepetést: szinte ugyanaz, mint a pécés verzió és ezt nem is igazán van szándékában titkolni. Ha volt szerencséd a 2018-as remasterekkel, akkor végeztél is a cikkel, lapozhatsz tovább kedves olvasó – nincs itt semmi látnivaló, mert ugyan két évet ültek rajta, de ez a változat kottára ugyanaz, mint a két évvel ezelőtti variáns. Mondhatni, ha anno sikeresen visszatoltad az kozmosz csillagait a kipucolt égboltra, kevés jó okot tudok mondani arra, hogy újra játsszd ezt a kalandot. Ha akartad megtetted, ha nem, akkor viszont itt a lehetőség. Ugyan semmi földbedöngölően új nincs az új cím mögött, de a mai szemmel kétségkívül koros látvány árnyékában azért az arra fogékonyak számára szerethető játékélmény lapulgat.

Tizenhat (?) évvel az eredeti megjelente után máig nincs ganajtúrós játék (nem viccnek szánt jelző a koros baráti társaságból), amelyben minél nagyobb galacsin görgetése a cél annak érdekében, hogy a minden kozmosz urának óhajaként valahogy visszavarázsoljuk az egyébként általa szétzúzott éjszakai égboltot. Szenved a gyermek az apja tetteiért, de valójában jól szórakozik rajta: az eleinte csak apróbb papírmasé figurákból, konzervdobozokból és egyéb bárgyú tárgyakból gyűjt halom idővel óriássá válik, macskát, kutyát, hidakat, épületeket, szigeteket magába nyelve – mindent a cél érdekében ugyebár, amelyből több is akad attól függően, melyik játékmódban görgetjük fel magunk előtt a világot.

A számozott pályákat választva a lehető legnagyobb Katamarit kell összegurgatni, a csillagképek formájában elérhető szakaszokon pedig az épp megálmodott feltételt kell teljesíteni, úgymint: szedj össze minél több ikret, legyen X meter a Katamari átmérője és hasonló bohóságok, amellyel végülis egész jól el lehet szórakozni látván azt, mekkora gigantikus méretű Katamarikat lehet viszonylag nagy könnyedséggel megalkotni és mozgatni. Apropó, mozgatás: ez egy picit faramucira sikerült, nem igazán tenyérbe passzoló a két analóg karos bohóckodás, de hát kellett végül is valami, ami képes kimozdítani a komfortzónából. Eleinte nehézkes és életidegen, de idővel szokható – mint ahogy a kamerakezelés is, amely a reakciót és a nézeteket tekintve valahol a kétezres évek közepén ragadt. A lokál multiplayer behozatala jó dolog, ám hogy a kissé groteszk és túltolt minimalista környezet egy idő után picit monotonná válik (főleg, ha újra- és újrajátszod az adott szakaszt a magasabb pontszám érdekében), azt csak a japó-európai prüntyögése képes valamennyire ellensúlyozni.

Katamarizni ugyan jó dolog, de nem n+1-edszer: ha korábban nem volt hozzá szerencséd, az újfajta irányítási metódus, a nagyobb felbontás, a lokál multi és az élesebb textúrák miatt ezt a definitív verziót pakoldd a kosárba, egyébként pedig nyugodt szívvel töltsd le a switchedre, ugyanis itt speciel sokkal értékesebb a hordozhatóság.

Katamari Damacy | Kiadó: Namco Bandai | Platform: Xbox / PS | Kategória: logikai/ ügyességi | Megjelenés: 2020. november 20. | Ár: 10590 Ft