G.I. Joe - Wrath of CobraTESZT

Jó ideje nem kaptunk már G.I. Joe játékot digitális formában, utoljára talán a Rise of the Cobra játékadaptációját tudtuk nyúzni, utána az IP jó ideig hallgatott. Most retro köntösben újra lehetőségünk van leszámolni a rosszfiúkkal, egy jól megszokott beat-em-up formulában.

A játék során Joe és híresebb társai választhatóak karakterként, akik 11 pályán keresztül bunyózzák végig magukat, és a képregényekből / meséből ismert főellenségeket tanítják jobb modorra. A rendrakást nem kell egyedül véghez vinni, ha úgy van három másik barátunk is csatlakozhat a verekedésekbe. 2-3 szintenként mutat be a játék újabbnál-újabb ellenfeleket, akiket változó nehézséggel tudunk legyűrni.

A játék mechanikáját tekintve az egyszerűbb beat-em-upok kiosztásával dolgozik: Van egy alap és egy erősebb ütésünk, ugrásunk és egy speciális támadásunk. Az alap és az erősített támadást egyszerre lenyomva kapunk egy nagyobb teret letisztító támadást, ezzel azonban vigyázni kell mert az életünkből is lecsippent egy kisebb darabot. A speciális támadások minden karakternél mások: Van aki egy segítőt hív, hogy könnyeb legyen a harc, de van olyan is aki végigrobbantja az egész képernyőt. Több játékos esetén ezek a támadások jól kombózhatók, azonban ha valaki egyedül játszik egyes karakterek teljesen kieshetnek. Van még egy védekezés gomb is, amit ha jól időzítünk akár sebzést is vissza tudunk pattintani egyes ellenfeleknek. A püfölködés során különböző fegyvereket is felvehetünk, na meg az elmaradhatatlan életerő-növelőkre is figyelnünk kell, de ha nem vigyázunk akkor egy-egy dobozból akár egy ellenség is előugorhat.

Szereplőválasztásnál meglátszik, hogy kik azok akikkel egyedül lehet játszani és kik azok, akiket direkt többjátékos módra találtak ki. A speciális támadás bunyóval tölthető, relatíve gyorsan vissza lehet nyerni és érdemes is sokat durrogtatni. Az ellenfelek két dolgot dobnak: pontot és floppyt. Előbbi egy nagy táblázatba megy, ami újraindításkor (vagy az utolsó élet elvesztésekor) kinullázódik, utóbbival pedig extrákat tudunk feloldani a játékhoz. Feloldható tartalmak között vannak bónusz karakterek és új játékmódok is.

Alapvetően egy sablonos sztorit hoznak a készítők, ami talán azért is nincs túldimenzionálva, mert a játékélményt próbálták inkább előtérbe helyezni. Ez viszont több sebből tud vérezni. Az egyik ilyen aspektus a karakterválasztás, aminél már eleve el van döntve, hogy ki az aki szóló módban vihető, ki az aki maximum támogatóként szerepelhet. Természetesen az utóbbi karakterek kiválasztásával nem válik lehetetlen küldetéssé a végigjátszás, de sokkal több időt és energiát kell beletegyünk, mintha csak mondjuk egy képernyőrobbantós, keménykötésű szereplővel mennénk. A másik ami csorbítja a játékélményt, hogy az ellenfelek sokszor képesek bemászni olyan helyekre, ahova mi már sehogy sem érünk el. Nem egyszer volt olyan eset, hogy a boss fogta magát és felsétált olyan képernyőrészbe, ahova semmivel sem tudtam beérni, aztán amikor úgy érezte kipihente magát visszajött és folytatta velem a harcot. Szemet hunytam volna efelett, de sajnos volt amikor az inverze is lejátszódott: én ragadtam be olyan elembe amiből nem tudtam kimozdulni. Ha nem lett volna olyan karakterem, aki a speciális támadással kihúz a részből akkor az egész pályarészt bootolhattam volna újra.

Ezek a kisebb hibák szerintem főképp azért annyira szembetűnőek, mert a beat-em-up műfaj mostanában elég erős címeket kapott. Gondolhatunk itt akár a Street of Rage 4-re a mély kombórendszerével, a roguelite Double Dragon-re, az új Tini Nindzsa Teknőcökre, vagy akár a Scott Pilgrim vs The World játékadaptációra. Mindegyik valahogy próbált kicsit belenyúlni az alapformulába, plusz színt vinni az egészbe. A G.I. Joe: Wrath of Cobra esetén ezt egyáltalán nem éreztem.

Az egyedüli újrajátszhatóságot talán a floppykból feloldható játékmódok biztosítják, de nehezen tudom elképzelni magam, hogy mostanában még egyszer is neki akarnék futni ennek a játéknak. Főképp azért, mert folyamatosan hiányérzetem volt a többi hasonló püföldéhez képest. De lehet az is rájátszik, hogy a G.I. Joe széria már elkerült engem és nem már nincs meg az a mély kötődés, ami ehhez az IP-hez elvárt kell legyen.